Az Állami Számvevőszék is kimondta, hogy a főváros nettó befizetője lett az államnak

  • narancs.hu
  • 2024. március 21.

Belpol

A központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás 2021-től meghaladta a működési támogatás összegét.

„A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A Telex beszámolója szerint Kiss Ambrus elmondta, az ÁSZ a 2020-2021-2022-es gazdálkodásukat vizsgálta hónapokon keresztül, ez a jelentés készült most el.

„Ez azt jelenti, hogy többet fizet be a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási hozzájárulásként, mint amit a központi költségvetésből feladatai ellátására kap”

– mondta a főpolgármester-helyettes, hozzátéve, szerint az ÁSZ-jelentés a Fidesz sokat ismételgetett „hová lett a pénz?” kérdésére is választ ad.

A Számvevőszék által készített táblázatból kiderül, hogy 2020 és 2022 között összesen 24 milliárd többletbevétele lett a fővárosnak. A működésre költött kiadás ezt az összeget 210 milliárddal haladta meg, ebből 63 milliárd forint a kormányt által kivetett, és folyton emelt szolidaritási hozzájárulás volt. Kiss Ambrus szerint az Állami Számvevőszék is cáfolja azt a narratívát, hogy csődbe vitték volna a fővárost.

Az ÁSZ megállapította, hogy „a többlettámogatás nyújtását alapvetően az energiaárak jelentős emelkedése és a gazdasági társaságoknál végrehajtott bérfejlesztések indokolták.” Továbbá kimondták azt is, hogy kevesebb volt a felhalmozási pénz a főváros oldalán, mint amennyi támogatást kaptak – eközben az uniós pénzek nem érkeztek, fejlesztési hitel felvételét pedig nem hagyta jóvá a kormány. Kitértek arra is, hogy a kormánytól a támogatások nem érkeztek be, a Lánchídra ígért hatmilliárdot is a fővárosnak kellett kifizetnie az állam helyett.

A főváros nehéz gazdasági helyzete miatt tavaly „túlélő programot” állított össze, Karácsonyék szerint enélkül a tavalyi évet sem tudta volna végigcsinálni Budapest. A csomag egyik eleme, hogy pert indítottak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.