Mi lesz az Országos Színháztörténeti Múzeummal?

Elkötötték Thespis kordéját

Belpol

Nemcsak az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) ingatlanvagyona került egy újabb tollvonással a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítványhoz, de hamarosan a fenntartói jogkör átadásáról is határoznak. A kedvezményezett ismét Vidnyánszky Attila.

Semjén Zsolt ősszel benyújtott törvénymódosító csomagja érinti a kulturális szférát is. Egyebek mellett azért, mert az állam tulajdonából ingyen a Vidnyánszky Attila által vezetett, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó (azt einstandoló) Színház- és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába került át „közfeladatai ellátásának elősegítése céljából” a néhány éve már a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az OSZMI kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeum, az ezekben elhelyezett, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak, valamint egy a múzeum mellett külön helyrajzi számon található beépítetlen telek. (Az államtól már korábban az SZFA tulajdonába került az SZFE Szentkirályi és Vas utcai épülete, az Akácfa utcai kollégiumi, valamint a Rákóczi úti, az Uránia Nemzeti Filmszínháznak is otthont adó ingatlan.) A szeptemberi javaslatot novemberben, egy salátatörvényben meg is szavazta a kormány.

 

Még nem hirdették ki

Amikor a törvényjavaslat szélesebb körben is ismert lett, a szakma és a politikailag aktív civilek is azt feltételezték, hogy az alapítvány idővel továbbadhatja valamilyen módon az ingatlanokat, mivel azok rendkívül jó helyen, az I., illetve a XII. kerületben találhatók. Ezek egyelőre feltételezések is maradtak – az OSZMI működéséről vagy a múzeum sorsáról viszont kevés szó esett.

A törvény megszavazását követően kérdéseinkkel az OSZMI igazgatójához, Bodolay Gézához fordultunk. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a vagyonelemekkel, illetve hogy mi lesz a sorsa az intézetnek és a múzeumnak. „Az, hogy az OSZMI nagyobb önállósággal létezhet (ahogy korábban évtizedeken át), jobb helyzetet teremthet, mint a mögöttünk lévő, egyre erősebb betagozódási folyamattal terhelt négy esztendő, mialatt az intézet a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye volt. Amikor az OSZMI-t beszervezték a PIM alá, nem emlékszem, hogy bárki tiltakozott volna a sajtóban. A szakmánk nagyobb része máig nem tud erről az átalakításról” – nyilatkozta lapunknak a színházi rendezőként ismert Bodolay, aki 2019 májusa óta vezeti az OSZMI-t (és aki az írott sajtóval kizárólag írásban hajlandó kommunikálni). „A mostani, legújabb helyzet semmiben nem befolyásolja eddigi tevékenységünket, minden ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Az épületeink is a helyükön vannak, akkor tudnánk átköltöztetni az intézeti részben folyó tevékenységeket (tehát a Krisztina körúti főépületünkben folyó munkát, illetve az itt őrzött tárgyakat és dokumentumokat), ha fölépülne egy kétszer ekkora alapterülettel rendelkező új intézeti épület. Ez a leg­optimistább számítás szerint is legalább öt év. Akkor közelebb kerülhetnénk térben is a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez, annak új épületei mellé. Egy ilyenfajta közeledés terve már tíz éve megszületett. A Bajor Gizi Színészmúzeum elmozdítására senki nem gondolt, még távlati tervként sem, a múzeum mint kiállító helyszín mindenképp a helyén marad. Elképesztőnek tartom, hogy a szakmai kérdések helyett sokaknál az ingatlanok kérdése az elsődleges. Senki nem akar eladni semmit” – nyomatékosította az igazgató.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.