Interjú

„Ha nincs ellenanyag, nincs védettség”

Sarkadi Balázs orvos, biokémikus az oltóanyagok hatékonyságáról

Tudomány

Akad a magyar oltási programban egy vakcina, amelyről a szakmai közleményekben bemutatott kutatási eredmények és az EU-engedélyezés híján éppen egy hazai vizsgálat deríthetné ki, mennyire hatékony immunválaszt vált ki.

Magyar Narancs: Milyen mechanizmusok nyomán alakul ki védettség egy vakcina be­adása után?

Sarkadi Balázs: Amikor megkapjuk a vakcinát, komplex védekező rendszer indul működésbe. Ennek alapja olyan immunsejtek létrejötte, amelyek felismerik azt a behatoló vírust vagy baktériumot, amely ellen a védettséget szeretnénk kialakítani. Ennek két fő formája van: a sejtes immunválasz és a humorális, más néven antitestalapú immunválasz. Mind a kettőhöz szükségesek úgynevezett „antigén-prezentáló” sejtek: a szervezetünkbe kerülő idegen anyagok, az antigének bejutnak olyan sejtjeinkbe, amelyek képesek ezeket feldolgozni, majd az immunrendszernek prezentálni, mintegy „bemutatni” azokat.

MN: Hogyan reagál a szervezetünk erre a prezentációra?

SB: Első menetben az történik, hogy az antigén-bemutatás után aktiválódnak az immunsejtjeink, és elindul mind a sejtes, mind pedig az antitestképződésen alapuló immunválasz. Ezek együttesen védenek egy újabb támadás ellen: ehhez elegendő észlelni az antigént – a szervezetet esetleg újból megtámadó vírust vagy baktériumot. Nincs más dolgunk tehát, mint egy fertőzés vagy vakcinálás után megmérni, milyen formában és mennyiségben jelennek meg azok a sejtek és antitestek, amelyek pontosan a behatoló ágenssel szemben adnak védettséget. Ennek tesztelésére ma a leg­egyszerűbb, általánosan használható módszer az antitestek mérése. Akár a betegség, akár a vakcina után alakul ki az immunválasz, az első hónapokban először IgM, majd IgG típusú (úgynevezett neutralizáló) antitestek képződnek. Az utóbbiak hosszabb távon is védelmet biztosítanak, jelen esetben a koronavírus ellen. Legkönnyebben a védő típusú IgG szintjét lehet meghatározni – rá lehet keresni a sejtes immunválaszra is, de az jóval bonyolultabb eljárást igényel. A neutralizáló antitestek esetében jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy mennyinek kellene lennie belőlük ahhoz, hogy ez valódi védettséget nyújtson, de ha egyszer jelen van az antitest, és jól mérhető a szintje, az egyértelműen arra utal, hogy védettek leszünk a vírustámadás ellen. Hosszabb távon ezek az ellenanyagszintek a sejtes védekezés szintjével együtt lecsökkenek. Megmaradnak azonban az úgynevezett memóriasejtek, amelyek emlékeznek erre a támadásra és az antitesttermelésre, így ezek az „emlékek” évek vagy évtizedek múlva is újra előhívhatók. Hiába csökken tehát az antitestszint a vérben, egy újabb támadásra nagyon gyorsan képes az immunrendszerünk újra válaszolni.

MN: Ha jól értem, akkor három különböző szinten kellene mérni az immunitást: vizsgálni lehet az antitestek, a védekező sejtek és a memóriasejtek jelentétét is?

SB: Valamennyi felsorolt tényező kimutatására léteznek módszerek. A memóriasejtek elkülönítése ugyan kissé bonyolult: ezekről pontosan nem is tudjuk, mifélék, csak azt, hogy milyen sokáig élnek, és hogy könnyedén újra aktiválódnak.

 
Fotó: Bényi Ágoston

MN: Az oltási program jelenlegi fázisában mindenekelőtt az IgG (immunglobulin G) antitestek szintjét érdemes nézni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hatásos volt-e a vakcina?

SB: Igen, egyelőre ez az, amit biztonsággal meg tudunk határozni, és a mostani egyre több adat is arra utal, hogy ezzel összefüggést mutat a védettség. Még most sem vagyunk teljesen biztosak ebben, de úgy tűnik, hogy a neutralizáló ellenanyagszint jól mutatja, hogy kialakult a védettség. Leginkább azonban azt tudjuk mondani, hogy ha nincs ilyen ellenanyag, akkor nincs is védettség.

MN: Van különbség az immunitás kialakulásának mechanizmusában a három alapvető koronavírusvakcina-típus – az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna), a vírusvektorvakcinák (Szputnyik V, AstraZeneca) és az inaktivált vírusvakcinák (Sinopharm) – között?

SB: Az mRNS vakcina viszonylag új felfedezésen alapul. A vakcinában lévő szintetikus RNS bejut először az antigén-prezentáló, ún. bemutató sejtekbe: ha ezek bemutatják az általuk elkészített vírusfehérjét, akkor ennek nyomán elindul az immunválasz. Úgy tűnik, hogy az antigén RNS sejtbe juttatása rendkívül hatékony, ráadásul könnyen lehet a hordozó RNS-t előállítani. Ezt a technológiát eddig nem is nagyon ismertük, csupán néhány éve fedezték fel, hogy így is lehet vakcinát létrehozni, és a mostani járvány alkalmából rendkívül gyorsan tudták kifejleszteni az ezen a logikán alapuló védőoltásokat. Ráadásul ezek a vakcinák nagyon eredményesen tudják mind a sejtes, mind az ellenanyagszintű immunválaszt létrehozni, és eredményesen is védenek a betegség ellen. A másik fontos vakcinatípusban – ilyen az AstraZeneca is – egy úgynevezett vírusvektorba, egy hordozó vírusburokba van becsomagolva a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának egy része. Úgy tűnik, hogy ez is széles körben, igazoltan jól működő, hatékony módszer: megtörténik az antigén bemutatása, és ennek nyomán kialakul a megfelelő immunválasz. Ez egy kicsit már régebbről ismert technológia, bonyolultabb is az előállítása – gond csak ott jelentkezhet, hogy immunreakciót válthat ki maga a vírusvektor is, tehát az, amibe „becsomagolták” az antigént.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.