Magyar Narancs: Az új városvezetés a hivatalba lépése után fél évvel belengette Budapest esetleges csődjét. A mából visszanézve nem volt az korai?
Kiss Ambrus: Csődről most sem beszélünk, arról az beszél, aki elő akarja idézni. Mi el akarjuk kerülni. De az egészet máshogy látom: szerintem mi ebben nagyon transzparensek voltunk és elmondtuk, hogy az a pálya, amelyet finanszírozási környezetként a kormány kijelölt a számunkra, idáig fog elvezetni. Ez egyértelműen látszott, és ha 2020-ban mi ezt nem mondtuk volna, akkor most jogosan kérdeznék tőlünk, hogy miért nem szóltunk korábban. A matematika egyszerű: egy önkormányzat akkor tartható fenn, ha a folyó évi működési bevételei meghaladják a folyó évi működési kiadásait. Ebben az esetben van saját forrása az alapműködésen túl a felújítási feladatokra is. Ezzel szemben 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és nagy valószínűséggel 2023-ban is kisebbek a folyó évi bevételeink, mint a működési kiadások, tehát hiány képződik. Ezt addig lehet betömködni, ameddig marad a korábbi években keletkezett forrásból, de ez igazából a jövő felélése is, hiszen ezeket fejlesztésekre kellett volna költeni. Ezeket vontuk el, és ebből vettünk élelmiszert például a nyugdíjasotthonokba vagy üzemanyagot a tömegközlekedéshez. 2020 óta mondjuk, hogy ez lesz ennek a vége.
MN: Egy áprilisi jóslat szerint augusztusra 76 milliárd forintos lyuk tátonghat a főváros kasszájában.
KA: A főváros 25 milliárd forintig tud folyószámlahitelhez jutni. Már februárban láttuk, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor augusztus végére 76 milliárd forint mínusz lenne a számlánkon, de 25 után már nem tudunk terjeszkedni. Ezért hirdettük meg a túlélő programot, amely több elemből áll: az egyik az, hogy minél inkább ráterheljük az intézményrendszerünkre, a cégeinkre a napi működés biztosítását, vagyis a már meglévő tartalékkereteiket használják fel. A második elem pénzt igényel: a közösségi közlekedés biztosítására felvettünk egy 24 milliárd forintos átmeneti hitelt. Azért átmeneti, mert ez már él, és szeptember végén vissza kell fizetni brutális kamatköltséggel – 673 millió forintról van szó. Ezt elő kellett teremteni, más programokból elvenni. Ezenkívül folytatjuk az energiatakarékossági programot; továbbá azokat a kifizetéseket, amelyeket lehet, szeptember 15. utáni időpontra átütemezzük, illetve megpróbáljuk behajtani a pénzügyi követeléseinket a kormányon. Értem ez alatt a Lánchidat, a trolibuszokat, az energiatámogatást. Utóbbit már mindenki kapott, mi viszont egyetlen fillért sem, és nem is mondták el, miért nem. A következő elem a per, amelyet június elején indítottunk. A szolidaritási hozzájárulás mértékét peresítettük: azt akarjuk elérni, hogy a többletet, amit a normatíván felül be kéne fizetnünk, ne kelljen befizetni. Így reményeink szerint elhárítható ez a mínusz 76 milliárd forint.
MN: Tehát a főváros fizetőképessége azon múlik, hogy megnyernek-e egy pert?
KA: Ezen, és a többi felsorolt elemen. A per likviditási szempontból fontos, hiszen a nyarat tehermentesíti, de igazságossági szempontból is az, hiszen alapvetően kérdőjelezi meg azt az önkormányzati struktúrát, amelyet a kormány kiépített.
MN: Ha nem lenne érintett, tenne rá akár egy fillért is, hogy ezt a pert megnyerik?
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
