Az MTVA szerint az Aranybulla-sorozat egy irodalmi klasszikust dolgoz fel

  • narancs.hu
  • 2023. január 2.

Belpol

A közmédia szerint 2022 legnagyobb filmes dobása volt a produkció, miközben a kritikusoknak finoman szólva sem tetszett a sorozat.

Karácsonykor mutatta be a Duna Tv a Rákay Philip produceri közreműködésével készült Aranybulla-sorozatot, ami rekord összegű költségvetésből, 600 millió forintból készült el. A hvg.hu arról ír, hogy az általános fogadtatása a produkciónak megosztó volt. A bírálók az esetlen párbeszédekre, gagyi látványvilágra és rossz színészi alakításokra hívták fel a figyelmet, amire azzal vágtak vissza az „Aranybulla-rajongók”, hogy azért kritizálják a sorozatot, mert az a dicső magyar történelemről szól, és így eleve nem tetszik a nemzetietlen érzelműeknek. (Egyébként a sorozat főszereplője, az András királyt játszó Veréb András továbbá azt mondta, hogy a sorozat a Trónok harca képi világát idézi). 

A produkciót Kriskó László rendezte, aki korábban L’art pour l’art Társulat rendezőjeként dolgozott, és elsősorban reklámfilmek és videoklipek készítésével foglalkozott. Kriskót a közmédia behívta egy beszélgetésre, és megosztott egy „Sikert aratott az idei év legnagyobb filmes dobása, az Aranybulla” c. hírt is a Facebookon. 

Ugyanakkor az Átrium rámutatott, hogy hiba csúszott a sikerpropagandába. Ugyanis azt írták a közmédia kommunikációs szakemberei, hogy „az irodalmi klasszikus ezúttal modernebb köntösben, de korhű, részletgazdag látványvilággal és nagyszerű alakításokkal mutatta be a fordulatos szerelmi történetet”. (Egy későbbi bejegyzésben elhagyták az irodalmi mű-kontextust). 

Az Átrium úgy véli, 

  • Az „Aranybulla” nem „irodalmi klasszikus”, hanem a II. András magyar király által 1222. április 24-én a székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat.
  • Az „Aranybulla” nem is „szerelmi történet”, hanem a magyar nemesség jogait először rögzítő jogi erejű nyilatkozat.
  • Az „Aranybulla” sorozat nem irodalmi alapanyagból készített fordulatos szerelmi történet, hanem eredeti forgatókönyv alapján készült, fikciós elemekkel bővített, az események történelmi hátterét és folyamatát bemutatni szándékozó televíziós alkotás.

Az Átrium az alkotók védelmében írta bejegyzését, ugyanis úgy vélik, „egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy meglévő irodalmi alapanyagot dolgoz fel, vagy egy történelmi helyzet bemutatására törekszik eredeti módon”. De megjegyezték, azt meg tudják érteni, ha „az MTVA social media osztályán dolgozók maguk sem hajlandók megtekinteni a művet, amelyet propagálni szándékoznak, de 130 milliárdból talán kitelne olyan szakemberek alkalmazása, akik legalább jártak irodalom- és történelemórára”.

A teljes bejegyzés itt olvasható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.