Közép-Európa legdrágább irodaépületét nézte ki a a kormány az orosz hátterű banknak

  • narancs.hu
  • 2019. június 21.

Belpol

A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyét az államnak kell biztosítania, és a Lánchíd Palota a jelölt.

Az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) nem lesz szűkmarkú az Orbán-kormány. Egy márciusban megszavazott jogszabályban vállalták, hogy az állam biztosítja majd az intézménynek a székhelyet. A Népszava beszámolója szerint az illetékesek már ki is nézték, hogy mi lenne a legmegfelelőbb.

A lap információi szerint a tárgyalásokon szóva került az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palota is, amelynek feltehetően nem egészét, hanem egy részét bérelheti majd az IBB.

Ahogy írják, a Duna-parti épület a főváros egyik legértékesebb magáningatlana lehet: hatszintes, majd ötezer négyzetméteres, hat milliárd forintért újították fel 2008-ra. A műemléki épület jelenlegi tulajdonosa a Nobilis Kristófhoz köthető DÖB-68 Zrt. (A Napi.hu információi alapján 2013-ban mintegy hárommilliárd forinttért került a céghez a tulajdonjog, ám a jelenlegi piaci értéke ennél lényegesen magasabb lehet - teszik hozzá.)

Az IIB-ről szóló jogszabály szerint, ha bank az irodát nem az államtól, hanem egy harmadik féltől bérelné, úgy a kormány vállalja, megtéríti az IIB felmerülő költségeit és kiadásait. Azt azonban nem tudni, hogy ha a Lánchíd Palotát választanák, ki lenne a bérbe adó. A Lánchíd Palota jogi helyzete ugyanis jelenleg sem tisztázott, folyamatban van az állam és a jelenlegi tulajdonos közötti jogi hercehurca.

A Laundromat-ügy leckéje: mit kereshet egy orosz bank Magyarországon?

Budapestre teszi át a székhelyét az orosz illetőségű Nemzetközi Beruházási Bank. A kormánytól kapott mentességek révén teljes fedésben, hatósági rálátás nélkül intézheti ügyeit nálunk. De miért? A kockázatok megértéséhez a posztszovjet fehérgalléros bűnözés történetének aranylapjait idézzük fel. A moldáv és lett szálak valahol a Kremlben tűnnek el...

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.