„Azok az emberek, akik inkább elutasítják a bevándorlást, az átlagnál boldogtalanabbnak vallják magukat”

Belpol

Messing Vera és Ságvári Bence szociológusok a magyarok bevándorlásellenességéről.

A magyar társadalom mindig is elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de mára baloldali szavazóink is lekörözték idegenellenességben Európa szélsőjobboldalának szimpatizánsait. Az e heti Magyar Narancsban az okokról az MTA TK kutatóit, Messing Verát és Ságvári Bencét kérdeztük.

Részlet az interjúból:

MN: Mitől függ egy adott társadalom viszonya a bevándorláshoz?

Messing Vera: Egy korábbi tanulmányunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy van néhány olyan tényező, amely összefüggésben áll a migrációval kapcsolatos attitűdökkel egyéni és országos szinten is. Az egyik ilyen a bizalom szintje: hogy az emberek mennyire bíznak egymásban, illetve saját államuk intézményeiben, kormányukban. A másik a szolidaritás és az elfogadás, továbbá a biztonságérzet. Azok az emberek hajlamosak elutasítóak lenni a bevándorlókkal szemben, akik bizalmatlanok, fenyegetve érzik saját fizikai és egzisztenciális biztonságukat, illetve alacsony az iskolai végzettségük.

Ságvári Bence: Az iskolai végzettség egy klasszikus demográfiai változó, amely az attitűdöket több áttételen keresztül befolyásolja. Akinek magasabb az iskolai végzettsége, annak valószínűleg magasabb a fizetése, így kisebb a valószínűsége annak, hogy anyagi gondjai lesznek, inkább beszél idegen nyelveket, több forrásból tud tájékozódni, és erősebb a kapcsolati hálója, többféle embert ismer, és krízishelyzetben is nagyobb biztonságban érezheti magát, hiszen több irányból számíthat segítségre.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Messing Vera: Az elemzés azt támasztja alá, hogy azok az emberek, akik inkább elutasítják a bevándorlást, az átlagnál boldogtalanabbnak vallják magukat, inkább úgy érzik, hogy nem képesek befolyásolni és kontrollálni saját életüket és jövőjüket. Kevésbé bíznak embertársaikban, illetve az intézményekben, valamint inkább érzik veszélyben az egzisztenciájukat és a fizikai biztonságukat.

MN: Ebben a tekintetben Magyarországról mi mondható el?

Messing Vera: Magyarországon az egymás iránti bizalom szintje hagyományosan az egyik legalacsonyabb Európában. Ugyanez igaz a szolidaritás érzetére is. A magyarok nagy része attól tart, hogy belátható időn belül anyagi gondjai lesznek, illetve nem érzi magát biztonságban éjszaka az utcán.

Ságvári Bence: Érdekes adat, hogy Spanyolországban, Portugáliában vagy Írországban a 2008-as gazdasági válság óta folyamatosan nő az állami szervek iránti bizalom. Ezek mind olyan országok, amelyeket a válság nagyon érzékenyen érintett. Ebből arra következtetünk, ha egy adott társadalom azt látja, hogy kompetens kormánya van, akkor nő az intézményrendszer iránti bizalom, és az az attitűdökre is hatással van. Magyarországnak erős kormánya van, és az intézményi bizalom szintje javuló trendet mutat – más kérdés, hogy a kormány a kompetenciáit és erejét arra használja, hogy felépítsen egy félelemre alapuló narratívát, ami a keresztény kultúra védelméről és az állandó fenyegetettségről szól.

A teljes interjút a holnap megjelenő Magyar Narancsban találja, amit keressen az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.