Áttolta a Fidesz-kétharmad az MTA szétverését

  • narancs.hu
  • 2019. július 2.

Belpol

Megszavazták.

131 igen, 53 nem és 3 tartózkodás mellett a parlament kedden megszavazta az MTA-törvényt.

A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat lényege, hogy alapítanak egy új kutatási hálózatot. Ez lesz az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ami az MTA-tól elvett kutatóintézetekből áll majd.

Ezt a hálózatot egy olyan testület irányítja, amibe a Palkovics-minisztérium és az MTA 6-6 főt delegál, de mindegyik tagot a miniszterelnök nevezi ki formálisan.

Az új hálózat kiépítéséhez az MTA vagyontárgyaiból is elvesznek. Az akadémia autonómiája számot tevően csökken az átszervezés után.

A törvény elfogadása után keden délután az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervez tüntetést az MTA-székháznál.

„A Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzeti kultúra és tudomány megőrzésének és fejlődésének letéteményese. Közel 200 éves nemzeti intézményünket most mégis megcsonkítják. Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét” — írták a tüntetés okairól.

Májusban még Lovász László MTA-elnök optimista nyilatkozatot tett az MTA jövőjéről, de Palkovics már akkor is közölte, hogy elveszik az intézeteket.

Május végén írtuk meg a kiszivárgott törvénytervezet alapján: az uniós pénzek miatt vehetik el a kutatóhálózatot az MTA-tól.

Lovász László (jobbra) jó képet vág

Lovász László (jobbra) jó képet vág

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.