Karácsony Gergely: A főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását

Belpol

A főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be Budapest túlélő programját.

Karácsony Gergely főpolgármester szerda délelőtt sajtótájékoztatón ismertette Budapest „túlélő programjának” részleteit. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes még múlt csütörtökön jelentette be, hogy egy olyan rendkívüli cselekvési terv kidolgozását kérte a városvezetéstől, amely lehetővé teszi a főváros likviditásának megőrzését, valamint csökkenti a válság és a kormányzati elvonások hatásait.

Karácsony Gergely a sajtótájékoztató legelején ezzel kapcsolatban bejelentette: 

„A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását az elkövetkező hónapokban”.

Hozzátette, az összeállított intézkedési csomag két alapelve, hogy a városi közszolgáltatások nem sérülhetnek, továbbá fel sem merülhet, hogy a főváros kötelékében dolgozó 27 000 ember fizetése bármilyen szempontból veszélybe kerüljön.

A bejelentett intézkedési csomag legfontosabb elemei:

  • a fővárosi cégek és intézmények kapcsán 15 milliárd forint működési kiadást az év utolsó negyedévére ütemeznek át;
  • a Budapesti Közlekedései Központ (BKK) 24 milliárd forintos hitelt vesz fel;
  • a fővárosban zajló fejlesztések kifizetését szintén az év utolsó negyedévére ütemezik át;
  • mindemellett pedig továbbra is fenntartják az energiamegtakarítási programot.

Karácsony Gergely szerint ezek azok az intézkedések, amelyek a fővároson múlnak, ezeken túl azonban az önkormányzatnak a kormánynál lévő kintlévőségeit is be kell vasalnia, amiknek a jogszabályok szerint már meg kellett volna érkezniük. Így például a tízezer főnél nagyobb városoknak kiosztott 44 milliárd forint rezsitámogatás esetében is érezhetők voltak a politikai megfontolások, hiszen a főváros önkormányzatának energiatámogatásáról még mindig nem született döntés. A főpolgármester leszögezte: „Tekintettel arra, hogy olyan szolgáltatásokat működtetünk, amelyeknek az energiaigénye nagyon magas, azt gondolom, a fővárosi önkormányzatnak jár a rezsitámogatás.”

A főpolgármester szerint két súlyos válságot már sikeresen kezelt a jelenlegi városvezetés, hiszen a koronavírus-járvány idején, illetve az energiaválság berobbanásakor a főváros már akkor is rendkívüli intézkedésekről döntött, amikor a kormánypropaganda még azt harsogta, hogy nincs semmi baj. A jelenlegi, belpolitika által keltett válságokat azonban Karácsony szerint a városvezetés nem tudja, és nem is akarja megoldani, mivel

„ez a válság abból származik, hogy a magyar kormány láthatóan elkötelezte magát egy Budapest-ellenes politika mellett.”

A legékesebb példa szerinte a főváros pénzügyi mozgásterének szűkítésére: míg 2018-ban, Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében a város 5 milliárd forint szolidaritási adót fizetett, ennek a „sarcnak” a mértéke az idei évben már 58 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szoros összefüggésben van, hogy Tarlós idejében még a kormány finanszírozta a fővárost, hiszen összeségében nagyjából plusz 20 milliárd forintot kapott Budapest a központi költségvetésből, ez a szám azonban 2023-ban már negatív, mínusz 25 milliárd forint. „Ha komolyan vesszük azt az elvet, hogy nem az önkormányzat politikai színezete, hanem az alkotmányos jogrend határozza meg a főváros és a kormány együttműködését, akkor ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve, az ilyen válságok vezettek el a most bejelentett rendkívüli intézkedésekig.

A fővárosi cégeket és intézményeket érintő szigorú likviditási menedzsment bevezetésére az önkormányzat felkészítette az érintett vezetőket, akikkel a főpolgármester személyesen is találkozik. A BKK által felvenni kényszerült évközi hitelre Karácsony szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt csak nagyon magas kamatterhek mellet volt lehetőség, azonban ez teszi lehetővé, hogy ne kerüljön veszélybe a budapesti közösségi közlekedés. A hitelt szeptember folyamán fogja törleszteni a főváros.

A Lánchíd beruházását is érinti a kifizetések átütemezése, ami a főpolgármester szerint egyébként rendben zajlik, de a kifizetésekhez időre van szükség. Ebben az esetben is kormányzati döntés van arról, hogy az állam, ha szerény mértékben is, de hozzájárul a projekt finanszírozásához. A beruházás végeztével a fővárosnak 6 milliárd forintot kell kapnia a kormánytól, amiről semmilyen indokkal nem fognak lemondani.

A likviditási csomag része az is, hogy a főváros az adóhivatalnál kezdeményezni fogja a fővárost érintő áfa-, adó- és járulékbefizetések felfüggesztését. Ezeket az adókat a főpolgármester szerint az önkormányzat nem tudja befizetni, ezért a törvényes rendnek megfelelően átütemezésüket kérik. 

Van azonban egy adó, aminek törvényességét vitatja a főváros. Ez az úgynevezett szolidaritási adó, ami Karácsony szerint sokkal helyesebb „Budapest-adónak” hívni. Ennek az adónak az értékét a költségvetési törvény az idei évben 58 milliárd forintban maximalizálta, amely összeg 25 milliárd forinttal magasabb, mint amennyi támogatást az önkormányzat a közfeladatainak ellátására kap. A főpolgármester szerint így

„25 milliárd forint adóbevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.”

A főváros éppen ezért a közigazgatási bíróságon pert indít a szolidaritási hozzájárulás csökkentésének érdekében. A főpolgármester elmondta, ennek az adónemnek azt a részét, amelyet a városvezetés törvényesnek tart, az elkövetkező hónapokban be fogják fiztetni, a törvényességét tekintve vitatott részletet azonban a főváros nem tudja és nem is akarja befizetni. 

„Természetesen tisztában vagyunk az inkasszó fogalmával, de szeretném jelezni, hogy nem lesz pénz a számlákon, úgyhogy nem fogják tudni ezt az összeget inkasszálni” – jegyezte meg Karácsony Gergely.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.