Az OLAF kimondta, hogy büntetőeljárás kell a Farkas Flórián által elköltött EU-s milliárdok ügyében

  • narancs.hu
  • 2019. június 21.

Belpol

A jelentés szerint a Híd a munka világába program sosem működött.

A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.

Az OLAF 2016-ban még Orbánt és Lázárt is kihallgatta, a Farkas Flórián szervezete által elköltött 1,6 milliárdnyi EU-s pénzek ügyében, az erről készült jelentést már 2018 októberében elküldték a Magyar Ügyészségnek, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra. A jelentés részleteit a 24.hu tette közzé. Eszerint az OLAF konkrét igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.

Az OLAF megállapítása szerint "a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el."

Az OLAF az üggyel kapcsolatban négy érintettet nevez meg: Farkas Flóriánt, aki 2011-14 között a programot vezette; Balog Zoltánt, aki akkori emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokért; Hegedűs Istvánt és Balogh Jánost, akik Farkast követtékaz ORÖ elnöki székében.

Az OLAF kimutatása szerint a szövetkezet nem biztosította a működési feltételeket, a taglétszám meg sem közelítette az elégésges szintet. Irodahálózatot nem építették ki, helyette azonban ingatlanokat vásároltak a Gellérthegyen és vidéken, amelyekben projekttel kapcsolatos tevékenység nem történt. A jelentés szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban, tizenegy esetben konkért szabálytalanságot találtak, végül kimondták, hogy a 1,6 milliárdnyi „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.

Az OLAF jelentés ellenére a magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásban a mai napig nem találták meg a felelősöket.

Újabb uniós milliárdokat herdálnak el Farkas Flórián kedvéért

Az embereit tömik ki a felzárkóztatásra szánt 2 milliárdból. Egy újabb, kétmilliárd forintos uniós pályázatból fizethetik ki Farkas Flórián embereit. Az elvileg felzárkóztatásra szánt összeg jelentős része szinte biztos, hogy olyanoknál landol, akik nem képesek ellátni a nekik szánt feladatokat - jelentette ki Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfóján.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.