„Az SZFE-t lerohanták, ezzel átléptek egy határt”

  • Bányai György
  • 2020.10.03 15:30

Belpol

Nagy nemzetközi háttérhatalom hergeli Vidnyánszky Attila szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) elfoglaló diákokat. A hallgatók azonban universitasuk évszázados hagyományon alapuló autonómiáját védik. A jogtudós ívet húz múlt és jelen között.

A Magyar Narancs legfrissebb számában Fleck Zoltánnal, az ELTE  ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetőjével készült interjú az egyetemek helyzetéről és az egyetemi autonómiáról. Részlet a beszélgetésből.

MN: Az SZFE esetében a képzőhely alapítói jogai átkerültek a kormány által létrehozott „közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz”, és a kormányzat azon keresztül érvényesíti akaratát. De a kormány régebb óta, folyamatosan szűkíti az egyetemi autonómiát.

FZ: A legnagyobb korábbi változás az állami egyetemeken bevezetett kancelláriarendszer volt. A kancellár a miniszterelnök kinevezettje, aki megkapta a teljes pénzügyihatáskör-csomagot. Az autonómia aláásásának egyik fő eszköze ez, amivel a rektor hatáskörét is jelentősen csorbították. A rektort formálisan az államfő nevezi ki, ám azt megelőzi egy pályázat, arról szavaznak a kari tanácsok, és végül a szenátus választ. A pénzügyek átirányítása a végrehajtó hatalom bizalmi embere, a kancellár kezébe nagymértékben gyengíti az egyetemi autonómia érvényesülését. Minden anyagi forrást igénylő döntéshez kancellári engedély kell. A kancellárnak ráadásul minden egyetemi felső szintű szervezetben benne kell lennie, így a szenátusban, a konzisztóriumban is.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mennyit segíthet a szervezeti és működési szabályzat (szmsz)? Azt állami egyetemeken mégiscsak a szenátus alkotja meg. Magánegyetemen ez sem kötelező. Az SZFE kuratóriuma történetesen kiüresítette a szenátus tevékenységét.

FZ: Az szmsz valódi státusza a lényeges. Elvileg az alapítvány is meghatározhatja, de itt mégiscsak az egyetemi polgárok jogairól és kötelezettségeiről van szó. Ez a szervezet alkotmánya. Ha nem választott testületek alkotják meg, akkor annak a legitimitása erősen kétséges. Az SZFE-t azonban lerohanták, a szenátustól minden jogot megvontak. Ezzel átléptek egy határt. Ha az európai egyetemi eszméből indulunk ki, akkor nem mondhatunk mást: az egyetem szabad hely, menedékhely, s ennek elengedhetetlen része az önkormányzás. Ahol ez nincs, az lehet politechnikum, lehet gimnázium, lehet állami tanfolyam, sok minden más. Egyetem azonban nem.

Az interjúban e mellett szóba kerül az is, mikorra tehető az egyetemi autonómia intézményesülése, kik számítanak egyetemi polgároknak és hogyan működik egy magánegyetem.

Vegye a lapot, vagy fizessen elő rá itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.