Az Orbán-kormányok és az abortusz

  • narancs.hu
  • 2018. november 15.

Belpol

A szigorítás politikailag kockázatos húzás lenne, ezért másképpen tartják napirenden a témát.

A 2010 utáni Fidesz-kormányok a legszívesebben szigorítanák a terhességmegszakítások viszonylag megengedő szabályait, ám ez politikailag kockázatos húzás lenne. Ezért másképpen tartják napirenden a témát – ahelyett, hogy a nem kívánt terhességek megelőzésére keresnének valódi megoldást.

A nyár végén került nyilvánosságra, hogy a kormány módosítana a terhességmegszakítással kapcsolatos szabályokon. Azt, hogy puszta pletykánál többről van szó, mutatta az is, hogy a téma megjelent az Országgyűlés őszi jogalkotási programjában. A tervek szerint egy olyan törvényjavaslat keretében történt volna ez, amely az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú szabályokon változtatna. Sokan gondoltak szigorításra, főleg, hogy Dúró Dóra korábbi jobbikos, jelenleg független képviselő ismét benyújtotta azon javaslatát, amelynek értelmében kötelezni kellene az abortuszra váró nőket a magzat szívhangjának meghallgatására. Ebből nem lett semmi, és a jelek szerint a kormány is visszatáncolt a belengetett módosítástól – de lehet, hogy egyelőre csak kivár –, hiszen nemrég Rétvári Bence államtitkár a szocialista Bangóné Borbély Ildikó írásbeli (az illetékes miniszternek, Kásler Miklósnak feltett) kérdésére válaszolva kijelentette: a kormány nem gondolkodik az abortuszszabályozás módosításán.

Legutóbb 2011 környékén került elő a terhességmegszakítás esetleges szigorítása, miután a Fidesz az Alaptörvénybe emelte, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg. „Ezzel nagy újdonságot nem mondtak, hiszen a magzatvédelmi törvény rendelkezik erről, de sokan ettől a gesztustól azt várták, hogy a kormány ezzel ágyaz meg az abortusz szigorításának” – idézi föl Zeller Judit. Ha törvényi következménye nem is lett a beillesztett mondatnak, a tudatformálásban azért részt vállalt a kormányzat: 25 millió forinttal támogatta egy vallásos alapítvány abortuszellenes plakátkampányát. A közterekre kihelyezett képeken egy magzat szerepelt, amely az anyjához intézi a következő mondatot: „Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám… De inkább adj örökbe, hadd éljek!” A kampány heves reakciókat váltott ki, nőjogi szervezetek rámutattak, hogy az egész manipulatív és etikátlan, mert a plakát célja a bűntudatkeltés, és nem utolsósorban a terhességmegszakító nőket gyilkosnak állítják be.

További részletek az aktuális Magyar Narancsban. Keresse az újságárusoknál, vagy vásárolja meg online a Dimag oldalán.

Magyar Narancs 2018/46 - dimag.hu

dimag.hu: digitális magazin előfizetés

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?