Az Állami Számvevőszék is kimondta, hogy a főváros nettó befizetője lett az államnak

  • narancs.hu
  • 2024. március 21.

Belpol

A központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás 2021-től meghaladta a működési támogatás összegét.

„A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A Telex beszámolója szerint Kiss Ambrus elmondta, az ÁSZ a 2020-2021-2022-es gazdálkodásukat vizsgálta hónapokon keresztül, ez a jelentés készült most el.

„Ez azt jelenti, hogy többet fizet be a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási hozzájárulásként, mint amit a központi költségvetésből feladatai ellátására kap”

– mondta a főpolgármester-helyettes, hozzátéve, szerint az ÁSZ-jelentés a Fidesz sokat ismételgetett „hová lett a pénz?” kérdésére is választ ad.

A Számvevőszék által készített táblázatból kiderül, hogy 2020 és 2022 között összesen 24 milliárd többletbevétele lett a fővárosnak. A működésre költött kiadás ezt az összeget 210 milliárddal haladta meg, ebből 63 milliárd forint a kormányt által kivetett, és folyton emelt szolidaritási hozzájárulás volt. Kiss Ambrus szerint az Állami Számvevőszék is cáfolja azt a narratívát, hogy csődbe vitték volna a fővárost.

Az ÁSZ megállapította, hogy „a többlettámogatás nyújtását alapvetően az energiaárak jelentős emelkedése és a gazdasági társaságoknál végrehajtott bérfejlesztések indokolták.” Továbbá kimondták azt is, hogy kevesebb volt a felhalmozási pénz a főváros oldalán, mint amennyi támogatást kaptak – eközben az uniós pénzek nem érkeztek, fejlesztési hitel felvételét pedig nem hagyta jóvá a kormány. Kitértek arra is, hogy a kormánytól a támogatások nem érkeztek be, a Lánchídra ígért hatmilliárdot is a fővárosnak kellett kifizetnie az állam helyett.

A főváros nehéz gazdasági helyzete miatt tavaly „túlélő programot” állított össze, Karácsonyék szerint enélkül a tavalyi évet sem tudta volna végigcsinálni Budapest. A csomag egyik eleme, hogy pert indítottak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.