„Azok az emberek, akik inkább elutasítják a bevándorlást, az átlagnál boldogtalanabbnak vallják magukat”

Belpol

Messing Vera és Ságvári Bence szociológusok a magyarok bevándorlásellenességéről.

A magyar társadalom mindig is elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de mára baloldali szavazóink is lekörözték idegenellenességben Európa szélsőjobboldalának szimpatizánsait. Az e heti Magyar Narancsban az okokról az MTA TK kutatóit, Messing Verát és Ságvári Bencét kérdeztük.

Részlet az interjúból:

MN: Mitől függ egy adott társadalom viszonya a bevándorláshoz?

Messing Vera: Egy korábbi tanulmányunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy van néhány olyan tényező, amely összefüggésben áll a migrációval kapcsolatos attitűdökkel egyéni és országos szinten is. Az egyik ilyen a bizalom szintje: hogy az emberek mennyire bíznak egymásban, illetve saját államuk intézményeiben, kormányukban. A másik a szolidaritás és az elfogadás, továbbá a biztonságérzet. Azok az emberek hajlamosak elutasítóak lenni a bevándorlókkal szemben, akik bizalmatlanok, fenyegetve érzik saját fizikai és egzisztenciális biztonságukat, illetve alacsony az iskolai végzettségük.

Ságvári Bence: Az iskolai végzettség egy klasszikus demográfiai változó, amely az attitűdöket több áttételen keresztül befolyásolja. Akinek magasabb az iskolai végzettsége, annak valószínűleg magasabb a fizetése, így kisebb a valószínűsége annak, hogy anyagi gondjai lesznek, inkább beszél idegen nyelveket, több forrásból tud tájékozódni, és erősebb a kapcsolati hálója, többféle embert ismer, és krízishelyzetben is nagyobb biztonságban érezheti magát, hiszen több irányból számíthat segítségre.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Messing Vera: Az elemzés azt támasztja alá, hogy azok az emberek, akik inkább elutasítják a bevándorlást, az átlagnál boldogtalanabbnak vallják magukat, inkább úgy érzik, hogy nem képesek befolyásolni és kontrollálni saját életüket és jövőjüket. Kevésbé bíznak embertársaikban, illetve az intézményekben, valamint inkább érzik veszélyben az egzisztenciájukat és a fizikai biztonságukat.

MN: Ebben a tekintetben Magyarországról mi mondható el?

Messing Vera: Magyarországon az egymás iránti bizalom szintje hagyományosan az egyik legalacsonyabb Európában. Ugyanez igaz a szolidaritás érzetére is. A magyarok nagy része attól tart, hogy belátható időn belül anyagi gondjai lesznek, illetve nem érzi magát biztonságban éjszaka az utcán.

Ságvári Bence: Érdekes adat, hogy Spanyolországban, Portugáliában vagy Írországban a 2008-as gazdasági válság óta folyamatosan nő az állami szervek iránti bizalom. Ezek mind olyan országok, amelyeket a válság nagyon érzékenyen érintett. Ebből arra következtetünk, ha egy adott társadalom azt látja, hogy kompetens kormánya van, akkor nő az intézményrendszer iránti bizalom, és az az attitűdökre is hatással van. Magyarországnak erős kormánya van, és az intézményi bizalom szintje javuló trendet mutat – más kérdés, hogy a kormány a kompetenciáit és erejét arra használja, hogy felépítsen egy félelemre alapuló narratívát, ami a keresztény kultúra védelméről és az állandó fenyegetettségről szól.

A teljes interjút a holnap megjelenő Magyar Narancsban találja, amit keressen az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.