Interjú

„Azt hitte, nem fogja elkapni”

Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. megyei elnöke

Belpol

A koronavírus-járvány negyedik hullámában a sok megbetegedés ellenére még mindig nincs annyi ember kórházban, mint a korábbi időszakokban – viszont sokan kerülnek intenzív osztályra, jellemzően az oltatlanok közül. Hogyan látja mindezt egy Covid-osztályon dolgozó infektológus?

Magyar Narancs: Tavaly de­cemberben a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, az elmúlt évet egyszerűen úgy összegezné, hogy szar volt. És az azóta eltelt újabb koronavírussal eltelt évről mi a véleménye?

Csilek András: Határozottan jobb volt, mint a tavalyi. Az idén volt egy kis nyári szabadság, ha nem is három hét, de legalább kettő, és az oltás bennünket is magabiztossá tett. Mégiscsak jobb úgy dolgozni, hogy az ember tudja, van benne valami, ami megvédi attól, hogy nagyon beteg legyen. Az eleje rosszabb volt a járványnak, mára rutinosabbak lettünk.

MN: A legfrissebb adatok szerint (az interjú november 21-én, készült – F. Zs.) nagyjából 6 ezren vannak kórházban és 600-an lélegeztetőgépen. Márciusban, a harmadik hullám csúcsán dupla ilyen rosszak voltak a számok: 12 ezren kórházban, 1500-an lélegeztetőgépen. Milyen jelenleg az ellátás?

CSA: Tavasszal másképpen épült fel az ellátás, mint most. Akkor megnyíltak a járványkórházak, sok vidéki intézményben először nem volt Covid-osztály, özönlöttek a betegek, hirtelen nagy lett a terhelés. Most hamarabb megnyíltak a Covid-osztályok, mi, az ilyenekben dolgozók is rutinosabbak vagyunk, ezért jobban megy az ellátás. Egyébként most azok a számok jöttek, amelyeket vártunk: sok új eset, amihez képest kevesen vannak kórházban, közülük viszont sokan vannak intenzív osztályon. Ezért nekünk, akik a „sima” Covid-osztályon dolgozunk, most könnyebb, mint a második-harmadik hullámban. Akkor még minden új volt, át kellett szervezni az életünket, volt, hogy ötször írtuk át egy hónapban az ügyeleti beosztást, mert valakit elvezényeltek, vagy valaki megbetegedett és kiesett a munkából. Most is van, aki az egészségügyi dolgozók közül megbetegszik, de sokkal kevesebben, mint korábban. És nincsenek nagy, egy-egy osztályon végigsöprő kórházi járványok sem. Korábban a betegeink nagyjából egyötöde a belső járvány miatt került hozzánk: vagy­is bejött a kórházba egy betegséggel, bent elkapta a Covidot, és a kettőt egyszerre kellett kezelni. Most kevés ilyen van.

MN: Ezért is mondják, hogy a járvány negyedik hullámában a fokmérő nem az új fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma. Mivel kevesebben kerülnek kórházba, a „sima” Covid-osztályok nem annyira leterheltek. Az intenzív osztályokon viszont sok a súlyos állapotú beteg?

CSA: Igen, de azért azt is látni kell, hogy vannak olyan osztályok, amelyek békeidőben is mindig tele vannak: ilyenek az intenzív vagy a sürgősségi osztályok (SBO) is. Az SBO-k mindig belefulladnak a betegekbe, sőt a második-harmadik hullámban több beteg érkezett hozzánk az SBO-ról, mint most. Ahhoz képest, ami akkor volt, az intenzív osztályok is jobb helyzetben vannak. Legalábbis egyelőre. És a Covid-osztályokon is van még hely. Én csak arról tudok beszélni, amit én látok: nálunk még uralható a helyzet. Szerintem az egész koronavírus-járvány úgy alakul, ahogy egy tankönyvi járványnak alakulnia kell, jönnek-mennek a hullámok. Engem az lepett meg, hogy a második hullám után nem jött egy nyugalmi szakasz, mert az új mutáció, a brit variáns olyan hatékonynak bizonyult, hogy gyorsan letarolta a betegeket. Máskülönben nincs extra meglepetés, a járványok így működnek, csak ezt nehezen éljük meg.

 
Fotó: Rogosz Péter

MN: Egy helyen azt nyilatkozta, hogy ha a negyedik hullám eléri a csúcsát, utána lesz egy hosszabb plató szakasz, amikor még mindig sok új megbetegedés lesz. Vagyis arra számít, hogy ez a hullám lassan fog levonulni?

CSA: Erre számítok, de nem tudom biztosan, hogy így lesz-e. Ha abból indulunk ki, hogy a második-harmadik hullámban 10 millióan voltunk fogékonyak a vírusra, most meg elvileg csak 4 millióan, akkor kevesebb betegnek kell lennie. De az oltottak is megfertőződhetnek, így nem lehet kiszámolni, mikorra cseng le ez a hullám. Az is érdekes, hogy néhány hete még iszonyatos számok voltak Romániában, aztán viszonylag gyorsan elkezdtek lefelé menni. Pontosan nem tudom, miért. Az biztos, hogy nálunk eddig minden hullám úgy működött, hogy elindultak felfelé a számok, intézkedéseket hoztak, amelyek ellaposították a járványgörbét, és elindultak lefelé a számok. Most az az érdekes, hogy eddig nem voltak intézkedések, volt viszont oltás, ami meg a korábbi hullámokban nem volt számottevő. Néhány héten belül valószínűleg lesz hatása a korlátozásoknak is, és ha kell, remélhetőleg hoznak újabb szigorításokat is. Bár többet is elbír még az ellátórendszer, azért nem kellene megint elmenni a határig.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.