Az Aradi-ügy: Barbárok

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/6. (02. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatójának minden lehetősége meglesz arra, hogy bizonyítsa, mekkora a tekintélye a nemzetközi természetvédelemben. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter mondta ezt, miután féléves hiábavaló próbálkozás után gondolt egyet, és államtitkára útján egyszerűen visszavonta Aradi vezetői megbízatását, majd egy nem létező programiroda irányítását bízta rá. Aradi Csaba köztisztviselő, ezért a törvény szerint indoklás nélkül le lehetett volna váltani. Hogy miért volt szükség mégis a hónapokig tartó, primitív és megalázó tortúrára, annak jórészt mélylélektani, kisrészt gazdasági okai vannak.

Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatójának minden lehetősége meglesz arra, hogy bizonyítsa, mekkora a tekintélye a nemzetközi természetvédelemben. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter mondta ezt, miután féléves hiábavaló próbálkozás után gondolt egyet, és államtitkára útján egyszerűen visszavonta Aradi vezetői megbízatását, majd egy nem létező programiroda irányítását bízta rá. Aradi Csaba köztisztviselő, ezért a törvény szerint indoklás nélkül le lehetett volna váltani. Hogy miért volt szükség mégis a hónapokig tartó, primitív és megalázó tortúrára, annak jórészt mélylélektani, kisrészt gazdasági okai vannak.

Január utolsó napján három öltönyös köztisztviselő szoros gyűrűjében támolygott ki a Környezetvédelmi Minisztérium bejáratához Aradi Csaba, és a kapuban alig hallhatóan bejelentette: állást változtat, és elhatárolódik az érte tüntető szimpatizánsoktól. A minisztérium helyettes államtitkára és a tárca szóvivője ezek után karon ragadta Aradit, és a zakójánál fogva betuszkolta a liftbe. E szomorú jelenet volt a záróakkordja egy fél évig húzódó eltávolítási akciónak.

Szájtépés

Egy héttel később Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a rádióban azt mondta: Aradi Csaba saját maga kezdeményezte saját maga elmozdítását a nemzeti park éléről, ámbár kérte, ha lehetséges, szeretne továbbra is természetvédelmi területen dolgozni. Pepó természetesen messzemenően támogatta Aradi ambícióit. "Most mi ehhez a döntéséhez hozzásegítettük, és az igazgatói megbízását visszavontuk", nyilatkozta a sajtónak Pepó. Olyannyira mellette volt Aradi ambícióinak, hogy a miniszterrel folytatott megbeszélés után a volt igazgató rosszul lett, hamarosan kórházba kellett szállítani.

A kisgazda miniszter visszautasítja azokat a sanda feltételezéseket, hogy ő állna Aradi leváltása mögött. A leváltást a közigazgatási államtitkári feladatokat ideiglenesen ellátó Borbély János helyettes államtitkár eszközölte. A korábbi közigazgatási államtitkárt, a fideszes Medgyesi Balázst ugyanis eltávolították a Környezetvédelmi Minisztériumból; ő azóta hallgatásba burkolózik. Tavaly szeptember elején Medgyesi kezdeményezte az Aradi Csaba elleni sikertelen fegyelmit, de ezt Pepó Pál utasítására tette. A miniszter ezt cáfolja, ámbár nem titkolja, Medgyesi államtitkár helyében ő is fegyelmit indított volna Aradi ellen "hanyag és hűtlen kezelés" miatt; szeptember első napjaiban azonban külföldön tartózkodott, ezért erre nem volt módja.

Mit ad isten, Pepó Pál Aradi eltávolításakor sem tartózkodott a minisztérium közelében. Nem is tudott róla, ilyet bírt mondani, meg azt, hogy "itt a végeredmény számít". Azt, hogy Aradit - aki Pepó szavaival élve "egy magát ökológusnak valló szakember" - el kellett mozdítani a helyéről, mert "képtelen az igazgatói feladatok ellátására".

Részletekre Pepó nem tért ki, csak annyit fedett fel a téma iránt érdeklődőknek, hogy Aradi jogszerűtlen magatartást folytatott a földvásárlási adásvételi szerződések kapcsán, továbbá nagy vonalakban szólt egyes téeszekről, amelyektől a nemzeti park jogszerűtlenül, a kis gazdákat megkárosítva vásárolt földeket. Említett egy tizenöt oldalas "összegzést" is, amely részletesen leírja e visszaéléseket (Torgyán József ezeket keresztelte el "az évszázad bűnügyeinek"). Az ügyről elmondta még azt is, hogy Torgyán lépése a kisemberek védelmében mintaszerű, és hogy Aradi Csabának nem volt jogi végzettsége, márpedig ez nélkülözhetetlen egy nemzeti park vezetéséhez.

Erőlködésnek a vége

Nagyjából ennyi. További részletek, ne adj´ isten, tények, nem kerültek nyilvánosságra, ami azt a vélekedést erősíti, hogy Aradi Csaba ellen fél év alatt sem tudtak semmi kézzelfogható vádat összehozni.

Ehelyett szívós munkával szép lassan megtörték. Aradi Csabát január utolsó napján behívatták a minisztériumba, ahol a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök válaszút elé állították: Aradi megtarthatja eddigi tisztviselői besorolását, ha befogja a száját, és nyilvánosan elhatárolódik az érdekében demonstráló környezetvédőktől. Ellenkező esetben újra fegyelmit indítanak ellene, de ez már nemcsak őt érinti, hanem a munkatársait is. Aradi az előbbit választotta, majd hathatós apparátusi segédlettel letámolygott a minisztérium kapujához, hogy bejelentse döntését.

Először "hűtlen vagy hanyag kezeléssel" vádolták Aradit, amit kezdetben senki sem vett komolyan, a jogászok pláne nem. Hiszen vagy hűtlenül kezel valaki (ami gyakorlatilag a lopás szinonimája), vagy hanyagul kezel, ami hozzá nem értést feltételez. A minisztériumból mindenesetre népes vizsgálóbizottság utazott le a nemzeti parkba, hogy személyesen járjon utána a visszaéléseknek; bevetették magukat az irattárba, közben pedig több becsapós kérdést is feltettek. Amikor szeptember első napjaiban az egyik újság feldobta a hírt, hogy Aradi lehet Pepó utódja, azonnal egy csapat őrzővédő érkezett a nemzeti park központi irodája elé, és lezárták a létesítményt. Hogy a minisztériumban mitől tartottak, nem tudni. Ki tudja, tán attól, hogy Aradi Csaba az éj leple alatt kicsempészi a páncélból a pusztai kankalin és a réti pöszméte titkos dokumentumait, de lehet, hogy valaki a minisztériumban fülest kapott egy természetvédelemben utazó rivális banda készülő provokációjáról. Mindenesetre harminckilenc napig tartott a több mint tízmillió forintba kerülő vizsgálat.

Mindhiába. A fegyelmit megszüntették; úgy tűnt, vége az Aradi-ügynek.

Ám a minisztériumban továbbra sem nyugodtak a kedélyek. Tizenöt oldalas összegzés készült, amelyről senki nem akart beszélni Pepó környezetében: ha valaki érdeklődött, annak csak annyit mondtak, hogy törvénytelen földvásárlásokra derült fény. Torgyán József, a kisgazda miniszterek elnöke természetesen megkapta a jelentést, amiből legott hatalmas bűntényeket olvasott ki, kezdeményezte is egy kormányzati bizottság felállítását. (Lásd: Talpalatnyi köd, MaNcs, 2000. január 13.) A testület elkészítette beszámolóját: több termelőszövetkezet az elmúlt években valóban adott el földeket törvénytelenül a nemzeti parknak, ám a rendőrség egyelőre csak két termelőszövetkezeti vezető ellen folytat eljárást ez ügyben. Jogi szakértők egybehangzó állítása szerint azonban, ha beigazolódik is a törvénysértés, ehhez Aradinak akkor sincs semmi köze. Az Aradi-ügy mozgatóit máshol kell keresni.

Pitiánerség a köbön

Kiderült: a Hortobágyi Nemzeti Park és a részben a területén működő Hortobágyi Közhasznú Társaság (kht) között érdekellentétek feszülnek. A nemzeti park területe 70 000 hektár, vagyis jó fél megyényi. Ekkora birtokai korábban csak a legnagyobb főúri családoknak voltak. De hiába nagy a terület, ha gazdaságilag alig hoz hasznot, mivel többnyire szikes, terméketlen vagy nagyon gyenge földek terülnek el arrafelé. (Mondhatnánk persze, a nemzeti parkokat elsősorban nem a profitszerzésre találták ki, de most ne kötözködjünk.) A nemzeti park egy részét, mintegy 20 000 hektárt a hat éve alapított Hortobágyi kht hasznosítja, amely szerződik a környékbeli állattartókkal, hogy pénzért cserébe legeltessék ott állataikat. A Hortobágyi kht tulajdonosi jogait a mindenkori környezetvédelmi miniszter gyakorolja, jelenleg Pepó Pál; neki személyes érdeke is fűződik e társasághoz, mivel az általa nemesített búzát (a szellemesen Pepó-búzának elnevezett gabonát) a kht egy harminchektáros darabkáján termeszti.

A legeltetésre kiadott földek után befolyó pénzt, kábé 30-35 millió forintot, az elmúlt másfél évben a kht zsebelte be, annak ellenére, hogy a védett területek állami tulajdonban vannak, ezért azokat nem használhatja egy gazdasági társaság ellenszolgáltatás nélkül. Aradi kérte is, hogy a kiadott legelőket adják a nemzeti park kezelésébe; született is egy vagyonkezelői szerződés a kincstár és a nemzeti park között 1998 májusában, ám az érvényes szerződés rejtélyes módon másfél évre eltűnt. Csak tavaly októberben került elő, amikor a minisztérium kénytelen volt megszüntetni az Aradi elleni fegyelmi eljárást.

A Hortobágyi kht vezetője, Pepó egykori tanítványa, Nagy Lajos a sajtóban cáfolta, hogy rossz viszonyban lenne a társaság és a nemzeti park. Szerinte a kht-t illeti a földek bérbeadási joga, mivel ez az egykor itt működött Hortobágyi Állami Gazdaság jogutódja. Az államháztartási törvény és a kincstári vagyonról szóló kormányrendelet szerint viszont a nemzeti parké a jog.

Bár Pepó Pál az egyik tévéadásban azt mondta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park egy milliárdos cég, a valóságban egyre inkább úgy tűnik, hogy az egész Aradi-ügy mögött a liba- és marhalegeltetésre kiadott földek bérleti joga, valamint az ezzel járó mintegy 30-35 millió forintos éves bevétel áll. Aradi Csaba pedig kellemetlen ember: kizárólag a természetvédelem érdekli, nem lehet megvesztegetni, ráadásul mindenféle vagyonkezelői szerződéseket köt a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. Személye sokaknak nem kívánatos. Az előző ciklusban Baja Ferenc is le akarta őt váltani, de a szakmai tiltakozások hatására letett szándékáról, az egész nem is kapott nyilvánosságot. (Igaz, akkor még a tárcához tartozott a területfejlesztés is, amelyben nagyságrendekkel nagyobb lehetőségek voltak - lásd zsurki vodkagyár -, mint a libalegeltetésben.)

Ha valóban a legelő-biznisz motiválta az elmúlt fél év eseményeit - ami az eddigi történések alapján egyáltalán nem kizárt -, akkor elmondható: e patinás piaci szegmens megkaparintásáért semmi sem drága. Még egy ember megalázása, tönkretétele sem.

Kovács Róbert

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/6. (02. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Interjúk
Somlyódy László, Mathias Énard
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra