Az LMP szerint nem kéne tiltani a szélerőművek létesítését

  • narancs.hu
  • 2023. október 11.

Belpol

Az LMP hatodszor is benyújtja az Országgyűlésnek a szélerőművek létesítési tilalmának feloldásáról szóló határozati javaslatát - mondta Süveg Anna, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, Budapesten.

A politikus úgy fogalmazott: addig küzdenek, amíg el nem érik a célt. A határozati javaslatban kezdeményezik, hogy a jelenlegi 12 kilométerről 1 kilométerre csökkenjen a települések védőtávolsága, továbbá azt, hogy töröljék el a szélturbinák teljesítményére és magasságára vonatkozó teljesen értelmetlen korlátozásokat.

A jelenlegi szabályozás szerint az ország sűrű településszerkezete miatt lényegében sehol sem lehet szélturbinákat létesíteni. A párt szerint a létesítési tilalom teljesen abszurd, hiszen a szélenergia az egyik legzöldebb és legolcsóbb energiaforrás, és a magyarországi klíma alkalmas arra, hogy a szélenergiát gazdaságosan lehessen hasznosítani. A modern, 150 méter magas szélturbinákkal az ország 90 százalékán lehetne gazdaságosan szélenergiát termelni és ehhez még kormányzati támogatás sem lenne szükséges – hangsúlyozta Süveg.

Az LMP, a szakmai és civil szervezetek már régóta követelik az értelmetlen tiltás eltörlését, de szakmailag helytálló választ nem kaptak. Annyit mondott csak a kormány, hogy Magyarországon nem fúj eléggé a szél, illetve Orbán Viktor szerint a turbinák elcsúfítják a tájképet.

A valódi ok a szóvivő szerint az lehet, hogy ha engedélyeznék a szélerőműveket, hamar nyilvánvalóvá válna, hogy Paks 2-re nincs szükség.

A második lehetséges okot abban látta, hogy nincsenek „NER-körüli” cégek, aki képesek lennének ilyen turbinák telepítésére, a külföldiek előtt pedig nem akarják megnyitni a piacot.

Süveg Anna felidézte azt is, hogy a kormány bár már egy éve megígérte a szabályozás megváltoztatását, érdemi intézkedés e téren a mai napig nem történt. A kormány az Európai Bizottság felé is vállalta a tiltás feloldását március 31-i határidővel, ugyanis többek között ezt kérték a helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáféréshez - jegyezte meg a szóvivő.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.