A Magyar Narancs legfrissebb számában Fleck Zoltánnal, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetőjével készült interjú az egyetemek helyzetéről és az egyetemi autonómiáról. Részlet a beszélgetésből.
MN: Az SZFE esetében a képzőhely alapítói jogai átkerültek a kormány által létrehozott „közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz”, és a kormányzat azon keresztül érvényesíti akaratát. De a kormány régebb óta, folyamatosan szűkíti az egyetemi autonómiát.
FZ: A legnagyobb korábbi változás az állami egyetemeken bevezetett kancelláriarendszer volt. A kancellár a miniszterelnök kinevezettje, aki megkapta a teljes pénzügyihatáskör-csomagot. Az autonómia aláásásának egyik fő eszköze ez, amivel a rektor hatáskörét is jelentősen csorbították. A rektort formálisan az államfő nevezi ki, ám azt megelőzi egy pályázat, arról szavaznak a kari tanácsok, és végül a szenátus választ. A pénzügyek átirányítása a végrehajtó hatalom bizalmi embere, a kancellár kezébe nagymértékben gyengíti az egyetemi autonómia érvényesülését. Minden anyagi forrást igénylő döntéshez kancellári engedély kell. A kancellárnak ráadásul minden egyetemi felső szintű szervezetben benne kell lennie, így a szenátusban, a konzisztóriumban is.
| ||
MN: Mennyit segíthet a szervezeti és működési szabályzat (szmsz)? Azt állami egyetemeken mégiscsak a szenátus alkotja meg. Magánegyetemen ez sem kötelező. Az SZFE kuratóriuma történetesen kiüresítette a szenátus tevékenységét.
FZ: Az szmsz valódi státusza a lényeges. Elvileg az alapítvány is meghatározhatja, de itt mégiscsak az egyetemi polgárok jogairól és kötelezettségeiről van szó. Ez a szervezet alkotmánya. Ha nem választott testületek alkotják meg, akkor annak a legitimitása erősen kétséges. Az SZFE-t azonban lerohanták, a szenátustól minden jogot megvontak. Ezzel átléptek egy határt. Ha az európai egyetemi eszméből indulunk ki, akkor nem mondhatunk mást: az egyetem szabad hely, menedékhely, s ennek elengedhetetlen része az önkormányzás. Ahol ez nincs, az lehet politechnikum, lehet gimnázium, lehet állami tanfolyam, sok minden más. Egyetem azonban nem.
Az interjúban e mellett szóba kerül az is, mikorra tehető az egyetemi autonómia intézményesülése, kik számítanak egyetemi polgároknak és hogyan működik egy magánegyetem.
Vegye a lapot, vagy fizessen elő rá itt!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
