Körösszakál: etnobiznisz kicsiben

Papíron minden román

Belpol

A nemzetiségi román iskola megbízott igazgatója nem tud románul, noha nyelvvizsga-bizonyítványa is van. Mindezzel tisztában van a fenntartó országos román önkormányzat is. Emiatt van feljelentés is, volt rendőrségi nyomozás, főügyészségi vizsgálódás, mégis minden maradt a régiben.

„Nagyon fog hiányozni Szilágyi Lászlóné, nehezen engedjük el igazgató asszony kezét. Azt kérem mindenkitől, minél rövidebb legyen az átmeneti időszak, amíg kiírjuk és elbíráljuk az új igazgatói pályázatot, hiszen az igazgatói feladatokkal ideiglenesen megbízott igazgatóhelyettes nem bír a román nyelv ismeretével. S mi mindenképpen azt szeretnénk, hogy ennek az iskolának ne csak múltja, hanem jövője is legyen” – mondta a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) augusztus 30-i gyulai ülésén Netye Bertold, a szervezet alelnöke a körösszakáli Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola igazgatójának, Szilágyi Lászlónénak a nyugdíjba vonulásakor. A volt igazgató tagja az országos román önkormányzatnak is, az oktatási bizottságot vezeti.

Tolmácsot kért

A vezetőváltás az idei tanév kezdetére esett. Mivel az oktatási intézményt évekkel ezelőtt átvette az MROÖ, fenntartóként e testület feladata, hogy pályázat útján mihamarabb új vezetőt találjon az alig ötven tanulót számláló kis iskolának. Az addigi igazgatóhelyettes, Győriné Mokrán Ilona a pályázat lezárultáig tehát úgy lett megbízott igazgató, hogy a fenntartó testület tisztában volt vele: nem tud románul.

A körösszakáli iskola egy korábbi alkalmazottja 2018 októberében a Berettyóújfalui Rendőrkapitányságon feljelentést tett, miszerint felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványa ellenére Győriné Mokrán Ilona nem tud románul. Azt is állította, hogy az igazgatói posztot 2017 előtt betöltő férjére, Győri Zoltánra ugyanez áll. A házaspár a nyelvvizsgák mellett Szarvason kiállított román nemzetiségi diplomával rendelkezik. A feljelentés szerint mindkét dokumentumot pénzért vásárolták.

A házaspárt a feljelentés után nem sokkal beidézték a berettyóújfalui rendőrségre, ahol értesülésünk szerint egy hivatalos tolmács és egy Szatmárnémetiből érkezett román rendőrtiszt is részt vett a meghallgatáson. A beszélgetést a tolmács és a román rendőr román nyelven kezdte, de rögtön el is akadtak; a kínos jelenet után a Győri házaspár tolmácsot kért.

Győriék a nemzetiségi diploma és a nyelvvizsgák birtokában az elmúlt időszakban nemzetiségi pótlékot vettek és vesznek fel ma is, papíron azért, mert románul beszélnek és oktatnak.

A rendőrség mellett a Berettyóújfalui Járási Ügyészség is vizsgálta az esetet, amelyet később a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vett át. Meg nem erősített információnk szerint a két hivatal nem mindenben értett egyet az ügy­ben, de a debreceni központú főügyészség szava döntött. A rendőrségi nyomozást ismerő forrásunk arról tájékoztatta lapunkat, hogy szerinte igen érdekes megállapításra jutottak a nyomozók: a nemzetiségi pótlék felvétele nem törvénysértő, mert van papír a román nyelvtudásról. Az, hogy valójában tudnak-e vagy sem románul, s hogy a dokumentumok hitelesek-e, elmondása szerint nem foglalkoztatta a szerveket.

Győriné Mokrán Ilona és férje, Győri Zoltán papíron ma is román nyelven tartanak órákat. Győri Zoltán emellett 2019 óta az alig több mint félezer lakosú észak-békési kistelepülés, Körösnagyharsány polgármestere is. Felesége a fellelhető adatbázisok szerint – külön juttatásért – román nyelvű minősítő tanár. Óvodákba és iskolákba jár, hogy az ott döntő többségében románul zajló szakmai és pedagógiai munkát ellenőrizze, felügyelje, értékelje, minősítést írjon a pedagógusokról. Úgy tudjuk, emiatt volt már konfliktus is: az egyik Békés megyei román nyelvű óvoda munkatársai felháborodtak, amikor Győriné tolmácsot kért, hogy értse, az óvodapedagógusok és a kisgyerekek az adott foglalkozás keretében miről beszélnek egymással.

Meglepő vagy sem, ez után az incidens után Győriné továbbra is nemzetiségi szakértőként értékel valóban román nyelven tanító pedagógusokat. Ebben pedig nagy valószínűséggel felelőssége van a körösszakáli román iskola nemrég leköszönt igazgatójának, mivel Szilágyi Lászlóné sem intézményvezetőként, sem az országos román önkormányzat oktatási bizottsága elnökeként nem tett semmit. 

 
Ülésezik a román önkormányzat.
Fotó: Bod Tamás

Csak magyarul

A körösszakáli intézmény neve hivatalosan Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda. Az iskolába évfolyamonként 6–7 gyerek jár, és három minióvoda tartozik az oktatási intézményhez (a helyi, valamint a bedői és a körösnagyharsányi), mindegyik 5–6 óvodással. Hivatalosan az intézmény minden részlegében román nyelvű oktatás is folyik. Ennek valódiságát a korábbi feljelentő éppúgy megkérdőjelezi, mint néhány, az oktatási intézmények napi ügyeit jól ismerő, de nevük mellőzését kérő beszélgetőpartnerünk. Ők azt is megjegyezték, hogy a helyi román gyökerű családok nagy része nem ide íratja be a gyermekét, hanem a környező, magasabb színvonalat képviselő oktatási intézményekbe. Az utóbbi időben ezzel párhuzamosan a magyar–román két tannyelvű iskolában jelentősen nőtt a cigány származású tanulók száma, olyannyira, hogy ma már ők vannak többségben. Ezek a gyerekek olyan hátránnyal indulnak és küzdenek mindvégig, hogy közülük nem kevesen a nyolcadik osztály elvégzése után nem hogy románul, de értékelhető módon magyarul sem tudnak írni és olvasni. Az egyik szülő egy szerinte jellemző történetet osztott meg a Naranccsal. Az iskola minden évben rendez román nyelvű versmondó versenyt; ezt a tanulókon és a tanárokon kívül a szülők, nagyszülők, ismerősök is megtekinthetik. Az egyik legutóbbi viszont szerfölött kínosra sikeredett: az egyszerű nyelvezetű román gyerekverseket felolvasni sem nagyon tudták a versenyzők, folyton elakadtak, belesültek a szövegbe. „Én szégyelltem magam, nagyon sajnáltam a gyerekeket is, hogy ilyen helyzetbe hozták őket. Ez a tanárok és a félrenéző fenntartó felelőssége” – mondta a szülő. Ehhez képest nem sokkal később fotókkal illusztrált cikk jelent meg az országos önkormányzat hetilapjában, a Cronicában, amely arról számolt be, hogy magas színvonalú versmondó versenyt rendeztek a körösszakáli román nemzetiségi, két tannyelvű iskolában.

A határ túloldalán lévő nagyvárosból, Nagyváradról öt–hat magyarul és románul kiválóan beszélő tanár jár át a körösszakáli iskolába. Ők valóban román nyelven tanítanak – illetve próbálnak románul tanítani. Amikor az MROÖ egy neve elhallgatását kérő tagjával – aki szerint a nagyváradi vendégoktatók munkája a biztosíték a román nyelvű oktatásra – ismertettük az érintett szülők és az ottani iskolai munkát ismerők tapasztalatait (a kétnyelvű tanárok minden órájukat magyarul kénytelenek megtartani), annyit mondott csak: „Ennyire aprólékosan nem ismerem a helyzetet.” Azt viszont ő is megerősítette, hogy a Győri házaspár nem tud románul.

Válasz nélkül

Természetesen megkerestük az ügy minden érintettjét. Levelet írtunk a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnak, beszéltünk Győriné Mokrán Ilonával, s neki, valamint a fenntartó országos román önkormányzatnak is elküldtük kérdéseinket. A debreceni megyei főkapitányság arról tájékoztatta lapunkat, hogy az információs önrendelkezésről és információszabadságról szóló 2011-es törvény alapján nem adnak felvilágosítást. A körösszakáli román nyelvű általános iskola románul nem tudó megbízott igazgatója és a fenntartó nemzetiségi önkormányzat nem válaszolt.

Az MROÖ testületének egyik tagjától származó információ szerint a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a debreceni központú megyei főügyészség nyomozásának legfőbb megállapításáról zárt ülésen hallgattak meg beszámolót. A vizsgálat bár feltárt hiányosságokat, az ügyet vádemelési indítvány megtétele nélkül lezárták. Kisebb szabálytalanságok miatt egyesek csupán megrovásban részesültek. A rendőrség a nyomozás lezárásakor ugyanakkor leszögezte, a feljelentett személyek valóban nem beszélik a román nyelvet, ezért 2021. szeptember 1-jei határidővel további intézkedésekre szólította fel az MROÖ-t. Mindez azért érdekes, mert – mint cikkünk elején említettük – a megszabott határidő előtt egy nappal a nyugdíjazás miatt megüresedett vezetői posztra a körösszakáli iskola ideiglenes vezetője Győriné került, a férje pedig továbbra is óraadó az intézményben.

Ráadásul úgy tűnik, eredménytelenül sürgette Netye Bertold alelnök, hogy az MROÖ gyorsan írja ki és bonyolítsa le az igazgatói pályázatot. A kozigallas.hu portálon ennek ugyanis semmi nyomát nem találtuk, noha lassan három hónap telt el azóta. A körösszakáli román iskola megbízott igazgatójának feltettük azt a kérdést is, hogy az utóbbi öt–tíz évben az általános iskolában végzettek közül hányan tanultak tovább az ország egyetlen, Gyulán működő román tannyelvű gimnáziumában – választ erre sem kaptunk.

Néhány hónappal ezelőtt anonim bejelentők törvényességi felülvizsgálati kérelemmel fordultak két megyei kormányhivatalhoz, a hajdú-biharihoz és a békésihez. Az utóbbi, a fenntartó, a gyulai székhelyű MROÖ, míg az előbbi a körösszakáli általános iskola és óvoda törvényességi felügyeletét látja el. Információink szerint semmi nem történt. Az MROÖ-nek mindenesetre ez jól jön, hiszen a körösszakáli nemzetiségi oktatási intézménynek járó megemelt normatíva kerülhetne veszélybe, ha a végére járnának a széles körben ismert visszásságoknak.

 

>> A lapszám többi cikkéhez ide kattintva juthat el. >>

Neked ajánljuk

Ukrán menekültek Békés megyében: Már el tudjuk mondani magyarul

A Viharsarok közel 80 települése közül csaknem negyven városban és községben élnek ukránok. Többségében háborús menekültek, viszont a katonakorú férfiak teljesen hiányoznak. A Magyar Vöröskereszt térségi szervezete szerint 230-an élnek és dolgoznak Békésben, s már jó ideje a segélyszervezet székházában sajátítják el a magyar nyelvet.