Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. május 28.

Belpol

Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre.

A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak. Cikkünk végén a törvénytervezet teljes szövegét megtalálja.

Az Index alapján mi is megírtuk, hogyan is zajlana az átalakítás

ám a törvénytervezetből az is felsejlik, hogy mi a kutatóhálózatok elvételének célja. A törvénymódosítások ugyanis azt sugallják, hogy a kormány a kutatás-fejlesztésre és innovációra kapható uniós támogatásokat akarja a megfelelő magánzsebek felé terelni.

Ehhez pedig fel kívánja használni az MTA-tól elvett intézetek infrastruktúráját, a kutatókat és a felhalmozott szakmai tudást is.

Az új törvény szerint ugyanis:

a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal átveszi a vonatkozó uniós támogatások kezeléséhez kapcsolódó feladatok egy részét a minisztertől. (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program)

Az újonnan létrejövő, a kormány által kiválasztott tagokból álló Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) kezeli az NKFI pénzeit szétosztó Alapot. Az NTT dönt arról, milyen területre menjen költségvetési pénz, milyen pályázatokat írjanak ki, és stratégiai kérdésekben is döntő szava lesz. Az NKFI továbbra is a Palkovics László vezette minisztérium alá lesz rendelve.

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Fotó: shogunse.hu

Az kutatóhálózatok cégei akár kisebbségi tulajdonosként is beszállhatnak magáncégekbe. Ez nagy változás: eddig ugyanis olyan nonprofit gazdasági társaság, melyben az állam volt a többségi tulajdonos, csak olyan cégben szerezhetett részesedést, melyben szintén többségben volt az állami tulajdon.

Szintén fontos változás, hogy a kutatóintézetek cégei által létrehozott innovációk ezentúl nem az államot illetik meg, hanem magát a vállalkozást. Előfordulhat tehát az, hogy a kutatóintézet vállalkozása állami és uniós támogatásokból kifejleszt valamit, majd azt beviszi egy olyan magánvállalkozásba, melyben csak kisebbségi tulajdonos lesz. Így az állami pénzből létrejött vagy kifejlesztett újdonság és azok felhasználási joga magánvállalkozásokhoz kerülhet.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kormány ezentúl külön programokkal, kiemelten fogja támogatni a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó magánvállalkozásokat.

Több állami pénzt kaphatnak tehát azok az „innovatív” magánvállalkozások, melyek „az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó” programokkal, vagy mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkoznak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kutatóintézeteket átalakító, sarkalatosnak minősülő törvény már 2019. augusztus elsején életbe lépne. Ennek értelmében Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.

Az akadémiai kutatóintézetek és -központok fogják alkotni az új, Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az MTA nem is hozhat létre többé új kutatóintézetet, ahogy az intéztetek sem delegálhatnak tagot az MTA irányításába, a szervezeteket tehát teljesen elválasztják egymástól.

Az MTA-nak ingyenesen át kell adnia a kutatóhálózathoz tartozó vagyonelemeket is.

Az ELKH közvetlen irányítója egy13 fős testület lesz, ebből 6-ot a kormány, 6-ot az MTA javasol, de kinevezésükről a miniszterelnök dönt. A testület elnökéről az MTA elnöke és a miniszter, vagyis Palkovics dönt, úgy, hogy a 13 fős testületben a tudomány művelői legyenek többségben. Ez a testület dönt majd a kutatóhálózatot érintő legfontosabb kérdésekben.

Létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), ami gyakorlatilag az ELKH fölébe rendelt szervként a kormány tudománypolitikáját fogja koordinálni azzal, hogy átveszi kormány tudományos területre szánt pénzeinek (NKFI Alap) irányítását.

Az NTT gyakorlatilag kormányszerv lesz: 11 tagból áll, tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki, míg az elnöke a mindenkori tudománypolitikáért felelős miniszter, aki jelenleg Palkovics László. Az NTT működésének részleteiről rendeletben határoz majd a kormány.

Az NTT további tagjaira az elnök – Palkovics – tesz javaslatot. A 9 főből 3-at a gazdasági élet szereplőiből kell választani, 3-at a tudományos és 3-at az állami szféra szereplői közül.

Íme a törvénytervezet teljes szövege:

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.