Ez durva: az Egyesült Államok volt külügyminisztere Mussolinihez hasonló ideológiai kaméleonnak tarja Orbánt

  • Gera Márton
  • 2018. május 24.

Belpol

Madeleine Albright szerint a Fidesz utat nyitott az oligarchák új generációja és a korrupció számára.

Néhány hete jelent meg az Egyesült Államokban Madeleine Albright legújabb könyve, a Fasizmus: Egy figyelmeztetés (Fascism: A Warning). A kötet nem sokkal a megjelenése után felkerült a The New York Times toplistájára, és több izgalmas elemzés is született a könyvről, amelyben az Egyesült Államok egykori külügyminisztere azt elemzi, mekkora esélye van a fasizmus visszatérésnek. Mindez nem véletlen: a könyv témája Donald Trump megválasztása után valószínűleg még jobban izgatja a közönséget, Albright pedig népszerű szerző, aki a kötet megjelenése előtt a legnagyobb tévék stúdióiban turnézva beszélt a vizsgált témáról.

Madeleine Albright Says ‘See Something, Say Something, Do Something’

Former Sec. of State and ‘Fascism: A Warning’ author Madeleine Albright tells Stephen the warning signs of a strongman.

A prágai születésű Albright az USA első női külügyminisztere volt a második Bill Clinton-adminisztráció idején, 1997 és 2001 között, de már korábban is külügyi pályán mozgott: 1993-ban kinevezték az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének, előtte pedig külpolitikai tanácsadóként dolgozott. Európai kötődése miatt kiemelten érdekli a kontinens kelet-közép-európai fele, Magyarországon például többször is járt. Sőt, előfordult, hogy maga

Orbán Viktor tüntette ki a külügyminisztert a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel,

de 2004-ben, tehát akkor is találkoztak, amikor Orbán már nem volt miniszterelnök.

A könyv

A könyv

 

Ma már persze más idők járnak: Orbán az elmúlt két ciklus során egyszer sem jutott be hivatalos látogatás keretében a Fehér Házba, a demokrata párti politikusok mellett pedig republikánusok is elkezdeték bírálni, a korábbi elnök, Barack Obama a sötét diktatúrák között emlegette az országot, és az is elképzelhetetlen, hogy ma Orbán úgy társalogjon Madeleine Albrighttal, ahogy azt több mint egy évtizeddel ezelőtt tette. Ennek ellenére a legújabb könyvében majdnem egy teljes fejezetet szentel Magyarországnak Albright, ami annyira nem meglepő, elvégre a kötetben leginkább olyan államok kerülnek elő, ahol valamiért válságban van a demokrácia. A következőkben a Fasizmus: Egy figyelmeztetés azon részeiből szemezgetünk, ahol Magyarország is említve van.

  • Albright könyvének Magyarországról szóló részét az ismert történettel kezdi, hogy miket mondott Orbán, a szakállas, futballista fiatalember 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén. Mára szerinte azonban ebből az emberből vitatott személyiség lett, akit ugyan az országban még sokan csodálnak, de külföldön már
  • egyre többen tekintenek rá úgy, mint egy xenofób, antidemokratikus nacionalistára, aki könyörtelen menekültellenes retorikát folytat.
  • „Ki változott jobban: 1989 idealistája, vagy azok, akik most bírálják?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki Lech Wałęsát és Václav Havelt állítja párhuzamba Orbánnal. Mindhárman a szabadságért szólaltak fel a kommunizmus idején, de amíg a már elhunyt Havel, illetve Wałęsa mind a mai napig nemzetközileg ünnepelt figurái a közéletnek, addig Orbán megítélése már jóval ellentmondásosabb.
  • Az egykori külügyminiszter szerint a rendszerváltás utáni 15 évben Magyarország a demokratikus úton haladt, ezt ő is megtapasztalta, amikor külügyminisztersége idején a NATO tagjai közé fogadta Magyarországot. A fordulat azonban nem sokkal később bekövetkezett: a szocialisták 2006 utáni meggyengülése, de különösen az őszödi beszéd Albright szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Orbán 2010-ben hatalomra kerülhessen, és szinte mindent megváltoztathasson.
  • Albright szerint Orbánt a politikája miatt európai kollégái irritálónak találták, mert

nem segít megoldani a kontinens tágabb problémáit, ehelyett inkább színházat játszik a hazai közönségének.

  • A magyar miniszterelnök egyik központi témája Magyarország egysége, és ugyan a nemzet részének tekinti azokat, akik a határon túl élnek, de inspirációként nem a multikulturális Amerikához vagy európai példákhoz, hanem az ideáljaihoz, az illiberális demokráciákhoz fordul, amilyen például Putyiné vagy Erdoğané.
  • A könyvben Albright Orbánt Benito Mussolinihez hasonlítja, aki szerinte egy ideológiai kaméleon volt, és ugyanez mondható el a magyar kormányfőről is. Tinédzserként a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a titkára volt, most pedig az illiberális demokrácia kérlelhetetlen bajnoka, de korábban évekig volt a Liberális Internacionálé alelnöke is. Albright szerint a taktikája flexibilis,

a törekvései viszont konstansak: egy opportunista, aki szeret irányítani.

  • Az egykori politikus szerint túlzás lenne azt állítani, hogy Orbán belekényszerítette Magyarországot egy fasiszta kényszerzubbonyba, az azonban biztos, arra bátorította az országot, hogy komfortosnak érezze az ultranacionalista eszméket.
  • Albright leírja, hogy Orbánék hogyan alakították az alkotmányos rendszert, hogyan számolták fel a független sajtót, és

nyitottak utat az oligarchák új generációja és a korrupció számára.

Madeleine Albright előadást tart egy szakértői fórumon

Madeleine Albright előadást tart egy szakértői fórumon

Fotó: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski


  • Orbán közben sürgeti a magyar nőket, hogy több gyereket szüljenek, és harcol az NGO-k ellen. Nyilvánvalóan nem fél attól, hogy provokálja Európát: csak míg korábban a a magyar hősök arról beszéltek, hogy a monarchiától, az agresszív szomszédoktól vagy a kommunista diktátoroktól kell elszakadni, addig Orbán ma azzal vált ki éljenzést, hogy a Magyarországot pénzzel támogató Európai Unió bürokratáit állítja be alattomos ellenfélnek.
  • A könyvben Albright Lengyelországgal is foglalkozik, és arra következtetésre jut, hogy az EU-nak valójában nincs igazi válasza az extrém nacionalizmusra. Az látható csak, hogy attól tartanak, a fasizmus esetleg visszatér arra a kontinensre, ahol megszületett.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."