Balkányi László: "Van járvány, nem szűnt meg"

Belpol

Noha még a kormányfő bejelentését megelőző napon is több száz új beteget regisztráltak, Orbán Viktor május 21-én diadalittasan közölte az állami rádióban, hogy "a járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük". Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke szerint azonban a koronavírus-járványnak nincs még vége, a számok mást mutatnak. 

Narancs.hu: Komoly enyhülés érezhető a járvány dinamikájában, de még mindig naponta több száz új beteget jelentenek.

Balkányi László: A hivatalos hétnapos csúszóátlag-görbe kezd kiegyenesedni, ami azt jelenti, hogy nagyjából a stagnálás felé megyünk. Eszerint várhatóan nem fognak a számok leesni a nulla közelébe, mint tavaly nyáron. Alacsony szinten cirkulál a kórokozó, van járvány, nem szűnt meg. Igazából a kórházba, azon belül az intenzív osztályra kerülők száma mutatja majd meg – kettő-öt hét eltolódással –, hogy megáll, stabilizálódik, vagy erősödik a járvány. Ha a tesztelések pozitivitási aránya tartósan öt százalék fölé megy, tudhatjuk, hogy a jelentett esetszámokból nem lehet kellően következtetni a valós számokra. A WHO 5 százalékos ökölszabálya szerint ekkor az esetszámok valójában jóval magasabbak, mint a tesztekkel kimutatott érték. Mivel még sok ember nincs védve, és az új variánsok könnyebben terjednek, mint az eredeti vírus, van tere a további esetszám-emelkedésnek. Ezért is nagyon nehéz előre látni.

Narancs.hu: Pedig idén már több mint ötmillió embert beoltottak, nagy részük a második oltást is megkapta.

BL: Ez nagyon jó, ez az egyetlen kiút. De: meg kell érteni, hogy

a harmadik hullám mindannyiunk által örömmel látott csökkenése alapvetően még nem az oltásoknak volt köszönhető. Hamisan ültették el ezt a köztudatba.

Ugyanis a járvány lassulása majd a csökkenés még az oltások tömegessé válása előtt kezdődött, jóval hamarabb annál, hogy az oltások tömeges védettséget tudtak volna adni! Ennek alapvetően más okai voltak. Visszatekintve azonban összeáll a kép. Nagyjából egy hónapja szinte az egész sajtó azt kérdezgette a szakemberektől, miként lehetséges, hogy Magyarországon a legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma. A számos részmagyarázat mellett – például a lakosság rossz egészségi állapota – talán legfontosabb az a nem kellően felismert és hangsúlyozott helyzet, hogy valójában sokkal, de sokkal több ember volt fertőzött, mint ahányat a teszteléssel kimutattak, sokan estek át a betegségen enyhe tünetekkel, vagy azok teljes hiányával. Ebből a sokkal több emberből sokkal többen kerültek kórházba majd intenzív ellátásba és aztán haltak is meg, mert az ellátásuk a kollégák hősies helytállása ellenére szükségszerűen elégtelenné vált. Így viszont sokan váltak védetté is, ezért lassult a járvány.  

Narancs.hu: Mire alapozza ezt?

BL: Hogy nem az oltások miatt állt meg a harmadik hullám? Ez nem vélemény, hanem tény. Számokban, ahogy az előbb említettem, a harmadik hullámban a csökkenés április közepén kezdődött, amikor még az először oltottak száma jóval hárommillió, a kétszer oltottaké másfél millió alatt volt. Azonban akkorra, durván fogalmazva, komoly árat fizettünk, több ezer olyan ember a halálával, akik nem kaptak-kaphattak megfelelő ellátást.

Ahogy az előbb jeleztem, a sok-sok ezer halottra – visszaszámolva – biztosan jóval magasabb fertőzöttszám esik, mint amit közzé tettek. Tehát milliónyian vagy többen váltak fokozatosan védetté is, már a második és a harmadik hullám során – még nem az oltásokkal, hanem hogy átestek a betegségen. Csoda nincs: ezért indultak meg lefelé a számok. Ehhez járul hozzá és javítja tovább a helyzetet az oltások adta védettség. De egy jó pár hetes időszakra a második és a harmadik hullámban is az elérhető – intenzíves, lélegeztetési – gyógyítási-ápolási kapacitás nem volt elég az optimális kezeléshez. Még az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője is elismerte, hogy a lélegeztetőgépre került betegek halálozási aránya nyolcvan-kilencven százalékos volt. Ez tűrhetetlenül magas, más országokban ez 30-60 százalék között mozgott. Erről sincsenek ismert részletes adataink, nem azért, mert egyáltalán nincsenek, hanem mert nem nyilvánosak.

Ilyen halálozási arány csak lokálisan, a krízishelyzetben levő helyeken, például New Yorkban, Bergamóban, még néhány helyütt volt, de ott csak egy-két hétig, mert nagyon hamar mozgósítottak kapacitásokat.

Nálunk viszont, ahogy említettem, hosszú heteken át voltunk túl a kórházak teljesítőképességén. Szögezzük le azt is, hogy a korábbi szigorítások, korlátozások nagyban segítették a járvány megfékezését, ezek hatása és a már gyógyultak védettsége miatt tudott ez így alakulni. Az oltottak és a betegségen átesettek védettsége végül – bizonyos átfedéssel – összeadódik. Együtt teszik ki a népességnek azt részét, akik nem, vagy nagyon enyhe formában kapják meg a betegséget, vagy akár nem is adják tovább. Ezért is nagyon fontos az oltás, mert csak attól várhatjuk, hogy a terjedési láncok végképp megszakadjanak és megszűnjék a járvány. Mint ahogyan az a gyerekbetegségeknél látszik: amelyik ellen van kötelező és igy szinte teljeskörű oltás, az gyakorlatilag megszűnt, mint például a kanyaró Magyarországon.

Narancs.hu: Mennyire hitelesek, megalapozottak ön szerint a kormány által közzétett számok az oltások utáni megbetegedésekről, halálozásokról?

BL: Láttam összeurópai elemzéseket, egyesült államokbelieket is, sok ország adatai is nyilvánosak, például a német vagy norvég adatok. A Deutsche Welle kiváló összefoglaló riportjában az oltást követő megbetegedési és halálozási számok mindenhol lényegesen alacsonyabbak a magyarországiakénál. A magyar számokban nincs megadva pontosan, hogy melyik időszakra, mekkora populációra, azon belül milyen korösszetételre, egészségállapotra stb. vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatóak a külföldiekével. Félre is visz bennünket ez az összehasonlítás. A már másodjára közétett számok – ezt a néhány médiumban megjelent gyorselemzések is mutatják – inkonzisztensek, nem is érdemes ezt elemezni próbálni. Meg kell állapítani, hogy használhatatlanok ebben a formában. Hiszen nem adatok, csak számok. Egy szám ugyanis önmagában nem adat. A (tudományos) adatnak vannak jól definiált ismérvei, az azt leíró metaadatok, amelyek megmondják, honnan származik az a szám, hogyan kell értelmezni. A lényeg az, hogy nem nagyon sikerült valódi összefüggést találni az oltások és a halálokok között, csak feltételezések vannak. Folynak a kutatások.

Balkányi László orvos

 
Balkányi László 
Fotó: Sióréti Gábor

Narancs.hu: A külföldi adatokból mi olvasható ki?  

BL: Még azok sem teljesen összehasonlíthatók egymással, különböző okokból. Ám az kijelenthető, viszonylagosan olyan kicsik az „áttöréses” (azaz oltás utáni) megbetegedési és halálozási esetszámok a már milliárd feletti oltáshoz képest, hogy már az is nehézzé teszi értelmezésüket. Ezeknek a fajta statisztikáknak jellemzőjük ugyanis, hogy minél kisebbek a számok, annál nagyobb szerepe van a véletlennek. És ha csak azon a szinten összesítjük azokat, hogy hány oltásra hány haláleset jut, akkor bőven a százezrelékes vagy még kisebb nagyságrendben vagyunk. Megjegyzem, bármelyik ország adatait nézzük is, azt jelzik, hogy az oltások nagyon biztonságosak.

Narancs.hu: A kínai is?

BL: Igen, még ha nem teljesen transzparensek is az oltás számai, mivel arról még mindig kevés a megbízható adat. A WHO összeszedte az eredményeket és a vészhelyzeti engedélyt megadta annak is.

Narancs.hu: Viszont a 60 év felettieket illetően csak kevéssé voltak bizonyosak a Sinopharm vakcinájának hatásosságában.

BL: Valóban így van, egyszerűen nem volt elég 60 feletti a kínaiak által megadott adatsorokban, hogy statisztikailag meg lehessen győződni a hatásosságról. Általánosságban, más hasonló oltásoknál az idősebb korosztályi hatásosság nem különbözik lényegesen a felnőttkorihoz képest. Semmi nem utal arra, hogy a Sinopharm másképp viselkedik. Minden vakcinánál az idősebb korban valamelyest enyhébb a válasz az oltásokra, de még mindig sokkal jobb a beoltott idős népességben a helyzet, mint oltás nélkül, töredékükre csökkennek a betegségek, és annak is a töredékére a súlyos vagy halálos esetek száma. Ami mindenképp azt jelenti, hogy alkalmazása sokkal-sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal. A Seychelles-szigetekről példáiul vannak adataink, ahol mRNS vakcinával nem oltottak, csak Astra Zenecával és Sinopharmmal, s ott is nagyon szép védettségi adatokról számoltak be.

Narancs.hu: Én pont az ellenkezőjére emlékszem.

BL: Mert a sajtóban az jelent meg hogy újabb „hullám” indult. Az nem volt világossá téve, hogy a megbetegedettek zöme a még nem oltottak közül került ki, és az oltottak közül nagyon kevesen lettek súlyosan betegek.

Narancs.hu: Egyetért azzal, hogy nyáron nálunk „stagnálni” fog a vírus?

BL: Ennek igazából semmi köze a nyárhoz. Hanem hogy többet tartózkodunk nyílt téren, míg a zárt térben könnyebb elkapni a vírust. Továbbra is az a fontos, hogy mennyien találkoznak egy (zártabb) helyen, milyen sok kontaktus lesz. A megfelelő társadalmi védettséget akkor érjük el és kerüljük el negyedik hullámot, ha hét-nyolc millióan már megszerzik a védettséget.

Narancs.hu: Ami vagy az oltások számának drasztikus emelésével lenne elérhető – ez jelenleg nem valószínű –, vagy milliók megbetegedésével járna, amit viszont vissza kellene szorítani. Hogyan?

BL: A legfontosabb, hogy még egyszer ne szaladhassanak meg a számok. Újra meg kellene erősíteni a kontaktkutatási képességeinket. A jelentősen csökkenő számok mellett ez lehetséges lenne. Ha a számok emelkednek, minden egyes eset után kell menni, izolálni a fertőzötteket és kontaktokat. A gócokat fel kell számolni, ahogy azt sikeresen tették Tajvanon, Dél-Koreában, Szingapúrban, Új Zélandon, de a finneknél is. Hatékonnyá kell tenni a karantént. Most ugyanis hazaküldik a beteget a családjához, ahol továbbadódik a vírus, a hozzátartozók átveszik, terjesztik. Holott úgy kellene csinálni, mint például Szingapúrban. Az üres szállodákat fel lehet használni elkülönítésre, és ellátni ott minden jóval a karanténban levőket. Szűréseket is kellene végezni – ami nem azonos a teszteléssel, a tesztelés annak eszköze csupán. A szűrés megtervezett, megnézi a különböző populációkban, például kisvárosban, nagyvárosban, falun, vagy különböző korcsoportokban, foglakozási ágban, hogy mekkora az átfertőzöttség, és hogy mire készülhetünk. Erről nem hallunk mostanában. Ehelyett még mindig vakon repülünk.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk