A magyarországi innovatív gyógyszerbefogadás legendásan lassú, és nem segítené a rendszer jobbítását az a tervezett finanszírozási változás sem, mely információink szerint november 1-jén lépne életbe. Ez olyan innovatív terápiákat, köztük onkológiai készítményeket érintene, amelyek azonos terápiás területre vonatkoznak. Hogy mit is jelent ez pontosan?
Például azt, hogy jelenleg több olyan innovatív készítmény létezik, amely a melanoma, a tüdő-, a vastagbél- vagy a prosztatarák kezelésére alkalmas, ám ez nem jelent azonos hatóanyagot, vagy azonos mellékhatást. Ezekre a drága gyógyszerekre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, az OEP utódja) eddig is közbeszerzést írt ki, ám ha életbe lép a tervezett szabályozás, egy új közbeszerzési technikát, a vaklicitet alkalmaznák, mely során a NEAK egy lezárt borítékban kérne árajánlatot a gyártóktól, a győztes pedig a legalacsonyabb árat ajánló lenne. A többi így kihullana a rendszerből, a nem támogatott gyógyszerek gyártói pedig visszább vehetik befektetési és újítási kedvüket hazánkban, ami szintén a betegeken csattanna: még lassabban juthatnának hozzá a jövőbeli készítményekhez. „Beszűkül a gyógyszerválasztás szabadsága. Az onkológiai ellátást látom ezzel veszélyeztetve a jövőben” – mondta lapunknak egy, a területet jól ismerő forrás. Aggódik az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) is, szerintük bár a NEAK arra hivatkozott, hogy az új beszerzési modellt az orvosszakma támogatja, hozzájuk ezzel ellentétes visszajelzések érkeztek.
De mit mond a NEAK?
Lapzártánkig ugyan a NEAK nem reagált kérdéseinkre, de később megérkeztek hozzánk válaszaik, mely szerint a tervezett közbeszerzési eljárásra azért van szükség, hogy „az azonos hatástani csoportba tartozó gyógyszerek közötti verseny fokozásával további árelőnyt” érjenek el, tehát azért, hogy a tételes finanszírozású (értsd: nagyon drága) készítmények még szélesebb körben váljanak elérhetővé. Szerintük mindazok, akik jelenleg ilyen gyógyszeres terápiában részesülnek, mind az új betegek továbbra is megkapják az „orvosszakmailag indokolt terápiát”, és egyetlen készítmény sem kerül ki ebből a finanszírozási körből. Ugyanis minden hatóanyag beszerzése érdekében közbeszerzést folytatnak le, így „ezen gyógyszerek tételes finanszírozása változatlanul megmarad, azt a NEAK továbbra is természetben biztosítja a felhasználásra jogosult kórházak részére”.
Cikkünk megjelenése után a NEAK egy közleményt is eljuttatott hozzánk, az „Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének öncélú pánikkeltése megtévesztheti a betegeket” címmel, melyben megerősítik lapunknak küldött válaszaikat, és hozzáteszik: „a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessünk. Ez a verseny garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak. Két készítmény hatása akkor is azonos lehet, ha eltérő hatóanyagot tartalmaznak. Ezt támasztja alá az a tendencia is, hogy a gyógyszergyártók egy új molekula kifejlesztésekor azt próbálják igazolni, hogy az új készítmény »nem rosszabb«, mint a már törzskönyvezett készítmény.”
Ha jól értjük:
- egyetlen készítmény sem kerül ki a tételes finanszírozásból, és az arra jogosultak megkapják ezentúl is. Viszont, ha két gyógyszer hatása megegyezik (ez akkor is fennállhat, ha a hatóanyag eltérő), akkor ott mégiscsak meg kell őket versenyeztetni és az olcsóbbat kell választani.
Erre mondták forrásaink: „A személyre szabott orvoslás irányába megy a világ, Magyarország pedig a másik irányba.”
További részleteket a Magyar Narancs csütörtökön megjelent számában olvashatnak.
