A kormány játszik az emberek egészségével, hogy villoghasson a rezsicsökkentés kamueredményeivel

Ha már a kormányközeli Századvég is figyelmeztet, akkor tényleg baj van.

Hatvan oldalon át sorolja egy 2016-os tanulmány, hogy mi vezetett a víz- és csatornahálózat elhasználódásához, a szolgáltatók csődközeli helyzetéhez, és mit kellene tenni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa. A baj igen nagy lehet, hiszen ezt a lapunk birtokába került anyagot az a Századvég készítette, amely mint afféle think tank segíti az Orbán-kormányok munkáját. (A Századvég rendre milliárdos állami megrendeléseket kap legfőképpen tanácsadásért, tanulmányírásért, közvélemény-kutatásért.) Az összeállítás szerint – több más tényező mellett – a közműszolgáltatókra kivetett különadók és a rezsicsökkentés miatt került katasztrofális helyzetbe az ágazat. A tanulmány kifejti, hogy részben ki kellene vezetni a közműadót – az elemző műhely még egy tervezetet is csatolt a vonatkozó jogszabály módosítására. (Júliusban az Átlátszó is ismertetett egy dokumentumot, amely szintén arról számolt be, hogy siralmas állapotban van a magyar víz- és csatornahálózat.)

 

Fotó: MTI

A lehangoló állapotok egyik legfőbb oka, hogy a kormányváltás utáni években a víziközmű-ágazat is megkapta a rezsicsökkentést Orbánéktól, s az e miatti bevételkiesést azóta minden szolgáltató saját maga kénytelen kigazdálkodni. Már a 2012-es áremelés sem érte el az infláció mértékét, 2013 júliusától pedig a rezsicsökkentés miatt mindenhol 10 százalékkal lejjebb kellett vinni az ivóvíz- és a csatornázási díjakat; ez a kikényszerített csökkentés nagyjából ugyanakkora mértékben vitte lejjebb a szolgáltatók árbevételét. A legbrutálisabb teher a szintén 2013-tól bevezetett közműadó volt, amely a víziközmű-ágazat szolgáltatóit duplán sújtja, hiszen külön ki kell fizetniük az adót az ivóvíz-, továbbá a szennyvízvezetékek után is úgy, hogy a víziközművek eszközeinek kizárólagos tulajdonosai az önkormányzatok vagy maga az állam. Vagyis az állam megadóztat a köztulajdonban lévő vezetékek után olyan cégeket, amelyek – néhány kivételtől eltekintve – szintén önkormányzati és/vagy állami tulajdonban vannak. Teszi ezt azért, mert a közműadó kivetése során nem lehetett szétválasztani a hatósági áras területeket – így az energetikai szolgáltatásokat –, illetve a víziközmű-szolgáltatásokat, ugyanis ez szabálytalan, diszkriminatív adóztatás lenne. A kormány úgy döntött, hogy inkább beáldozza az emberek egészségére leginkább hatással lévő vízszolgáltatást is az aktuálpolitikai célok miatt.

A lapunk által ismertetett Századvég-tanulmány kertelés nélkül megállapítja: ha nem kap extra forrást az ágazat, akkor hamarosan hatalmas gondok lesznek a vízszolgáltatások terén. Megtudtuk azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felállított egy munkacsoportot, amely ez év végéig felméri a víziközműrendszerek állapotát, és kidolgozza azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatnak a jelenlegi körülményeken.

A friss Magyar Narancsban részletesen bemutatjuk, hogyan fajult idáig a helyzet, és összegezzük a Századvég-tanulmány fontosabb megállapításait, illetve kiderül az is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter haverja mennyi pénzt szivattyúzott ki az utóbbi években a víziközmű-ágazat egyes szolgáltatóitól.

Magyar Narancs – Archívum részletes

Valamennyi játékosnak helyén volt a szíve, óriásit küzdöttek a fiúk, győzelmükkel történelmet írtak – ha a sportszerető hazafi a nemzeti tévécsatornán követte a kosárlabda-Európa-bajnokság magyar szempontból legfontosabb csoportmérkőzéseit, akkor ifjabb Knézy Jenő közvetítéséből a csehek és a románok elleni győzelem után leginkább ezek a gyakran ismételt fordulatok csengtek vissza a fülében; a megalapozott sportteljesítmény iránti elismerés a képernyőn is túlcsorduló nemzeti érzésben öltött cseppfolyós formát.