Az országban szervezett állatkínzás zajlik, a neve: Nemzeti Vágta

  • narancs.hu
  • 2018. május 6.

Belpol

Mészárlás, lopás, feketevágás, illegális húskimérés…

„A sarkadi lókínzásos ügy kapcsán világossá vált: semmi szükség az állatkínzó cirkuszra, a Nemzeti Vágtára” – írja az MTI-hez eljuttatott közleményében Szabó Rebeka, a Párbeszéd szakpolitikusa, amit az alábbiakban olvashatnak.

Állatkínzás, állatmészárlás, lopás, feketevágás, illegális húskimérés – a sajtóhírek szerint ezek mind előfordul(hat)tak a Nemzeti Vágta sarkadi selejtezőfutamán történt tragikus eset kapcsán. A fentiek közül egy is elegendő lenne ahhoz, hogy a versenysorozat ne folytatódhasson tovább ugyanígy – hiszen a leírtak mindegyike törvénybe ütközik Magyarországon –, a Nemzeti Vágta és szatellitrendezvényei körül azonban

évente ismétlődnek a tragédiák.

A sarkadi ügy – ahol az egyik balesetet szenvedett, majd (elvileg injekcióval) leölt ló teteme golyó ütötte fejsebbel, eltört lábakkal, megnyúzva, megcsonkítva, a lóhús illegális felhasználására utaló jelekkel egy dögkútból került elő – csupán azért keltett a szokásosnál nagyobb visszhangot, mert a tulajdonos dokumentálta, a média pedig fölkapta, miközben a megelőzés, vagy annak híján az észlelés és a szükséges eljárások elindítása hatósági feladat lett volna.

A Nemzeti Vágta körül minden évben tapasztalhatóak

a lovak megnyomorításával vagy elpusztulásával,

időnként emberi sérülésekkel is járó balesetek, anélkül, hogy mindez kiváltaná a hatóságok közbelépését. A tragédiákat a rendezés körülményei magukban hordozzák: szűk, alkalmatlan talajú pályákon, amatőr és profi lovakat, illetve lovasokat összeeresztve, megfelelő állatorvosi és állatvédelmi hatósági felügyelet nélkül nem lehet biztonságos versenyeket rendezni.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

A Párbeszéd szerint a Nemzeti Vágtáknak a mostani feltételekkel nincs létjogosultságuk, hiszen évről évre ismétlődően olyan esetekhez vezetnek, amelyeket

a magyar törvények büntetni rendelnek.

Ezért felszólítjuk az illetékeseket, hogy vagy teremtsék meg a biztonságos, az emberek és az állatok egészségét is garantálni tudó versengés feltételeit, vagy pedig szüntessék be a szervezett állatkínzásnak ezt a formáját. A magyar lovaskultúra ápolását nem az szolgálja, ha a rossz koncepció alapján szervezett versenyeken évről évre nézők sokasága előtt történnek tragédiák, hanem sokkal inkább az, ha előrelépés történik végre a kormány által régóta ígért iskolai lovasoktatás bevezetésében.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.