Az alku, amelynek eredeti célja az volt, hogy menedékkérőket küldhessenek vissza Törökországba arra a hamis előfeltevésre alapozva, hogy az biztonságos a számukra, a saját mércéje szerint is teljes kudarc, ugyanakkor több ezer embert tett ki veszélyes és nyomorúságos körülményeknek a görög szigeteken. „A mai nap egy sötét évforduló a nemzetközi menekültvédelem történetében: az a nap, amikor az európai vezetők, nem törődve az okozott szenvedéssel, megpróbálták pénzzel megváltani a nemzetközi kötelezettségeiket” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója.
„Egy évvel ezelőtt a görög szigeteket de facto börtönökké alakították át. Európa partjai többé nem menedéket, hanem veszedelmet jelentenek. Egy évvel később is ezrek vannak veszélyes és borzalmas körülmények között.” A menedékkérők nagy része nem hagyhatja el a szigeteket. Túlzsúfolt, nagyon rossz körülményeket nyújtó táborokban tartják őket, ahol időnként idegengyűlölet motiválta gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válnak. Leszboszon öt menekült, köztük egy gyerek halt meg a szörnyű körülmények miatt.
Bár Európa vezetői továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hamis képhez, hogy Törökország biztonságos harmadik ország a menekültek és menedékkérők számára, a görög bíróságok egyelőre erre hivatkozva nem küldtek vissza szíriai menekültet. Az Amnesty International ugyanakkor dokumentálta, hogy néhány szíriai menedékkérőt akaratuk ellenére kényszerítettek vissza Törökországba anélkül, hogy – megsértve ezzel a nemzetközi jogot – menedéket kérhettek vagy fellebbezhettek volna a visszaküldésük ellen. Mások „önként”, valójában a nyomorúságos körülmények miatt hagyták ott a görög szigeteket.
| ||
A mai évforduló egybeesik azzal a határidővel, ameddig az ügyvédek további bizonyítékokat nyújthatnak be a görög Államtanácsnak (a legmagasabb szintű görög közigazgatási bíróságnak), amely nemsokára dönt arról, hogy Törökország biztonságos ország-e a menekültek számára. Az ügy főszereplője egy 21 éves szíriai menekült, ’Noori’, akit jogellenesen tartanak fogva több mint hat hónapja, miután a görög bíróság – arra hivatkozva, hogy Törökország biztonságos – elfogadhatatlannak nyilvánította a kérelmét. Most ezen a bíróságon múlik, hogy azonnal visszaküldik-e; várhatóan egy hónapon belül megszületik az ítélet, amely precedenst teremthet, és amelynek hatására tömegével küldhetik vissza az embereket.
Ahelyett, hogy az EU olyan helyre akar menekülőket visszaküldeni, ahol nem kapnak elégséges védelmet, inkább azon kellene a görög hatóságokkal együtt dolgoznia, hogy minél gyorsabban mindenkit a görög szárazföld belsejébe szállítsanak, ahol döntenek az ügyükben. A többi tagországnak pedig áthelyezésekkel és más biztonságos és legális lehetőségeket (családegyesítés, humanitárius vízum stb.) kellene biztosítani a számukra. A totális kudarca és a jogsértő jellege ellenére néhány EU-vezető még mindig azt gondolja, hogy a megállapodás mintául szolgálhat további alkukra más, harmadik országokkal.
„Az igyekezet, ahogy próbálják a megállapodást sikerként beállítani dacára az általa okozott szenvedéseknek, leleplezi, hogy az EU–Törökország-alkunak valójában semmi köze a nemzetközi védelemhez, egyszerűen a menekülő emberek távol tartását célozza” – mondta John Dalhuisen. – Az EU–Törökország-alku egy szégyenfolt Európa kollektív lelkiismeretén. A második évébe lépő megállapodásra nem szabad mintaként tekinteni, az egy több ezer, a háború és üldözés elől menekülő, védelmet kereső ember szenvedését okozó katasztrófa.”
Szerdán egyébként Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter bejelentette, hogy Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból. A külügyminiszter a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött, számon kérve az unión, hogy nem teljesíti a török állampolgároknak beígért vízumliberalizációt.
