Balkányi László: "Van járvány, nem szűnt meg"

Noha még a kormányfő bejelentését megelőző napon is több száz új beteget regisztráltak, Orbán Viktor május 21-én diadalittasan közölte az állami rádióban, hogy "a járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük". Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke szerint azonban a koronavírus-járványnak nincs még vége, a számok mást mutatnak. 

Narancs.hu: Komoly enyhülés érezhető a járvány dinamikájában, de még mindig naponta több száz új beteget jelentenek.

Balkányi László: A hivatalos hétnapos csúszóátlag-görbe kezd kiegyenesedni, ami azt jelenti, hogy nagyjából a stagnálás felé megyünk. Eszerint várhatóan nem fognak a számok leesni a nulla közelébe, mint tavaly nyáron. Alacsony szinten cirkulál a kórokozó, van járvány, nem szűnt meg. Igazából a kórházba, azon belül az intenzív osztályra kerülők száma mutatja majd meg – kettő-öt hét eltolódással –, hogy megáll, stabilizálódik, vagy erősödik a járvány. Ha a tesztelések pozitivitási aránya tartósan öt százalék fölé megy, tudhatjuk, hogy a jelentett esetszámokból nem lehet kellően következtetni a valós számokra. A WHO 5 százalékos ökölszabálya szerint ekkor az esetszámok valójában jóval magasabbak, mint a tesztekkel kimutatott érték. Mivel még sok ember nincs védve, és az új variánsok könnyebben terjednek, mint az eredeti vírus, van tere a további esetszám-emelkedésnek. Ezért is nagyon nehéz előre látni.

Narancs.hu: Pedig idén már több mint ötmillió embert beoltottak, nagy részük a második oltást is megkapta.

BL: Ez nagyon jó, ez az egyetlen kiút. De: meg kell érteni, hogy

a harmadik hullám mindannyiunk által örömmel látott csökkenése alapvetően még nem az oltásoknak volt köszönhető. Hamisan ültették el ezt a köztudatba.

Ugyanis a járvány lassulása majd a csökkenés még az oltások tömegessé válása előtt kezdődött, jóval hamarabb annál, hogy az oltások tömeges védettséget tudtak volna adni! Ennek alapvetően más okai voltak. Visszatekintve azonban összeáll a kép. Nagyjából egy hónapja szinte az egész sajtó azt kérdezgette a szakemberektől, miként lehetséges, hogy Magyarországon a legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma. A számos részmagyarázat mellett – például a lakosság rossz egészségi állapota – talán legfontosabb az a nem kellően felismert és hangsúlyozott helyzet, hogy valójában sokkal, de sokkal több ember volt fertőzött, mint ahányat a teszteléssel kimutattak, sokan estek át a betegségen enyhe tünetekkel, vagy azok teljes hiányával. Ebből a sokkal több emberből sokkal többen kerültek kórházba majd intenzív ellátásba és aztán haltak is meg, mert az ellátásuk a kollégák hősies helytállása ellenére szükségszerűen elégtelenné vált. Így viszont sokan váltak védetté is, ezért lassult a járvány.  

Narancs.hu: Mire alapozza ezt?

BL: Hogy nem az oltások miatt állt meg a harmadik hullám? Ez nem vélemény, hanem tény. Számokban, ahogy az előbb említettem, a harmadik hullámban a csökkenés április közepén kezdődött, amikor még az először oltottak száma jóval hárommillió, a kétszer oltottaké másfél millió alatt volt. Azonban akkorra, durván fogalmazva, komoly árat fizettünk, több ezer olyan ember a halálával, akik nem kaptak-kaphattak megfelelő ellátást.

Ahogy az előbb jeleztem, a sok-sok ezer halottra – visszaszámolva – biztosan jóval magasabb fertőzöttszám esik, mint amit közzé tettek. Tehát milliónyian vagy többen váltak fokozatosan védetté is, már a második és a harmadik hullám során – még nem az oltásokkal, hanem hogy átestek a betegségen. Csoda nincs: ezért indultak meg lefelé a számok. Ehhez járul hozzá és javítja tovább a helyzetet az oltások adta védettség. De egy jó pár hetes időszakra a második és a harmadik hullámban is az elérhető – intenzíves, lélegeztetési – gyógyítási-ápolási kapacitás nem volt elég az optimális kezeléshez. Még az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője is elismerte, hogy a lélegeztetőgépre került betegek halálozási aránya nyolcvan-kilencven százalékos volt. Ez tűrhetetlenül magas, más országokban ez 30-60 százalék között mozgott. Erről sincsenek ismert részletes adataink, nem azért, mert egyáltalán nincsenek, hanem mert nem nyilvánosak.

Ilyen halálozási arány csak lokálisan, a krízishelyzetben levő helyeken, például New Yorkban, Bergamóban, még néhány helyütt volt, de ott csak egy-két hétig, mert nagyon hamar mozgósítottak kapacitásokat.

Nálunk viszont, ahogy említettem, hosszú heteken át voltunk túl a kórházak teljesítőképességén. Szögezzük le azt is, hogy a korábbi szigorítások, korlátozások nagyban segítették a járvány megfékezését, ezek hatása és a már gyógyultak védettsége miatt tudott ez így alakulni. Az oltottak és a betegségen átesettek védettsége végül – bizonyos átfedéssel – összeadódik. Együtt teszik ki a népességnek azt részét, akik nem, vagy nagyon enyhe formában kapják meg a betegséget, vagy akár nem is adják tovább. Ezért is nagyon fontos az oltás, mert csak attól várhatjuk, hogy a terjedési láncok végképp megszakadjanak és megszűnjék a járvány. Mint ahogyan az a gyerekbetegségeknél látszik: amelyik ellen van kötelező és igy szinte teljeskörű oltás, az gyakorlatilag megszűnt, mint például a kanyaró Magyarországon.

Narancs.hu: Mennyire hitelesek, megalapozottak ön szerint a kormány által közzétett számok az oltások utáni megbetegedésekről, halálozásokról?

BL: Láttam összeurópai elemzéseket, egyesült államokbelieket is, sok ország adatai is nyilvánosak, például a német vagy norvég adatok. A Deutsche Welle kiváló összefoglaló riportjában az oltást követő megbetegedési és halálozási számok mindenhol lényegesen alacsonyabbak a magyarországiakénál. A magyar számokban nincs megadva pontosan, hogy melyik időszakra, mekkora populációra, azon belül milyen korösszetételre, egészségállapotra stb. vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatóak a külföldiekével. Félre is visz bennünket ez az összehasonlítás. A már másodjára közétett számok – ezt a néhány médiumban megjelent gyorselemzések is mutatják – inkonzisztensek, nem is érdemes ezt elemezni próbálni. Meg kell állapítani, hogy használhatatlanok ebben a formában. Hiszen nem adatok, csak számok. Egy szám ugyanis önmagában nem adat. A (tudományos) adatnak vannak jól definiált ismérvei, az azt leíró metaadatok, amelyek megmondják, honnan származik az a szám, hogyan kell értelmezni. A lényeg az, hogy nem nagyon sikerült valódi összefüggést találni az oltások és a halálokok között, csak feltételezések vannak. Folynak a kutatások.

 

Balkányi László 

Fotó: Sióréti Gábor

Narancs.hu: A külföldi adatokból mi olvasható ki?  

BL: Még azok sem teljesen összehasonlíthatók egymással, különböző okokból. Ám az kijelenthető, viszonylagosan olyan kicsik az „áttöréses” (azaz oltás utáni) megbetegedési és halálozási esetszámok a már milliárd feletti oltáshoz képest, hogy már az is nehézzé teszi értelmezésüket. Ezeknek a fajta statisztikáknak jellemzőjük ugyanis, hogy minél kisebbek a számok, annál nagyobb szerepe van a véletlennek. És ha csak azon a szinten összesítjük azokat, hogy hány oltásra hány haláleset jut, akkor bőven a százezrelékes vagy még kisebb nagyságrendben vagyunk. Megjegyzem, bármelyik ország adatait nézzük is, azt jelzik, hogy az oltások nagyon biztonságosak.

Narancs.hu: A kínai is?

BL: Igen, még ha nem teljesen transzparensek is az oltás számai, mivel arról még mindig kevés a megbízható adat. A WHO összeszedte az eredményeket és a vészhelyzeti engedélyt megadta annak is.

Narancs.hu: Viszont a 60 év felettieket illetően csak kevéssé voltak bizonyosak a Sinopharm vakcinájának hatásosságában.

BL: Valóban így van, egyszerűen nem volt elég 60 feletti a kínaiak által megadott adatsorokban, hogy statisztikailag meg lehessen győződni a hatásosságról. Általánosságban, más hasonló oltásoknál az idősebb korosztályi hatásosság nem különbözik lényegesen a felnőttkorihoz képest. Semmi nem utal arra, hogy a Sinopharm másképp viselkedik. Minden vakcinánál az idősebb korban valamelyest enyhébb a válasz az oltásokra, de még mindig sokkal jobb a beoltott idős népességben a helyzet, mint oltás nélkül, töredékükre csökkennek a betegségek, és annak is a töredékére a súlyos vagy halálos esetek száma. Ami mindenképp azt jelenti, hogy alkalmazása sokkal-sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal. A Seychelles-szigetekről példáiul vannak adataink, ahol mRNS vakcinával nem oltottak, csak Astra Zenecával és Sinopharmmal, s ott is nagyon szép védettségi adatokról számoltak be.

Narancs.hu: Én pont az ellenkezőjére emlékszem.

BL: Mert a sajtóban az jelent meg hogy újabb „hullám” indult. Az nem volt világossá téve, hogy a megbetegedettek zöme a még nem oltottak közül került ki, és az oltottak közül nagyon kevesen lettek súlyosan betegek.

Narancs.hu: Egyetért azzal, hogy nyáron nálunk „stagnálni” fog a vírus?

BL: Ennek igazából semmi köze a nyárhoz. Hanem hogy többet tartózkodunk nyílt téren, míg a zárt térben könnyebb elkapni a vírust. Továbbra is az a fontos, hogy mennyien találkoznak egy (zártabb) helyen, milyen sok kontaktus lesz. A megfelelő társadalmi védettséget akkor érjük el és kerüljük el negyedik hullámot, ha hét-nyolc millióan már megszerzik a védettséget.

Narancs.hu: Ami vagy az oltások számának drasztikus emelésével lenne elérhető – ez jelenleg nem valószínű –, vagy milliók megbetegedésével járna, amit viszont vissza kellene szorítani. Hogyan?

BL: A legfontosabb, hogy még egyszer ne szaladhassanak meg a számok. Újra meg kellene erősíteni a kontaktkutatási képességeinket. A jelentősen csökkenő számok mellett ez lehetséges lenne. Ha a számok emelkednek, minden egyes eset után kell menni, izolálni a fertőzötteket és kontaktokat. A gócokat fel kell számolni, ahogy azt sikeresen tették Tajvanon, Dél-Koreában, Szingapúrban, Új Zélandon, de a finneknél is. Hatékonnyá kell tenni a karantént. Most ugyanis hazaküldik a beteget a családjához, ahol továbbadódik a vírus, a hozzátartozók átveszik, terjesztik. Holott úgy kellene csinálni, mint például Szingapúrban. Az üres szállodákat fel lehet használni elkülönítésre, és ellátni ott minden jóval a karanténban levőket. Szűréseket is kellene végezni – ami nem azonos a teszteléssel, a tesztelés annak eszköze csupán. A szűrés megtervezett, megnézi a különböző populációkban, például kisvárosban, nagyvárosban, falun, vagy különböző korcsoportokban, foglakozási ágban, hogy mekkora az átfertőzöttség, és hogy mire készülhetünk. Erről nem hallunk mostanában. Ehelyett még mindig vakon repülünk.