Interjú

„Ha nincs ellenanyag, nincs védettség”

Sarkadi Balázs orvos, biokémikus az oltóanyagok hatékonyságáról

Tudomány

Akad a magyar oltási programban egy vakcina, amelyről a szakmai közleményekben bemutatott kutatási eredmények és az EU-engedélyezés híján éppen egy hazai vizsgálat deríthetné ki, mennyire hatékony immunválaszt vált ki.

Magyar Narancs: Milyen mechanizmusok nyomán alakul ki védettség egy vakcina be­adása után?

Sarkadi Balázs: Amikor megkapjuk a vakcinát, komplex védekező rendszer indul működésbe. Ennek alapja olyan immunsejtek létrejötte, amelyek felismerik azt a behatoló vírust vagy baktériumot, amely ellen a védettséget szeretnénk kialakítani. Ennek két fő formája van: a sejtes immunválasz és a humorális, más néven antitestalapú immunválasz. Mind a kettőhöz szükségesek úgynevezett „antigén-prezentáló” sejtek: a szervezetünkbe kerülő idegen anyagok, az antigének bejutnak olyan sejtjeinkbe, amelyek képesek ezeket feldolgozni, majd az immunrendszernek prezentálni, mintegy „bemutatni” azokat.

MN: Hogyan reagál a szervezetünk erre a prezentációra?

SB: Első menetben az történik, hogy az antigén-bemutatás után aktiválódnak az immunsejtjeink, és elindul mind a sejtes, mind pedig az antitestképződésen alapuló immunválasz. Ezek együttesen védenek egy újabb támadás ellen: ehhez elegendő észlelni az antigént – a szervezetet esetleg újból megtámadó vírust vagy baktériumot. Nincs más dolgunk tehát, mint egy fertőzés vagy vakcinálás után megmérni, milyen formában és mennyiségben jelennek meg azok a sejtek és antitestek, amelyek pontosan a behatoló ágenssel szemben adnak védettséget. Ennek tesztelésére ma a leg­egyszerűbb, általánosan használható módszer az antitestek mérése. Akár a betegség, akár a vakcina után alakul ki az immunválasz, az első hónapokban először IgM, majd IgG típusú (úgynevezett neutralizáló) antitestek képződnek. Az utóbbiak hosszabb távon is védelmet biztosítanak, jelen esetben a koronavírus ellen. Legkönnyebben a védő típusú IgG szintjét lehet meghatározni – rá lehet keresni a sejtes immunválaszra is, de az jóval bonyolultabb eljárást igényel. A neutralizáló antitestek esetében jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy mennyinek kellene lennie belőlük ahhoz, hogy ez valódi védettséget nyújtson, de ha egyszer jelen van az antitest, és jól mérhető a szintje, az egyértelműen arra utal, hogy védettek leszünk a vírustámadás ellen. Hosszabb távon ezek az ellenanyagszintek a sejtes védekezés szintjével együtt lecsökkenek. Megmaradnak azonban az úgynevezett memóriasejtek, amelyek emlékeznek erre a támadásra és az antitesttermelésre, így ezek az „emlékek” évek vagy évtizedek múlva is újra előhívhatók. Hiába csökken tehát az antitestszint a vérben, egy újabb támadásra nagyon gyorsan képes az immunrendszerünk újra válaszolni.

MN: Ha jól értem, akkor három különböző szinten kellene mérni az immunitást: vizsgálni lehet az antitestek, a védekező sejtek és a memóriasejtek jelentétét is?

SB: Valamennyi felsorolt tényező kimutatására léteznek módszerek. A memóriasejtek elkülönítése ugyan kissé bonyolult: ezekről pontosan nem is tudjuk, mifélék, csak azt, hogy milyen sokáig élnek, és hogy könnyedén újra aktiválódnak.

 
Fotó: Bényi Ágoston

MN: Az oltási program jelenlegi fázisában mindenekelőtt az IgG (immunglobulin G) antitestek szintjét érdemes nézni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hatásos volt-e a vakcina?

SB: Igen, egyelőre ez az, amit biztonsággal meg tudunk határozni, és a mostani egyre több adat is arra utal, hogy ezzel összefüggést mutat a védettség. Még most sem vagyunk teljesen biztosak ebben, de úgy tűnik, hogy a neutralizáló ellenanyagszint jól mutatja, hogy kialakult a védettség. Leginkább azonban azt tudjuk mondani, hogy ha nincs ilyen ellenanyag, akkor nincs is védettség.

MN: Van különbség az immunitás kialakulásának mechanizmusában a három alapvető koronavírusvakcina-típus – az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna), a vírusvektorvakcinák (Szputnyik V, AstraZeneca) és az inaktivált vírusvakcinák (Sinopharm) – között?

SB: Az mRNS vakcina viszonylag új felfedezésen alapul. A vakcinában lévő szintetikus RNS bejut először az antigén-prezentáló, ún. bemutató sejtekbe: ha ezek bemutatják az általuk elkészített vírusfehérjét, akkor ennek nyomán elindul az immunválasz. Úgy tűnik, hogy az antigén RNS sejtbe juttatása rendkívül hatékony, ráadásul könnyen lehet a hordozó RNS-t előállítani. Ezt a technológiát eddig nem is nagyon ismertük, csupán néhány éve fedezték fel, hogy így is lehet vakcinát létrehozni, és a mostani járvány alkalmából rendkívül gyorsan tudták kifejleszteni az ezen a logikán alapuló védőoltásokat. Ráadásul ezek a vakcinák nagyon eredményesen tudják mind a sejtes, mind az ellenanyagszintű immunválaszt létrehozni, és eredményesen is védenek a betegség ellen. A másik fontos vakcinatípusban – ilyen az AstraZeneca is – egy úgynevezett vírusvektorba, egy hordozó vírusburokba van becsomagolva a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának egy része. Úgy tűnik, hogy ez is széles körben, igazoltan jól működő, hatékony módszer: megtörténik az antigén bemutatása, és ennek nyomán kialakul a megfelelő immunválasz. Ez egy kicsit már régebbről ismert technológia, bonyolultabb is az előállítása – gond csak ott jelentkezhet, hogy immunreakciót válthat ki maga a vírusvektor is, tehát az, amibe „becsomagolták” az antigént.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Gázlángolj még, baby!

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy fiktív háború leletei

A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is. 

Béketurné

„A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül” – mondta Novák Katalin New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen, hozzátéve, hogy jelenleg Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

A paraván

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.