Bár tavaly áprilisban visszavonták azt a civilellenes törvényt, amely külföldről finanszírozottként bélyegzett meg minden olyan civil szervezetet, amely egy adóévben 7,2 millió forint értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli, vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesült, a kormány mégsem tett le eredeti céljáról. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bő egy hónappal a választások után ugyanis megkezdte a szerintük a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek ellenőrzését – írja a Szabad Európa.
Az Európai Unió a korábbi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, hiszen az Európai Tanács kimondta, hogy a civileket orosz mintára megbélyegző törvény szembemegy az európai joggal, de elfogadott egy új jogszabályt a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, ezzel felhatalmazta az ÁSZ-t a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező egyesületek és alapítványok ellenőrzésére.
Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta: „A civil szervezeteknek különböző idősávokat adtak meg az adatok feltöltésére. Ezek elsősorban a szervezet saját belső szabályzatait érintik, számviteli, pénzkezelési és egyéb szabályzatokat”. A szervezetnél május 24-én jár le a határidő, az adatigénylésről pedig nagyjából egy héttel korábban kaptak értesítést az érintettek az ÁSZ-től.
Léderer szerint a jelenlegi adatkérés egy folyamat első lépése, az pedig, hogy pontosan mit jelent a „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet”, nincs definiálva. A tavaly életbe lépett jogszabályban csak annyi szerepel, hogy mindazon egyesület és alapítvány, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, illetve az, hogy kire nem vonatkozik a vizsgálat.
A K-Monitor ügyvezetője hozzátette: „Ez nyilvánvalóan olyan tág definíció, hogy vonatkozik olyanokra is, akik semmilyen módon nem befolyásolják a közéletet, de kimaradhatnak szervezetek, amelyek sokkal kevesebb pénzből teszik.” Léderer Sándor arról is beszélt, hogy egy demokrácia alapvető része, hogy állampolgárok közösségei formálni próbálják az őket érintő közpolitikát és a döntéseket.
Szabó Máté a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója a vizsgálattal kapcsolatban elmondta, az általuk jogsértőnek tartott jogszabályt tavaly decemberben megtámadták az Alkotmánybíróságon, az ÁSZ pedig szerintük alapvetően az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ami a jogszabály-módosítással olyan hatáskört kapott, „amely a közpénzekkel egyáltalán nem gazdálkodó szervezetek autonómiájába avatkozik bele, meglátásom szerint minden jogalap nélkül.” Szabó Máté szerint
a meghatározott húszmilliós mérlegfőösszeg alapján sok ezer szervezetnek kellett levelet kapnia az ÁSZ-től.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi szakértője a Szabad Európának arról beszélt, szerinte a közéletben történő részvétel és a közélet befolyásolása a normálisan működő demokráciákban a legtermészetesebb cselekvések egyike, alapvető civil jog. Ligeti hozzátette: „Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ÁSZ vajon a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) is ellenőrzi-e, hiszen a CÖF-nél egyetlen szervezet sem törekszik jobban a közélet, egészen pontosan a választópolgárok magatartásának befolyásolására.”
