Karácsony Gergely főpolgármester szerda délelőtt sajtótájékoztatón ismertette Budapest „túlélő programjának” részleteit. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes még múlt csütörtökön jelentette be, hogy egy olyan rendkívüli cselekvési terv kidolgozását kérte a városvezetéstől, amely lehetővé teszi a főváros likviditásának megőrzését, valamint csökkenti a válság és a kormányzati elvonások hatásait.
Karácsony Gergely a sajtótájékoztató legelején ezzel kapcsolatban bejelentette:
„A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását az elkövetkező hónapokban”.
Hozzátette, az összeállított intézkedési csomag két alapelve, hogy a városi közszolgáltatások nem sérülhetnek, továbbá fel sem merülhet, hogy a főváros kötelékében dolgozó 27 000 ember fizetése bármilyen szempontból veszélybe kerüljön.
A bejelentett intézkedési csomag legfontosabb elemei:
- a fővárosi cégek és intézmények kapcsán 15 milliárd forint működési kiadást az év utolsó negyedévére ütemeznek át;
- a Budapesti Közlekedései Központ (BKK) 24 milliárd forintos hitelt vesz fel;
- a fővárosban zajló fejlesztések kifizetését szintén az év utolsó negyedévére ütemezik át;
- mindemellett pedig továbbra is fenntartják az energiamegtakarítási programot.
Karácsony Gergely szerint ezek azok az intézkedések, amelyek a fővároson múlnak, ezeken túl azonban az önkormányzatnak a kormánynál lévő kintlévőségeit is be kell vasalnia, amiknek a jogszabályok szerint már meg kellett volna érkezniük. Így például a tízezer főnél nagyobb városoknak kiosztott 44 milliárd forint rezsitámogatás esetében is érezhetők voltak a politikai megfontolások, hiszen a főváros önkormányzatának energiatámogatásáról még mindig nem született döntés. A főpolgármester leszögezte: „Tekintettel arra, hogy olyan szolgáltatásokat működtetünk, amelyeknek az energiaigénye nagyon magas, azt gondolom, a fővárosi önkormányzatnak jár a rezsitámogatás.”
A főpolgármester szerint két súlyos válságot már sikeresen kezelt a jelenlegi városvezetés, hiszen a koronavírus-járvány idején, illetve az energiaválság berobbanásakor a főváros már akkor is rendkívüli intézkedésekről döntött, amikor a kormánypropaganda még azt harsogta, hogy nincs semmi baj. A jelenlegi, belpolitika által keltett válságokat azonban Karácsony szerint a városvezetés nem tudja, és nem is akarja megoldani, mivel
„ez a válság abból származik, hogy a magyar kormány láthatóan elkötelezte magát egy Budapest-ellenes politika mellett.”
A legékesebb példa szerinte a főváros pénzügyi mozgásterének szűkítésére: míg 2018-ban, Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében a város 5 milliárd forint szolidaritási adót fizetett, ennek a „sarcnak” a mértéke az idei évben már 58 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szoros összefüggésben van, hogy Tarlós idejében még a kormány finanszírozta a fővárost, hiszen összeségében nagyjából plusz 20 milliárd forintot kapott Budapest a központi költségvetésből, ez a szám azonban 2023-ban már negatív, mínusz 25 milliárd forint. „Ha komolyan vesszük azt az elvet, hogy nem az önkormányzat politikai színezete, hanem az alkotmányos jogrend határozza meg a főváros és a kormány együttműködését, akkor ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve, az ilyen válságok vezettek el a most bejelentett rendkívüli intézkedésekig.
A fővárosi cégeket és intézményeket érintő szigorú likviditási menedzsment bevezetésére az önkormányzat felkészítette az érintett vezetőket, akikkel a főpolgármester személyesen is találkozik. A BKK által felvenni kényszerült évközi hitelre Karácsony szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt csak nagyon magas kamatterhek mellet volt lehetőség, azonban ez teszi lehetővé, hogy ne kerüljön veszélybe a budapesti közösségi közlekedés. A hitelt szeptember folyamán fogja törleszteni a főváros.
A Lánchíd beruházását is érinti a kifizetések átütemezése, ami a főpolgármester szerint egyébként rendben zajlik, de a kifizetésekhez időre van szükség. Ebben az esetben is kormányzati döntés van arról, hogy az állam, ha szerény mértékben is, de hozzájárul a projekt finanszírozásához. A beruházás végeztével a fővárosnak 6 milliárd forintot kell kapnia a kormánytól, amiről semmilyen indokkal nem fognak lemondani.
A likviditási csomag része az is, hogy a főváros az adóhivatalnál kezdeményezni fogja a fővárost érintő áfa-, adó- és járulékbefizetések felfüggesztését. Ezeket az adókat a főpolgármester szerint az önkormányzat nem tudja befizetni, ezért a törvényes rendnek megfelelően átütemezésüket kérik.
Van azonban egy adó, aminek törvényességét vitatja a főváros. Ez az úgynevezett szolidaritási adó, ami Karácsony szerint sokkal helyesebb „Budapest-adónak” hívni. Ennek az adónak az értékét a költségvetési törvény az idei évben 58 milliárd forintban maximalizálta, amely összeg 25 milliárd forinttal magasabb, mint amennyi támogatást az önkormányzat a közfeladatainak ellátására kap. A főpolgármester szerint így
„25 milliárd forint adóbevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.”
A főváros éppen ezért a közigazgatási bíróságon pert indít a szolidaritási hozzájárulás csökkentésének érdekében. A főpolgármester elmondta, ennek az adónemnek azt a részét, amelyet a városvezetés törvényesnek tart, az elkövetkező hónapokban be fogják fiztetni, a törvényességét tekintve vitatott részletet azonban a főváros nem tudja és nem is akarja befizetni.
„Természetesen tisztában vagyunk az inkasszó fogalmával, de szeretném jelezni, hogy nem lesz pénz a számlákon, úgyhogy nem fogják tudni ezt az összeget inkasszálni” – jegyezte meg Karácsony Gergely.
