A Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Szijjártó Péter Bécsben

Belpol

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nukleáris energia nélkül nincs biztonságos energiautánpótlás, nincs megfizethető energia Európában. A nukleáris energiakapacitás egyenlő a szuverenitásunkkal.

Az orosz Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben. Szijjártó a Facebook-oldalán azt írta, a mostani energiaellátási válság Európában jelentősen növeli a nukleáris kapacitások jelentőségét. A nukleárisenergia-kapacitások segítenek abban, hogy az adott ország meg tudja védeni magát a nemzetközi energiapiac észszerűtlen és kiszámíthatatlan változásaitól, vagyis hogy meg tudja védeni a szuverenitását – tette hozzá 

"Magyarország új atomerőművet épít, amivel hosszú távon garantáljuk energiaellátásunk biztonságát, megvédjük a környezetünket és fenntartjuk a rezsicsökkentés eredményeit."

A miniszter tájékoztatása szerint a hétfői tárgyaláson Alekszej Lihacsovval a következő hónapok feladatait vették számba annak érdekében, hogy jövő év őszén az első betonelemek lekerülhessenek a talajba a paksi telephelyen.

"A beruházást sokan próbáljak gáncsolni, de mi ennek nem engedünk, az erőművet felépítjük, mert jogunk van hozzá és ez az érdekünk" – mondta Szijjártó Péter.

Magyarország nem támogat semmit, ami közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetné a Paksi Atomerőmű építését – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter.

A politikus a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Közgyűlésének plenáris ülésén szólalt fel Bécsben. Hangsúlyozta, hogy miközben az Európai Unió a recesszióba tart, nagyon komoly energiaellátási gondokkal küzd, nem létezik energiapiac. Az energiaárak jelenleg az égbe szöknek, miközben a kelet-nyugati ellátási láncok megszakadtak. Ebben a helyzetben megnövekszik a nukleáris energia jelentősége.

Kiemelte, világossá kell tenni, hogy nukleáris energia nélkül nincs biztonságos energiautánpótlás, nincs megfizethető energia Európában. A nukleárisenergia-kapacitások csökkentik a függőséget a teljesen energiafüggő környezetben. Ezért lehet azt mondani, hogy a nukleáris energiakapacitás egyenlő a "szuverenitásunkkal".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.