"A magyar civiltörvény evolúciója az oroszéra hasonlít"

Belpol

A kormány formálisan eleget tesz a luxembourgi bíróság ítéletének, de az ÁSZ bevetésével mégsem tér le a putyini útról. 

A parlament május 18-i ülésén hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvényt (köznyelvi nevén civiltörvényt vagy civilellenes törvényt), egyben elfogadott egy új jogszabályt a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, ezzel felhatalmazta az Állami Számvevőszéket a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező egyesületek és alapítványok ellenőrzésére.

Az új törvényt a május 27-i Magyar Közlönyben ki is hirdették, július 1-jével lép hatályba. A TASZ a parlamenti szavazáskor kiadott közleményében alkotmányellenesnek nevezte az új szabályozást, a Civilizáció Koalíció nevű ernyőszervezet pedig még a törvényjavaslat benyújtásakor fogalmazta meg aggályait. "Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére" - írták. 

Cikkünkben a kormány célkeresztjébe került NGO-k vezetőivel járjuk körbe, vajon jobb vagy rosszabb helyzetbe kerültek az új törvény elfogadásával.

EU-s kritikák kilőve

A 2017-es civiltörvény visszavonására azért volt szükség, mert az EU luxembourgi székhelyű bírósága tavaly nyáron az uniós jogba ütközőnek találta a jogszabályt, majd februárban az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen az ítélet végrehajtásának kikényszerítésére.

Az előző törvény arra kötelezte az adott évben legalább 7,2 millió forint külföldi támogatásban részesülő szervezeteket, hogy "külföldről támogatott szervezetként" regisztrálják magukat, és ezt a megjelölést tüntessék fel honlapjukon és kiadványaikon is. Az uniós bíróság fő kifogása az volt, hogy a törvény indokolatlan megkülönböztetést tesz belföldi és külföldi támogatás között, ezáltal pedig sérti a tőke EU-n belüli szabad áramlásának elvét.

Mivel az új szabályozásban nincs szó külföldi támogatásról, az EU nagy valószínűséggel nem tud fogást találni rajta, így le kell zárni a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást. "Nem látom az új törvény uniós jogi relevanciáját, ami kompetenssé tenné a Bizottságot a fellépésre. Persze az EU alapjogi standardjaival is ellentétes a civil szervezetek fenyegetése, de ezeket a standardokat önmagukban nem tudja kikényszeríteni a Bizottság" - mondja Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója.

Visszafogottan alkalmazták  

Az előző civiltörvény, bár kétségkívül alkalmas volt a civil szféra és a "külföldi támogatás" általános gyanúba keverésére, túl sok gyakorlati következménnyel nem járt. A külföldről támogatott szervezeteket egy állami honlap listázza a mai napig, de erre nem nagyon kíváncsi senki, ráadásul éppen azok a szervezetek tagadták meg nyilvánosan a regisztrációt, akik miatt meghozták a törvényt (például a TASZ, az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság), és őket sem érte emiatt semmilyen szankció. Az ügyészség felhatalmazást kapott, hogy megvizsgálja, betartják-e a törvényt a "külföldről támogatott szervezetek", információink szerint azonban egyetlen vizsgálat sem indult az eltelt közel négy év alatt.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ez a tény is jelzi, hogy a jogszabály elsősorban politikai termék volt. „Ettől még fenyegetést, pszichés terhet jelentett a civil szervezetek munkatársainak a 2017 óta fennálló állapot, sok időt és energiát vitt el a törvény elleni jogi fellépés és a bojkottálás stratégiájának kialakítása.” A Helsinki Bizottságnak korábban több állami szervvel volt együttműködési megállapodása, a civiltörvény hatályba lépése után azonban ezeket sorra felmondták, azóta nem tudnak például a börtönökben rendszeres monitoring tevékenységet végezni. „Hivatalosan nem az volt az indok, hogy bojkottáljuk a törvényt,

de szóban többször elhangzott, hogy azért nem lehet velünk együttműködni, mert törvényes kötelezettségeinknek nem teszünk eleget”

– mondja Kádár András Kristóf.  

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arról számol be, hogy "dermesztő hatása" is volt az előző törvénynek. "Hallottunk arról, hogy külföldi donorok elálltak a támogatástól vagy legalábbis vakarták a fejüket. A törvény óvatosabbá tette az adományozókat és a civil szervezeteket is." Konkrét gazdasági hátrány azonban keveseket ért a lex NGO miatt, az első ilyen szervezet a pécsi Emberség Erejével Alapítvány volt. 

Tavaly nyáron az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt működő Tempus Közalapítvány tagadta meg egy az Erasmus+ program pályázati kiírására benyújtott projektjük támogatását a törvényre hivatkozva. „Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a pályázatunk a pontszám alapján támogatható lenne, de nyilatkoznunk kell arról, betartjuk-e a civiltörvényt. Az volt az érzésünk, nem arra kíváncsiak, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülünk-e, hanem arra, hogy ha annak minősülünk, eleget tettünk-e a regisztrációs és egyéb kötelezettségeknek. Mivel akkor az EU Bírósága már kimondta a törvény jogellenességét, azt válaszoltuk, hogy ennek a kérésnek nem áll módunkban eleget tenni, a Tempus pedig visszaírt, hogy nekik meg nincs lehetőségük enélkül szerződést kötni velünk” – mondja Nyirati András, az alapítvány elnöke.

Az Emberség Erejével körülbelül 75 ezer eurót bukott a történeten. Ezt a pénzt arra használták volna, hogy – külföldi partnerekkel együttműködve – lefordítsák egy aktív állampolgárságra nevelő társasjátékukat spanyol, olasz és horvát nyelvre, illetve adaptálják a játékot az ottani viszonyokra. Nyirati András azt mondja, mérlegelik, hogy indítsanak-e kártérítési pert a Tempusszal szemben. Mivel az Erasmus+ egy EU-s költségvetésből finanszírozott program, több uniós biztosnak is írtak az ügyben, Vera Jourová bizottsági alelnöktől választ is kaptak, amiben azt ígérte, kivizsgálják az ügyet. A vizsgálat el is indult, de az eredményéről nincs információja az alapítványnak. Úgy tudjuk,

a Tempus a következő, őszi pályázati fordulóban már eleve megkövetelte a pályázóktól a civiltörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatot, azóta viszont eltörölte ezt a feltételt. 

Bevetik az ÁSZ-t

Nyirati András szerint saját példájuk is mutatja, hogy a civiltörvény valódi célja nem az átláthatóság növelése volt, hanem az, hogy a kormány a törvényesség látszatának fenntartásával nyomást tudjon gyakorolni egyes civil szervezetekre. „Az új törvénnyel ugyanezt akarják elérni, nem véletlenül fogalmazták meg ilyen elnagyoltan, pontosan mit is vizsgálhat az ÁSZ” – véli Nyirati. Úgy látja, a törvénynek egy olyan következménye is lesz, hogy megjelennek majd a civileknél különböző cégek, akik azzal házalnak, hogy pénzért segítenek felkészülni az ÁSZ-vizsgálatra. „A GDPR bevezetése után is sokaknál kopogtattak ezek a for-profit szervezetek.”

A július 1-jén hatályba lépő új törvény értelmében a Számvevőszék évente összefoglaló jelentést tesz közzé azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyeknek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot (kivéve a vallási, nemzetiségi és sportegyesületek). Az ÁSZ-ellenőrzés mikéntjéről elég keveset mond a törvény; annyi derül ki csupán, hogy a civil szervezetek működését "törvényességi szempontok szerint" fogják ellenőrizni. Nem világos, mit jelent az összefoglaló jelentés, és az is kérdés, a törvény hatálya alá tartozó körülbelül 4 ezer szervezet közül az ÁSZ fog-e szelektálni, és ha igen, milyen szempontok szerint. Az sem derül ki a törvényből, az ÁSZ mikor kezdi az ellenőrzéseket, de forrásaink arra számítanak, hogy még a jövő évi választás előtt elkészülhet az első jelentés.  

"Az ÁSZ számos szakmai alapú ellenőrzést végez, de az elmúlt években láttuk - főleg az ellenzéki pártok ellenőrzésekor -, hogy politikai bunkósbotként is tud működni" - mondja Szabó Máté Dániel. Szerinte félő, hogy

az ÁSZ a kormánykritikus szervezeteket azzal próbálja majd hitelteleníteni, hogy mondvacsinált indokok alapján megállapítja róluk, törvénytelenül működnek.

"A magyar civiltörvény evolúciója az oroszéra hasonlít. Először ott is önregisztrációt írtak elő a külföldről támogatott szervezeteknek, de miután ennek néhányan ellenálltak, már az állam süti rá ezt a bélyeget a civilekre. Magyarország a külföldi ügynök vonalat elengedte - valószínűleg az uniós jog miatt -, de végső soron itt is egy állami szerv sározhatja be az NGO-kat."

Kádár András Kristóf szerint „az előző civiltörvény egy nagy piros gomb volt, fenyegette a szervezeteket, de aztán sosem nyomták meg. Az ÁSZ-vizsgálattal most egy másik nagy piros gombot raktak a helyére. Egy ilyen vizsgálatot el lehet végezni nem zaklató módon is, de adott esetben az ÁSZ komoly adminisztratív terhet róhat a civil szervezetekre és a jelentéseivel a hitelességüket kérdőjelezheti meg.

A Helsinki társelnöke úgy látja, az új törvény egyszerre értékelhető súlyosabbként és kevésbé súlyosként, mint az előző. Enyhítésnek tűnik, hogy míg az előző törvényt be nem tartókat az ügyészség elvben megbírságolhatta volna, sőt végső esetben lehetősége volt a szervezetek feloszlatásának kezdeményezésére is, az ÁSZ-ellenőrzéshez konkrét szankció nem társul. „Persze a kormány célja most az, hogy az Európai Bizottság zárja le a kötelezettségszegési eljárást, nincs rá  garancia, hogy egy későbbi módosítással nem vezetnek be újabb szankciós lehetőségeket” – mondja Kádár András Kristóf. Az pedig kifejezetten negatív fejlemény szerinte, hogy egy nyilvános ÁSZ-jelentés – amely adott esetben azt állítja egy civil szervezetről, hogy nem működik törvényesen – nagyobb reputációs kárt tud okozni, mint a „külföldről támogatott” bélyeg. A Számvevőszék jelentéseit ráadásul jogi úton nem lehet megtámadni, a civil szervezetek így eszköztelenek is annak megállapításaival szemben.

Aggodalomra ad okot, hogy az ÁSZ-törvény értelmében a Számvevőszék ellenőrzési jogosítványai szinte korlátlanok. A számvevő például "a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak". Szabó Máté Dániel azt mondja,

ha az ÁSZ olyan adatokat kér majd tőlük, ami az alkotmányos funkciójával - a közpénzköltés ellenőrzésével - nincs összefüggésben, nem fognak együttműködni.

"Például egész biztosan nem adjuk át azoknak az ügyfeleknek a névsorát, akiknek jogi segítséget nyújtunk."

Kádár András Kristóf kiemeli még, hogy bár a Velencei Bizottság az előző civiltörvényről írt véleményében hangsúlyozta, hogy a kormánynak egyeztetnie kellene az érintettekkel, ez most sem történt meg. „Varga Judit Facebook-posztjából tudtuk meg, hogy van egy törvénytervezet, amit a kormány elküldött a Bizottságnak. A minisztériumtól kikértük a szöveget, de azt válaszolták, döntéselőkészítő anyag, nem megismerhető. Legközelebb akkor találkoztunk vele, amikor javaslatként felkerült a parlament honlapjára.”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk