Mi lesz az Országos Színháztörténeti Múzeummal?

Elkötötték Thespis kordéját

Belpol

Nemcsak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) ingatlanvagyona került egy újabb tollvonással a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítványhoz, de hamarosan a fenntartói jogkör átadásáról is határoznak. A kedvezményezett ismét Vidnyánszky Attila.

Semjén Zsolt ősszel benyújtott törvénymódosító csomagja érinti a kulturális szférát is. Egyebek mellett azért, mert az állam tulajdonából ingyen a Vidnyánszky Attila által vezetett, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó (azt einstandoló) Színház- és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába került át „közfeladatai ellátásának elősegítése céljából” a néhány éve már a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az OSZMI kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeum, az ezekben elhelyezett, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak, valamint egy a múzeum mellett külön helyrajzi számon található beépítetlen telek. (Az államtól már korábban az SZFA tulajdonába került az SZFE Szentkirályi és Vas utcai épülete, az Akácfa utcai kollégiumi, valamint a Rákóczi úti, az Uránia Nemzeti Filmszínháznak is otthont adó ingatlan.) A szeptemberi javaslatot novemberben, egy salátatörvényben meg is szavazta a kormány.

 

Még nem hirdették ki

Amikor a törvényjavaslat szélesebb körben is ismert lett, a szakma és a politikailag aktív civilek is azt feltételezték, hogy az alapítvány idővel továbbadhatja valamilyen módon az ingatlanokat, mivel azok rendkívül jó helyen, az I., illetve a XII. kerületben találhatók. Ezek egyelőre feltételezések is maradtak – az OSZMI működéséről vagy a múzeum sorsáról viszont kevés szó esett.

A törvény megszavazását követően kérdéseinkkel az OSZMI igazgatójához, Bodolay Gézához fordultunk. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a vagyonelemekkel, illetve hogy mi lesz a sorsa az intézetnek és a múzeumnak. „Az, hogy az OSZMI nagyobb önállósággal létezhet (ahogy korábban évtizedeken át), jobb helyzetet teremthet, mint a mögöttünk lévő, egyre erősebb betagozódási folyamattal terhelt négy esztendő, mialatt az intézet a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye volt. Amikor az OSZMI-t beszervezték a PIM alá, nem emlékszem, hogy bárki tiltakozott volna a sajtóban. A szakmánk nagyobb része máig nem tud erről az átalakításról” – nyilatkozta lapunknak a színházi rendezőként ismert Bodolay, aki 2019 májusa óta vezeti az OSZMI-t (és aki az írott sajtóval kizárólag írásban hajlandó kommunikálni). „A mostani, legújabb helyzet semmiben nem befolyásolja eddigi tevékenységünket, minden ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Az épületeink is a helyükön vannak, akkor tudnánk átköltöztetni az intézeti részben folyó tevékenységeket (tehát a Krisztina körúti főépületünkben folyó munkát, illetve az itt őrzött tárgyakat és dokumentumokat), ha fölépülne egy kétszer ekkora alapterülettel rendelkező új intézeti épület. Ez a leg­optimistább számítás szerint is legalább öt év. Akkor közelebb kerülhetnénk térben is a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez, annak új épületei mellé. Egy ilyenfajta közeledés terve már tíz éve megszületett. A Bajor Gizi Színészmúzeum elmozdítására senki nem gondolt, még távlati tervként sem, a múzeum mint kiállító helyszín mindenképp a helyén marad. Elképesztőnek tartom, hogy a szakmai kérdések helyett sokaknál az ingatlanok kérdése az elsődleges. Senki nem akar eladni semmit” – nyomatékosította az igazgató.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.