Az Országos Atomenergia Hivatal nem adta ki Paks 2 létesítési engedélyét

  • narancs.hu
  • 2021. október 1.

Belpol

Lejárt a meghosszabított határidő is, de újabb hiánypótlásokat tart szükségesnek az OAH.

Csütörtöki dátumozással jelent meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján az a rövid közlemény, melyben tudatják, hogy egyelőre nem kapja meg a Paks 2 beruházás a létesítési engedélyt. Mint írják: „A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét. Az Országos Atomenergia Hivatalnak 12 hónap állt rendelkezésére a létesítési engedélyezési eljárás lefolytatására, amelyet 3 hónappal a törvényi kereteknek megfelelően meghosszabbított.” Ez a meghosszabbított határidő járt le csütörtökön, erre reagál az OAH közleményének további része.

A hivatal magyarázata szerint: „Az engedélyezési eljárás legfőbb célja annak igazolása, hogy a létesítendő nukleáris blokkok megfelelnek a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági követelményeknek. Ennek érdekében a hivatal az engedélyezési eljárás során igénybe vette nemzetközi és hazai szakértők támogatását is.”

A benyújtott dokumentációval kapcsolatban azt írják, hogy bár az „több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség”. Ehhez az értékelő, elemző munkához szükséges a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából” származó ajánlásainak feldolgozása is.

 „Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.” – zárul a közlemény.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rövid időn belül igen nagy csúszást felhalmozó gigaberuházás körül számos ellentmondásra hívták fel a figyelmet a szakértők már a projekt bejelentésétől kezdve. Súlyos aggályokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban a Magyar Narancsnak a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányának a felelőse, Perger András is. De az sem vetett jobb fényt az ügyre, hogy tavasszal váratlanul lemondott az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Fichtinger Gyula, akinek a távozását több forrás is a politikai nyomásgyakorlás erősödésével magyarázott.

Jávor Benedek Párbeszéd korábbi EP-képviselője is reagált a közösségi oldalán az OAH közleményére.

„Az, hogy a hatóság a törvényes határidőn túllépve sem adott engedélyt, arra utal, hogy komoly, és nem egykönnyen orvosolható problémára vár megnyugtató választ a nukleáris szabályozó hivatal.” – fogalmaz Jávor.

„Tudjuk (ha máshonnan nem, a Direkt36 kitűnő tényfeltáró anyagából), hogy a konfliktus fő forrása, hogy Paks 2-t pont rátervezték egy potenciálisan aktív törésvonalra,  és ez nem csak jogszabályilag tűnik aggályosnak (a vonatkozó magyar szabályozás szerint ide nem lenne engedélyezhető atomerőmű), de valós biztonsági kockázatokat is felvet.” – folytatja a politikus, majd azzal zárja bejegyzését: „Az igazán ijesztő az, hogy a kormány, a Roszatom és Paks 2 ezeket a kockázatokat és aggályokat úgy gondolta kezelni, hogy majd jó nagy politikai nyomást gyakorolnak a hivatalra, oszt jónapot. A legtöbb nukleáris és egyéb ipari baleset a világban pont ebből származott: a politika előrébb állt a biztonságnál.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.