Mi lesz az Országos Színháztörténeti Múzeummal?

Elkötötték Thespis kordéját

Belpol

Nemcsak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) ingatlanvagyona került egy újabb tollvonással a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítványhoz, de hamarosan a fenntartói jogkör átadásáról is határoznak. A kedvezményezett ismét Vidnyánszky Attila.

Semjén Zsolt ősszel benyújtott törvénymódosító csomagja érinti a kulturális szférát is. Egyebek mellett azért, mert az állam tulajdonából ingyen a Vidnyánszky Attila által vezetett, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó (azt einstandoló) Színház- és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába került át „közfeladatai ellátásának elősegítése céljából” a néhány éve már a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az OSZMI kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeum, az ezekben elhelyezett, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak, valamint egy a múzeum mellett külön helyrajzi számon található beépítetlen telek. (Az államtól már korábban az SZFA tulajdonába került az SZFE Szentkirályi és Vas utcai épülete, az Akácfa utcai kollégiumi, valamint a Rákóczi úti, az Uránia Nemzeti Filmszínháznak is otthont adó ingatlan.) A szeptemberi javaslatot novemberben, egy salátatörvényben meg is szavazta a kormány.

 

Még nem hirdették ki

Amikor a törvényjavaslat szélesebb körben is ismert lett, a szakma és a politikailag aktív civilek is azt feltételezték, hogy az alapítvány idővel továbbadhatja valamilyen módon az ingatlanokat, mivel azok rendkívül jó helyen, az I., illetve a XII. kerületben találhatók. Ezek egyelőre feltételezések is maradtak – az OSZMI működéséről vagy a múzeum sorsáról viszont kevés szó esett.

A törvény megszavazását követően kérdéseinkkel az OSZMI igazgatójához, Bodolay Gézához fordultunk. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a vagyonelemekkel, illetve hogy mi lesz a sorsa az intézetnek és a múzeumnak. „Az, hogy az OSZMI nagyobb önállósággal létezhet (ahogy korábban évtizedeken át), jobb helyzetet teremthet, mint a mögöttünk lévő, egyre erősebb betagozódási folyamattal terhelt négy esztendő, mialatt az intézet a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye volt. Amikor az OSZMI-t beszervezték a PIM alá, nem emlékszem, hogy bárki tiltakozott volna a sajtóban. A szakmánk nagyobb része máig nem tud erről az átalakításról” – nyilatkozta lapunknak a színházi rendezőként ismert Bodolay, aki 2019 májusa óta vezeti az OSZMI-t (és aki az írott sajtóval kizárólag írásban hajlandó kommunikálni). „A mostani, legújabb helyzet semmiben nem befolyásolja eddigi tevékenységünket, minden ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Az épületeink is a helyükön vannak, akkor tudnánk átköltöztetni az intézeti részben folyó tevékenységeket (tehát a Krisztina körúti főépületünkben folyó munkát, illetve az itt őrzött tárgyakat és dokumentumokat), ha fölépülne egy kétszer ekkora alapterülettel rendelkező új intézeti épület. Ez a leg­optimistább számítás szerint is legalább öt év. Akkor közelebb kerülhetnénk térben is a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez, annak új épületei mellé. Egy ilyenfajta közeledés terve már tíz éve megszületett. A Bajor Gizi Színészmúzeum elmozdítására senki nem gondolt, még távlati tervként sem, a múzeum mint kiállító helyszín mindenképp a helyén marad. Elképesztőnek tartom, hogy a szakmai kérdések helyett sokaknál az ingatlanok kérdése az elsődleges. Senki nem akar eladni semmit” – nyomatékosította az igazgató.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.