Az LMP szerint nem kéne tiltani a szélerőművek létesítését

  • narancs.hu
  • 2023. október 11.

Belpol

Az LMP hatodszor is benyújtja az Országgyűlésnek a szélerőművek létesítési tilalmának feloldásáról szóló határozati javaslatát - mondta Süveg Anna, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, Budapesten.

A politikus úgy fogalmazott: addig küzdenek, amíg el nem érik a célt. A határozati javaslatban kezdeményezik, hogy a jelenlegi 12 kilométerről 1 kilométerre csökkenjen a települések védőtávolsága, továbbá azt, hogy töröljék el a szélturbinák teljesítményére és magasságára vonatkozó teljesen értelmetlen korlátozásokat.

A jelenlegi szabályozás szerint az ország sűrű településszerkezete miatt lényegében sehol sem lehet szélturbinákat létesíteni. A párt szerint a létesítési tilalom teljesen abszurd, hiszen a szélenergia az egyik legzöldebb és legolcsóbb energiaforrás, és a magyarországi klíma alkalmas arra, hogy a szélenergiát gazdaságosan lehessen hasznosítani. A modern, 150 méter magas szélturbinákkal az ország 90 százalékán lehetne gazdaságosan szélenergiát termelni és ehhez még kormányzati támogatás sem lenne szükséges – hangsúlyozta Süveg.

Az LMP, a szakmai és civil szervezetek már régóta követelik az értelmetlen tiltás eltörlését, de szakmailag helytálló választ nem kaptak. Annyit mondott csak a kormány, hogy Magyarországon nem fúj eléggé a szél, illetve Orbán Viktor szerint a turbinák elcsúfítják a tájképet.

A valódi ok a szóvivő szerint az lehet, hogy ha engedélyeznék a szélerőműveket, hamar nyilvánvalóvá válna, hogy Paks 2-re nincs szükség.

A második lehetséges okot abban látta, hogy nincsenek „NER-körüli” cégek, aki képesek lennének ilyen turbinák telepítésére, a külföldiek előtt pedig nem akarják megnyitni a piacot.

Süveg Anna felidézte azt is, hogy a kormány bár már egy éve megígérte a szabályozás megváltoztatását, érdemi intézkedés e téren a mai napig nem történt. A kormány az Európai Bizottság felé is vállalta a tiltás feloldását március 31-i határidővel, ugyanis többek között ezt kérték a helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáféréshez - jegyezte meg a szóvivő.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.