Az erőnyerő

A parlament egyik leggazdagabb képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetője, Kisvárda kiskirálya és Orbán Viktor egyik fő fegyverhordozója. Csendben teszi a dolgát, így jól ellensúlyozza a túlkapásokra is hajlamos Lázár Jánost.

Seszták Miklós Simicska Lajosnak is köszönheti a miniszteri pozícióját, és annak, hogy országos politikusként rögtön bevállalt néhány húzós ügyet. Cserébe egyed­uralkodó lehet az ország egyik legszegényebb csücskében található Kisvárdán, ahol sokan örülnek annak, hogy a városnak van egy minisztere. Igaz, tartanak is tőle – ezt akkor éreztük leginkább, amikor a településre utaz­tunk, hogy feltárjuk Seszták Miklós előéletét. A politikus ügyvédként sok mindenre képes volt azért, hogy pénzt szerezzen, és kormánytagként sem szívbajos. A nyilvánosságot inkább kerüli, csendes, de a helyiekkel lepacsizik, és ha kell, Andy Vajna oldalán bulizik. A bevallott adatok alapján jelenleg ő az egyik leggazdagabb politikus az Országgyűlés tagjai között: csak a bevallott, megtakarított saját pénze több mint 235 millió forint.

Kisvárda, Esztergom, Budapest

1968-ban született Budapesten, de négy testvérével együtt Kisvárdán nőtt fel vallásos családban; édesapja görögkatolikus pap volt a városban, édesanyja védőnőként dolgozott. Sesztákékat mindenki ismerte Kisvárdán. Miklós a helyi általános iskolába járt, gyerekkori barátai szerint nem volt az osztályelsők között, de jól tanult, s a visszahúzódóbb, csendesebb diákok közé tartozott. „Teljesen átlagos gyerek volt, annyiban különbözött sokunktól, hogy mindig ott volt az istentiszteleteken, hosszú éveken át ministrált, de ez az apja miatt mindenki számára magától értetődő volt” – mesélte egyik gyerekkori ismerőse, aki szerint először akkor fordult vele nagyot a világ, amikor a családtól több száz kilométerre, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba került. Ott kezdett tudatos kapcsolatépítésbe, van olyan osztálytársa, akivel később üzleti kapcsolatba is került.

Seszták Miklós csomagolástechnikai objektumot fogdos Székesfehérváron 1.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A gimnázium után az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara következett, és a Bibó István Szakkollégium. Seszták itt sem tartozott a kiemelkedő hallgatók közé, állítólag a büntetőjog volt a mumusa. Bár nem ő volt a társaság középpontjában, csoporttársai között népszerű volt. „Intelligens volt, jó társasági ember, lehetett vele lazábban beszélgetni, és ha kellett, komoly okfejtésekbe is belement, de mindig azt éreztük, hogy van egy titokzatos oldala, amit nem lehetett megfejteni” – emlékezett vissza a minisztert az egyetemről ismerő forrásunk, aki kitért arra is, hogy Seszták rendszeresen hazajárt Kisvárdára, ahol már egyetemi évei alatt Ukrajnából behozott árukkal üzletelt.

A rendszerváltás után, aki csak tehette, Kisvárdáról és a környező településekről kijárt a szomszéd országba, ahol közepesen jó kapcsolatokkal is gyakorlatilag fillérekért szerezhetett be bármit, amit Magyarországon jóval drágábban lehetett elpasszolni. A bibós társaságából mások mellett Rátky Miklóssal volt feltűnően jóban, ezért sem meglepő, hogy Seszták Miklós miniszteri beiktatását követően néhány hónappal a Dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda bekerült azok közé, akik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fölkérésére a magyar államot képviselték a devizahiteles perekben.

A Fidesszel szemben

Diplomát 1994-ben kapott, egy évvel korábban nősült, feleségével máig együtt él, két gyermekük van. Frissen végzett jogászként Kisvárdán kezdett ügyvédkedni, elsősorban adó- és cégügyekre specializálódott, később saját irodát is nyitott. A környék nagyvállalkozói közül többel kiváló kapcsolatot alakított ki, de családi összeköttetései is segíthették előmenetelét: egyik atyai nagybátyja, Seszták László 1990 és 1994 között KDNP-s országgyűlési képviselő volt. A rokonok közül azonban a másik nagybáty, a dúsgazdag Seszták Imre a nagy hal: Magyarországon az elsők között kereskedhetett kedvezményes orosz gázzal az érdekeltségébe tartozó Turbo Team Kft.-n keresztül – Seszták Miklós fiatalon ennek a cégnek is dolgozott. „A kilencvenes évek utolsó éveire látványosan megszaporodtak Miklós kapcsolatai, többször olyan megjegyzéseket is tett nekünk, hogy ha az adóhatósággal valami problémánk akadna, csak szóljunk neki, lehet, hogy tud intézkedni” – mesélte egy a kisvárdai közéletben évtizedek óta otthonosan mozgó forrásunk. Ő mondta azt is, hogy a jelenlegi nemzeti fejlesztési miniszternek a kezdetektől voltak politikusi ambíciói, de erről először csak szűk körben, a barátainak beszélt.

1998-ban Seszták Miklós függetlenként, a Fidesszel szemben indult az országgyűlési választásokon. A fiatal ügyvéd az első fordulóban a tizenhárom jelölt közül a harmadik legtöbb szavazatot gyűjtötte be, 14,14 százalékos eredményével alig több mint három százalékkal maradt el Borkó Károly fideszes jelölttől, és bejutott a második fordulóba. Az akkori megyei Fidesz egyik vezető beosztású politikusa lapunknak elmondta, Seszták jelentkezett náluk, hogy belépne a szervezetbe, ha ő lehetne a Kisvárdát és környékét magában foglaló választókerület jelöltje, de a pártban akkorra már eldőlt Borkó indulása. Seszták függetlenként is aktívan kampányolt, az őt támogató vállalkozóktól származott ehhez a pénz jelentős része: Kisvárdán ingyenmozit szervezett, plakátokra, szórólapokra költött. Az egyik szórólapon a második forduló előtt így biztatta a választókat: „Vannak, akik még nem szavaztak Dr. Sesztákra, (…) mert a divatos, felkapott pártok jelöltjeire szavaztak (MSZP, Fidesz). Dr. Seszták Miklós a helyes döntés”. A második forduló előtt rávette az akkori kisvárdai polgármestert, Oláh Albertet, hogy lépjen vissza a javára, ám így is alaposan lemaradt a győztes szocialista és a második fideszes jelölt mögött – közel 16 százalékos eredménye azonban sokakat meglepett.

Sesztákot Kisvárdán Oláh Albert karolta fel, aki 1994-ben betette a jogi és ügyrendi bizottság külsős tagjának. 1998-ban a még mindig csak 30 éves ügyvéd az Oláh és csapata által létrehozott Itt élünk nevű helyi civil szerveződés színeiben listáról bekerült a kisvárdai képviselő-testületbe. A jogi és ügyrendi bizottság elnöke lett; egyebek közt a közbeszerzések és egyes ingatlanügyletek előkészítéséért felelt. Közben több cégben is érdekeltséget szerzett: 1995-től a Haváz Építő és Kivitelező Bt.-ben, 1998-tól a Nagy és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben volt kültag. (Arról a Népszabadság írt korábban, hogy megszeghette az ügyvédi etikai szabályzatot, mert a Nagy és Társa Bt. esetében több olyan iratot is hitelesített, amelyen kültagként aláíró volt, a Haváz Bt.-nél pedig saját kültagi viszonya megszüntetését ellenjegyezte ügyvédként.) Ügyvédi munkájából is egyre több bevétele származott, kapcsolatrendszere folyamatosan bővült, 2002-ben mégsem indult újra országgyűlési képviselőnek. Bár már akkoriban tudható volt, hogy a végül győztes Borkó Károllyal nem volt kibékülve, a kisvárdai testületben közösen kellett dolgozniuk, hiszen Seszták Miklós a KDNP 1997-es szakadása után létrejött Fidesz-barát Magyar Kereszténydemokrata Szövetség listás helyén 2002-ben is helyi képviselői mandátumhoz jutott. A függetlenként újra polgármesternek választott Oláh Albert megint a jogi és ügyrendi bizottság élére ültette, s bekerült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésbe is, ahol a gazdasági és vagyonbizottság elnöke lett.

Hatalomátvétel

A megyei Fidesz akkori ügyeit ismerő forrásaink szerint Seszták Miklósnak a 2000-es évekre stabil országos fideszes kapcsolatai lettek, Kubatov Gáborhoz kimondottan jó viszony fűzte, a volt debreceni polgármester akkori ta­nács­adóján, Rácz Róberten keresztül Kósa Lajoshoz is közelebb került, és Orbán Viktor is tudott róla. Végül egy kisebb csoportnak a megyei tagság háta mögött Borkó Károlyt sikerült a háttérbe szorítani, így a Fidesz nem őt indította a 2006-os országgyűlési választásokon. Sokáig úgy tűnt, hogy Seszták már ekkor megkapja a választókörzetet, állítólag Orbán először erre rá is bólintott, végül az utolsó pillanatban változott a terv. Kisvárdán máig többen azt állítják, hogy házon belül kiderülhetett róla valami kínos ügy, és az akkor még erős szocialista bázissal rendelkező városban a Fidesz nem akart kockáztatni. (Úgy tudjuk, ekkortájt Seszták egy időre el is tűnt: sok időt töltött az Egyesült Államokban, ahová később, 2010 körül a családja egy évre ki is költözött. New Jersey környékén éltek, a gyerekek kint jártak iskolába.) Végül hivatalosan csak 2005 decemberében mutatták be a Fidesz jelöltjét, Oláh Albertet. A kisvárdai polgármester végül néhány százalékkal kikapott Szép Bélától (MSZP), s bár az önkormányzati választásokat ismét megnyerte, egyre inkább érezhető volt, hogy a Fidesz nem számol vele a továbbiakban.

A képviselő-testületben egyre több lett a szóváltás Oláh és Seszták között, aztán kiderült, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon már az utóbbi indulhat fideszes színekben. Az addigra a vállalkozásaiból és az ügyvédi irodája révén jelentős vagyont felhalmozó politikusnak pénz és paripa nem számított, intenzív kampány után hatalmas fölénnyel nyerte a választásokat. Oláh Albertnek a feketeleves jött, a korábbi ígéretek ellenére a Fidesz–KDNP (és így Seszták) nem őt, hanem az akkor pedagógusként dolgozó Leleszi Tibort akarta a város élén látni. Ősszel Leleszi rommá verte a függetlenként próbálkozó Oláht, s a testületben is – amelyben ismét ott volt Seszták Miklós (ráadásul ezúttal egyéni mandátumot szerzett) – elsöprő fideszes fölény alakult ki. A megyei közgyűlésbe Seszták már nem pályázott, viszont a kisvárdai testület megszavazta, hogy továbbra is ő legyen a helyi jogi és ügyrendi bizottság első embere.

Azok a milliók

Seszták Miklós vállalkozói, ügy­védi, illetve politikai karrierje párhuzamosan futott. A kétezres évek elejére már több nagyobb cégnek is ő látta el a jogi képviseletét, és a városban többen tudták, hogy ukrán és orosz ügyfelei is voltak. Seszták 2001 és 2003 között ügyvédként fontos szerepet vállalt abban, hogy három kisvárdai címre bejegyezzenek legalább 7-800 céget úgy, hogy ezek mindegyike fölszívódott az évek során. A cégbíróságokon fellelhető dokumentumok szerint a bejegyzéssel kapcsolatos ügyvédi teendőket látta el; volt olyan nap, amikor több tucat betéti társaságot regisztráltak a cégbíróságon. E cégeknek jellemzően ukrán és/vagy orosz bel-, illetve kültagjaik voltak, a vállalkozások tevékenységi köre teljesen egyforma volt. Az üggyel korábban az Index foglalkozott, de a környéken élő, az Átlátszónak is publikáló sza­badúszó újságíró, Móricz Csaba is rengeteget kutatott a cégtemetők után. A külföldi állampolgárokat olykor buszokkal hozták Magyarországra, hogy alá tudják írni az alapításokhoz szükséges iratokat, de sokaknak csak az útlevelét juttatták át a határon. Ebben az időszakban Seszták Miklós sokat járt át Ukrajnába, de az egész ügylet értelmi szerzője nem ő, hanem egy nyíregyházi nő, akkori nevén Podlovicsné Linzenbold Marianna lehetett: ő volt az összekötő kapocs egy ún. multi-level marketing (MLM) rendszer alapján működő céghez, aminek ukrán és orosz értékesítési terveihez kellhettek a kisvárdai betéti társaságok. (Az MLM valójában bújtatott piramisjáték: a rendszer tetején lévők minél több ember beszervezésével hatalmas haszonra tesznek szert.) A vállalkozás termékeit a Kisvárdára bejegyzett cégek tagjai terjesztették volna Ukrajnában, de ez a vállalkozás végül másképp lépett be a szomszédos ország piacára, ezért a betéti társaságok bedőltek; az adóhatóság nem is érte el őket, így megindultak a kényszertörlések.

Seszták Miklós csomagolástechnikai objektumot fogdos Nyíregyházán 2.

Fotó: Balázs Attila / MTI

Oláh Albert szerint egymilliárd forintnál is több kár érte a várost a be nem hajtható iparűzési adók miatt, és ezt tudhatta Seszták Miklós is, aki a bejegyzések idején tagja volt az önkormányzatnak. A mostani nemzeti fejlesztési miniszter nem követett el törvénytelenséget, de a szerepe nyilvánvaló abban, hogy Kisvárda a 2000-es években cégtemető lett. Hogy Seszták mennyire volt tisztában azzal, mire kellenek a cégek, teljes pontossággal nem deríthető ki, hiszen amikor erről kérdezték, rendre azt válaszolta, köti őt a titoktartás. Az viszont meglepő, hogy a Somogyi Rezső út 1. szám alatti ingatlanba is jegyeztek be bt.-ket, amely az Opten cégadatbázisa szerint 2003 márciusától annak a TFK-Impex Ingatlanhasznosító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek a tulajdonában áll, amelyben 2002-től Seszták Miklós felesége volt az ügyvezető, mi több, 2007-től ő az egyik tulajdonos. Az épület egy részében a Fidesz helyi irodája működött, most egy alapítványi iskolának adják bérbe, és itt van Sesztákné néhány éve nyílt új kávézója, ahová már Orbán Viktor is benézett egy erős feketére.

Akkori vagyonnyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy Seszták is jól járt. Azt például országgyűlési képviselőként tett bevallásában vettük észre, hogy 2002-ben vett egy 220 négyzetméteres házat Kisvárdán. A tömeges cégalapítás feltételezett kiötlője, Podlovicsné Linzenbold Marianna 2002-ben az akkori polgármester csapatában bejutott a kisvárdai képviselő-testületbe, amelynek az ülésein egy ideig Sesztákkal egymás mellett volt a székük. (Podlovicsnénak 2004-ben le kellett mondani a mandátumáról, mert kiderült, hogy elítélték egy korábbi gazdasági bűncselekmény miatt, ráadásul korábban is büntetett előéletű volt.) De ülésrend nélkül is kimutatható az ismeretség köztük: megszereztünk egy társaságiszerződés-tervezetet, amely szerint a Sesztákné Berecz Marianna által vezetett TFK-Impex és Podlovicsné megalapítja a Várda Rádió Kft.-t, ha nyernek egy kisközösségi rádiófrekvencia-pályázaton. A 2003-as tervezeten Sesztákné aláírása is szerepel, mint ahogy a beadott, de végül nem nyert pályázaton is; utóbbin Seszták Miklós szignója is látható, a dokumentumot ügy­védként ő ellenjegyezte.

Sesztákék a kétezres évek közepén több cégbe is bevásárolták magukat, Sesztákné résztulajdonosa lett a Mobilex-Car 96 Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft.-nek, majd a már fentebb említett TFK-Impexnek, Seszták Miklóshoz pedig a Ramiris Autó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy része került. Később a feleség érdekeltséget szerzett a TFK-Impex Plus Kft.-ben, a kisvárdai Opel-szalont működtető Ramiris Autó pedig teljes egészében Seszták Miklósé lett. Az utóbbi vállalkozás nem véletlenül kerülhetett képbe a miniszternél: ügyvédként a 90-es évektől dolgozott a számos cégből álló Ramiris-csoportnak, amely 2007 tájékán belekeveredett egy 17 milliárd forintos áfa-csalási botrányba. Több Ramiris-cég mögött offshore gyanús, egye­bek közt Ciprusra vagy a Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozások álltak. Csak egy példa: több éven keresztül a Ramiris Autó Kft.-ben Seszták tulajdonostársa volt a Ramiris Rubin Zrt., ami egy ciprusi, minden bizonnyal offshore vállalkozás alá tartozott. A Ramiris Rubin egyik korábbi tulajdonosa az a Sándor Kornél volt, aki Seszták Miklóssal egy osztályba járt az esztergomi diák­évek alatt.

A ramirises kapcsolatok révén kerülhetett képbe Seszták az Oxygen Wellness Kft.-nél, amely a 2010 decemberében, a budapesti Naphegy utcában átadott, több fideszes politikus és Tiborcz István által is kedvelt kondipalota üzemeltetője. Ennek tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Clarement Investments Ltd., melynek a Privátkopó.hu szerint egy időben Seszták Miklós volt a jogi képviselője. Seszták egy másik, az Árpád úti wellnessközpont avatásán a működtetők nevében állt ki a nyilvánosság elé, és járta be a komplexumot Cseh László úszó, valamint az akkori kerületi szocialista alpolgármester oldalán.

Vállalta

Seszták a már kiépült cégbirodalommal és a jól jövedelmező ügyvédi irodával a háta mögött jutott a parlamentbe 2010-ben, s már akkor több mint 100 millió forint volt a bevallott megtakarítása, a hozzá és a feleségéhez köthető vállalkozásoknak pedig százmilliós összértékű ingatlanjaik voltak. Kisvárdán mindenki tudta, hogy a 2010-es polgármesterváltás után nem a csendes Leleszi Tibor, hanem a mostani fejlesztési miniszter és csapata vezeti a várost. A képviselő-testületi üléseken előfordult, hogy a Leleszinek feltett kérdésekre a hivatalosan csak önkormányzati képviselői státuszban ott ülő Seszták válaszolt. Seszták ügyesen lovagolta meg azt a még az előző városvezetés által elnyert pályázatot is, amelynek keretében szinte a teljes belvárost átépítették. „Már a 2010-es évek előtt is érezhető volt, hogy növekedett a befolyása, de az önkormányzati választás után gyakorlatilag megtörtént a teljes hatalomátvétel, a fejlesztések kivitelezői, az önkormányzattal üzleti kapcsolatban álló cégek gyakorlatilag mind Seszták Miklós felől érkeztek, az ő jóváhagyása nélkül a városvezetés kezdetben alig hozott meg önálló döntéseket” – mesélte egy, akkor még a városházán dolgozó hivatalnok.

Az Országgyűlésben Seszták Miklós első ciklusában a gazdasági és informatikai bizottságba került, annak egyik albizottságát vezette, s néhány hónapig a fogyasztóvédelmi bizottság tagja is volt. Parlamenti képviselőként az első nagyobb dobása az volt, hogy 2011-ben az ő neve is ott szerepelt a sportfinanszírozásban máig kiemelkedő szerepet játszó taotörvény előterjesztői között. 2011-ben elindult a Magyar Sakkszövetség elnöki székéért, és a választáson megverte az ismert jobboldali pénzembert, Töröcskei Istvánt, az Államadósság Kezelő Központ akkori vezetőjét. Seszták vezetése alatt sokat javult a szövetség anyagi helyzete, az elnökség új támogatási és finanszírozási rendszert épített ki, de végül 2015 májusában a már miniszter Seszták átadta a vezetést unokatestvérének, az édesapja olajbizniszei után örökölt vagyon jóvoltából milliárdos Seszták Tamásnak.

Seszták 2012-re már biztosan túl volt az első közös buliján Orbán Viktorral: a YouTube-ra feltöltött videó tanúsága szerint Etyeken egy szoboravató utáni afterpartyn együtt dalolt a miniszterelnökkel. A prímás, Orbán Viktor és Nemcsák Károly színművész mellett álló Seszták nem egy bulicsászár, de olykor ő is beleénekel a szövegbe: „Jó reggelt kívánok, elmentek a fehérvári huszárok. Erre-arra jártak, sok kislányt meghágtak”. A miniszterelnök kezében pálinka, a kisvárdai politikust viszont nem látjuk inni – ismerői szerint nem szívesen fogyaszt alkoholt.

Az igazán nagy munka akkor szakadt Seszták nyakába, amikor rábízták a felszámolói piac teljes átalakítását. Országos politikusként ekkorra már túljutott első igazán nagy botrányán is, de ez sem ingatta meg különösebben. A Nem­­zeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-as, széles sávú körzethálózati fejlesztésre kiírt pályázatán a 20 milliárd forintos keretből 12,5 milliárdot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon, ugyanakkora alaptőkével alapítottak 2012 júniusában, rá­adá­sul egy címre jegyezték be őket. A cégek közül többnek is résztulajdonosa az Enternet 2001 Kft., amely részben a Demján Sándorhoz is köthető tulajdonosi körrel rendelkező Enternet Invest Zrt. érdekeltségébe tartozott. Seszták Miklós egy ideig az Enternet Invest felügyelőbizottsági tagja volt, de még éppen azelőtt kilépett, hogy a cégek megkapták volna a 12,5 milliárdos megbízást. A politikusnak magyarázkodnia kellett: azt állította, nem is tudott a pályázatról, felügyelőbizottsági feladatai miatt évente csak egyszer futott össze a társasággal, pénzt pedig nem kapott a munkáért. Végül 2013 októberében a Miniszterelnökség nyomására az NFÜ visszavonta a pályázat átláthatatlannak minősített részét, s a korábban megkötött szerződéseket felbontották.

A felszámolói piac újraszabásakor Seszták Miklós lett az elnöke annak a bírálóbizottságnak, amelyik eldöntötte, hogy mely vállalkozások lehetnek tagjai az új felszámolói névjegyzéknek. A bekerülésért pályázni kellett, de az eljárás kísértetiesen hasonlított a trafikügyekre, hiszen a bizottság gyakorlatilag azt hozott helyzetbe, akit csak akart. A bírósági felszámolói pályázatra 344 cég adta be a dokumentumait, közülük 130-an kerültek fel a hivatalos jegyzékre. Az új szereplők között több olyan cég is feltűnt, melyek tulajdonosai közel álltak egyes jobboldali körökhöz, vagy korábban a trafikpályázatokon is eredményesen szerepeltek. Tiborcz István is rendszeresen megfordul a névjegyzékbe újonnan bekerült egyik cégnél, emellett egyik ismerőse, Hamar Endre is bekerült a felszámolói bizniszbe. (Lásd: „Az átlagosnál jobban kedvelt cégek”, Magyar Narancs, 2015. szeptember 24.) Seszták Miklós e fontos piac újraosztását vezényelte le úgy, hogy látszólag megoldotta, amit rábíztak, és még a törvénysértés gyanúját is vállalhatta. Legalábbis erre utal, hogy a névjegyzéket megtámadó vesztes felszámolók közül többen pert nyertek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben arra hivatkozva, hogy szabálytalan volt az eljárás.

A miniszter

A 2014-es országgyűlési választások előtt nem volt kérdés, hogy Seszták Miklós indulhat újra a kisvárdai térségben. Egyeduralma tovább szilárdult a városban, ahol a helyi médiát gyakorlatilag teljesen bevette: a megyei napilap állandó szereplője volt, az önkormányzat által nyomtatott újság mellette kampányolt, és 2014 márciusára létrehoztak egy rádiót is Kisvárdán, amely egy egyesület nevén van, de helyben mindenki Sesztákot sejti mögötte. (A rádió a politikus feleségéhez köthető vállalkozás egyik épületéből sugároz). A körzetet magabiztosan hozta Seszták, több mint 21 százalékkal verte a második jobbikost. Ekkorra már fellendítette a város sportéletét is: a kézilabdások és a másodosztályba feljutott focicsapat is komoly bevételeknek örülhetett, amelyek nagyban Seszták Miklós kapcsolatainak és a taotámogatásoknak voltak köszönhetők.

Bár Seszták egyre jobban feküdt a felső vezetésnél és a KDNP is tolta (örülnek, hogy van egy épkézláb politikusuk), arra még a pártszövetségen belül sem gondoltak, hogy a 2014-es kormányalakítás során miniszteri pozíciót kap. Kinevezését a Jóistenen, a szerencsén és Orbán Viktoron kívül annak is köszönheti, hogy már a választások idején megkezdődött Simicska Lajos és embereinek a háttérbe szorítása. A korábbi tárcavezetőnek, Németh Lászlónénak mennie kellett, és az utód csak a szűkebb politikai közösségből érkezhetett. Sesztákban lehetett bízni abban a tekintetben, hogy feltétel nélkül végrehajtja Orbán Viktor kéréseit, segít Simicskáék kiszorításában, és némileg ellenpólusa lehet a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak. A szóbeszéd szerint a miniszterelnök utasította arra az új nemzeti fejlesztési minisztert, hogy hivatalba lépése után azonnal világítsa át az NFM alá tartozó állami gigacégek gazdálkodását; a Napi Gazdaságnak adott interjújában Seszták Miklós ezt „ered­mény­hatékony­ági elemzésnek” nevezte. Végül 2015-ben küldték el a köztudottan Simicska-közeli Baji Csabát a Magyar Villamos Művek éléről és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) első emberét, Marton Pétert; de mennie kellett a Szerencsejáték Zrt., a Volánbusz Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetőjének is.

Bár az uniós források feletti felügyeletet korábban éppen a fejlesztési tárcától kapta meg a Miniszterelnökség, az NFM-nél 2014 után is stratégiailag fontos ágazatok felügyelete maradt, köztük az energetika, a közlekedés, az állami vagyongazdálkodás, az infokommunikációs szabályozás. Ez arra utal, hogy Sesztákkal komolyan számol Orbán Viktor. Ő pedig szép lassan körbebástyázta magát a saját embereivel; az egyik legfontosabb, az energiaügyért felelős államtitkári pozícióba régi ismerőse, Aradszki András került, akinek a lánya korábban dolgozott a praxisát jelenleg szüneteltető miniszter ügyvédi irodájában. A szintén szabolcsi Tasó László is államtitkár lett az NFM-nél, majd Seszták Miklós 2015-ben azt a Szivek Norbertet nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére, akit még Kisvárdáról ismer; Szivek a Várda-Drinknél dolgozott. Az MNV vezére köztudottan jó viszonyt ápol Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is.

Seszták számos olyan területet visz, ami Orbán szívügye is – ilyen a részben az ő felügyelete alá is tartozó rezsicsökkentés, az államosítások, az infrastruktúra, azon belül is a stadionfejlesztés. A miniszter láthatóan élvezi is Orbán bizalmát, de a színfalak mögött Lázár Jánossal lehet némi érdekellentéte – mégpedig épp az energiaszektor miatt, hiszen a Miniszterelnökségnek és az NFM-nek is vannak az ágazathoz köthető fontos feladatai. Az utóbbi hónapok történései után többen úgy vélik, Seszták az erőnyerő, de az utolsó szó ebben is Orbán Viktoré. Nyílt vitákra és összecsapásokra biztosan nem számíthatunk, a miniszter a visszahúzódóbb kormánytagok közé tartozik, keveset beszél a parlamentben, akkor is csak jobbára fölolvassa a beszédeit.

Miniszteri munkája mellett Seszták Miklós gyakran megfordul Kisvárdán, ha teheti, ott tölti a hétvégéket, közvetlen és könnyen megszólítható akár a misén, akár egy városi rendezvényen.

A hazai pálya előnyei

A városban sokan, még korábbi ellenfelei is örülnek, hogy „van egy miniszterük”, hiszen láthatóan gyorsabban fejlődik a település. Igaz, többen is megjegyezték, hogy a látványberuházások helyett inkább a munkahelyteremtést kellene ösztönözni, és sokan a stadionépítést sem tartják a legjobb ötletnek. Erről október végén derült ki, hogy nem másfél, hanem kétmilliárdba kerül majd; a látványterveket júliusban mutatta be Seszták. A jelenleg a másodosztályban szereplő együttes otthona 2500 férőhelyes lesz, de a stadion környezetében is jelentős sportberuházások várhatók. Van miből fejleszteni, csak 2015-ben 1,26 milliárd forint jutott az egyesületnek a taofelajánlásokból. Kisvárdán kicsiben a felcsúti modell nyomait lehet felfedezni: a csapat mögé beálló nagyvállalatokat valahogy mindig megtalálják az állami támogatások is. A főszponzor Master Good idén márciusban 3,56 milliárd forint állami támogatást kapott kisvárdai üzeme fejlesztéséhez. Mivel a focit Orbán Viktor miatt szeretni kell, becsülettel szerzi a milliárdokat a csapatnak Seszták Miklós, de helyi ismerőitől úgy tudjuk, hogy közelebb áll hozzá a kézilabda. A kézis lányok hosszú idő után visszajutottak az élvonalba, bár egyelőre csak az alsóházban szerénykednek. És meglehet, Kisvárdán előbb vagy utóbb nemcsak első osztályú focicsapat, de kaszinó is lesz. Legalábbis a városban ez a pletyka terjed, amióta többször látták – egyebek közt az egyik helyi nyári fesztiválon rendezett Tankcsapda-koncerten – Seszták Miklóssal a kisvárdai felmenőkkel is rendelkező Andy Vajnát.

Hol az iroda?

A kaszinóbizniszbe bekerült a fejlesztési miniszter egyik gyerekkori jó barátja, Kruppa Zsolt is. Kruppa és a miniszter felesége közös vállalkozásokat is visznek. A kormány – egyebek közt az NFM jóváhagyásával – Andy Vajna és a debreceni Szima Gábor után annak a Treff-Klub Kft.-nek engedte meg, hogy nyithasson kaszinót Győrben, amelynek az ügyvezetője Kruppa Zsolt. Az ideje jelentős részét az Egyesült Államokban töltő Kruppának van saját vállalkozása is, a telephelye ugyanott van, ahol Seszták Miklós autókereskedése. Ez sem a véletlen műve, hiszen három vállalkozás, közte Kruppa Várda King Invent Kft.-je az autószalonnak és a miniszter ügyvédi irodájának otthont adó ingatlanban vásárolt magának egy-egy irodát, amelyre 10-10 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást és kedvezményes hitelt is kaptak. Az adásvétel előtt nem sokkal az ingatlant társasházzá alakították, amelyre így 2013-ban be is je­gyez­­hették a három vállalkozás új tulajdonjogát.
A három cégből kettő a pályázat beadása előtt, 2012 első harmadában jött létre: a Great Alexander Kft. bejegyzésében Seszták Miklós is szerepet vállalt, míg a Várda King Invent Kft. alapító okiratát a miniszter ügyvédtársa nyújtotta be a cégbíróságon. A harmadik szerencsés a pályázat elnyerésekor a volt esztergomi osztálytárs, Sándor Kornél tulajdonában állt; a King Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. most egy ciprusi cégé, de Sándornak nem kell szomorkodni, megmaradt neki a Great Alexander. A változatosság kedvéért a Kingen keresztül a Várda King Invent is Sándor Kornélé volt, de egy tulajdonoscsere után a vállalkozás átkerült Kruppa Zsolthoz.

November végén az autószalonnak is otthont adó épületnél kerestük a három kft.-t, de semmi nyomát nem találtuk, mint ahogy annak sem, hogy ott lenne Seszták Miklós képviselői irodája, pedig a miniszter a honlapján ezt a címet tünteti fel. Ezért sem értjük, miért bérel neki közpénzen az Országgyűlés Hivatala (OH) idén áprilistól havi 259 ezer forintért irodát Kisvárdán, amikor a hozzá vagy a feleségéhez köthető vállalkozásoknak több ingatlana is van a városban. Az OH kereshető adatbázisában nincs megadva az iroda címe, csak az, hogy a Naracom Informatikai Kft.-től bérli Seszták a helyiséget. Ez azért is furcsa, mert a Naracom székhelye éppen a Sesztákné résztulajdonában lévő TFK-Impex Plusz ingatlanában van, amely az Opel-szalon szomszédságában található. Így még az is megtörténhet, hogy a TFK-Impex Plusz kiadta a Naracomnak az irodaházat vagy annak egy részét, és a Naracomtól Seszták Miklós visszabérli azt. Ez egyelőre még csak erős gyanú, hiszen lapzártánkig nem kaptuk meg a bérleti szerződést, pedig kikértük az Országgyűlés Hivatalától. Próbáltunk bejutni az irodaházba, amely a látogatásunkkor zárva volt; de semmi nem utalt arra, hogy tényleg működne ott képviselői iroda, se egy névtábla, se egy Fidesz-logó.