magyarnarancs.hu: Orbán Viktor türelmetlen. Nemsokára „újraindítaná” az országot, mondván, az egyedüli megoldás a járvány ellen az oltás.
Balkányi László: Kizárt dolog, hogy egy járványtannal foglalkozó szakember ezt az alapvetően hibás gondolatmenetet adta volna elő a miniszterelnöknek. De fogadjuk el, hogy van ez az állítás, és nézzük meg a tartalmát: lényegében azt mondja Orbán Viktor, hogy az oltásokkal lehet a járványt leállítani, a korlátozó intézkedésekkel, például karanténnal, távolságtartással nem. Ez az állítás tényszerűen nem áll meg, hiszen több országot ismerünk, ahol kizárólag ilyen intézkedésekkel megállítható volt a járvány: Tajvan és Új-Zéland példái ezt mutatják. De hamar megérthető az is, hogy az állítás maga is alapvetően téves logikán alapszik.
A – korlátozások nélküli – terjedés „órája” ugyanis gyorsabban jár, mint az oltásokból felépülő védettség „órája”.
Ez a járvány körülbelül hat-hét naponkénti átadással gyarapítja az új és új fertőzötti kört, igy terjed. Körülbelül ennyi idő után jön a betegek új „generációja”, míg az oltás védőhatásának felépülése optimális esetben is heteket vesz igénybe.
magyarnarancs.hu: Mitől függ egy járvány „sebessége”?
BL: Egy járvány terjedési gyorsaságát – legalább – két tényező befolyásolja, két számmal írhatjuk le. Egyik a sokat emlegetett reprodukciós ráta, ami nem azt jelenti, hogy egy ember egynek, kettőnek vagy háromnak adja át a fertőzést, hanem hogy egy populáció, egy sokaság, például száz ember, százötvennek vagy kétszáz másiknak adja át. Ha az úgynevezett R(effektiv) érték 1 felett van, a járvány terjed. De ennek gyorsaságát egy másik szám is, a generációs idő is befolyásolja. Ha akár nagyon magas is az R(e) de mondjuk egy év alatt adódik át a fertőzés, akkor a járvány lassan terjed. Ha egy hét alatt, mint a COVID-19 esetében, akkor hetente szorzódnak fel a fertőzések számai, mindaddig, amíg van megfertőzhető alany, azaz a védettek – a betegségen átesettek és az oltottak – nem jelennek meg ebben a populációban. Triviális módon, minél rövidebb az úgynevezett „generációs idő", annál többen betegednek meg ugyanakkora időtartam alatt. Az egynél nagyobb R(e) és a rövid generációs idő együtt gyors terjedéshez vezet egy járvány bizonyos szakaszában. Szokták ezt exponenciális növekedésnek hívni ezt, holott ez hatványfüggvény szerinti növekedés. Pontatlan hasonlattal olyan ez kicsit, mint a kamatos kamat, csak a ráta menet közben tud változni.
magyarnarancs.hu: Ezzel szembe lehet állítani az oltások sokaságát?
BL: Ha végeznénk egy olyan gondolatkísérletet, mit kell választania egy országnak – két lehetetlen dolgot mondok –, azt-e, hogy egy nap alatt mindenkit beoltanak, vagy két hétre mindenki bezárkózik teljesen, tehát senki nem találkozik senkivel, fel lehet tenni a kérdést, melyik esetben halnak meg végül kevesebben. Egyértelmű, hogy akkor, ha a teljes bezárkózást választjuk, hiszen ebben az esetben nem lesz következő kör, megszakadnak a fertőzési láncok. Ezzel szemben,
ha az oltást akár mindenki megkapná egy adott napon, az egész országban, akkor is hetekig tartana, amíg felépül a védettség, és ezalatt a járvány bőven terjed.
A teknős és a nyúl versenyfutása ez. A teknős: az oltások, a nyúl: a terjedés. A COVID-19 esetében mire felépülne az oltottsági védettség, négy fertőzött „generáció” betegszámai és halálozási számai terhelnének egy ilyen elvű védekezést. Ez persze egy gondolatkísérlet volt, a valóság ennél sokkal összetettebb, hiszen a népességnek már most vannak – az említett – védettjei, és vannak az – elégtelen, de meglévő – intézkedések, melyek lassítják a terjedést a kontaktusok számának csökkentésével. A tanulság az, hogy a két védekezési eszközt – a lezárási intézkedések együttesének fenntartását és az oltási kampányt – kombinálni kell. A végső eredményt tényleg csak az oltások végigvitelétől várhatjuk, hiszen nem lehetséges minden emberi kontaktus megszüntetése. Ám nagyon fontos, hogy nem lehet addig az intézkedésekből engedni, amíg a teknős – az oltásokból felépülő védettség – le nem hagyja a nyulat, azaz a terjedést. Ahhoz, hogy teknős utolérje, a nyúl elé terepakadályokat kell fölállítani: lassító intézkedéseket, zárásokat.
magyarnarancs.hu: Végül is van egy oltási program, már amennyit látunk belőle.
BL: Mindenkit oltani kell, és minél hamarabb. Ebben nekünk, független szakértőknek nincs vitánk a kormánnyal. Azonban a védettség kialakulásának sebessége miatt az oltás önmagában nem alkalmas a járvány terjedésének megállításra. A két védekezési stratégiának, az oltásoknak és a lezárásoknak együtt, egymásra tekintettel kell mozognia.
Fenn kell tartani a lezárásokat, gátolni a terjedést minden erővel, mindaddig, amíg az átoltottság mértéke nem ér el egy megfelelő szintet.
Ennek a pontos együttjátékát senki nem tudja előre megmondani előre, mivel „on the fly”, repülés közben gyűjtjük az adatokat. Pontos, részletes mérésekkel, transzparens, nyilvános adatkezeléssel az esélyek jelentősen javíthatóak. Mindennap többet tudunk meg erről, például Izraelből már nagyon jó adatok jönnek a hatékonyságra és a hatásosságra, amit sokszor szoktak összekeverni az eredményeséggel, az oltást értékelve; de ez egy külön téma, ne is mélyedjünk bele.
magyarnarancs.hu: Elrendelték a kijárási tilalmat, sok üzletet, vendéglátóhelyet bezárattak. De például az általános iskolákat, óvodákat csak három hete. És a kormányfő hamarjában ki is akarja nyitni azokat.
BL: Az iskolák bezárása egy részét képezi a találkozások csökkentését elérni kívánó komplex intézkedéscsomagnak. Egészen biztos, hogy a második és a harmadik hullám esetén az egész csomag, ha csak napokkal is, de későn és főleg nem eléggé erőteljes intézkedésekkel jött – ez nem vélemény kérdése, hanem az eredményként látható fertőzés, betegség és halálozási számok ezt mutatják a környező országokhoz viszonyítva. Az OxCGRT kormányzati intézkedéseket követő komplex mutatója 20 intézkedéselemet követ nap mint nap a világ minden országában, a határzáraktól a karantén intézkedéseken át az iskolabezárásokig. Végtelenül tanulságos. Ezekből látszik, hogy
Csehországhoz, Szlovákiához, Ausztriához képest napokat késtünk és szigorúságban sem voltunk eléggé következetesek az őszi, második hullámban;
egy rövid ideig akkor ez nem látszott, de aztán nagyon. Ahogy a harmadikban szintén ez történt – most is ugyanazt a hibát követné el a kormány? Ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. A szigorításokban szerintem mindaddig nem szabad visszalépni semennyit sem, amíg meggyőzően nem lassul vírus a terjedése. Az is komoly baj, hogy a megbetegedések valós számát, annak változását nem ismerjük, mert nagyon keveset tesztelünk. Ez is ténykérdés, nem pedig vágyakról van szó, jól látszik abból, hogy a vizsgált tesztek pozitivitási aránya még jóval magasabb, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelőnek tart, tehát azt kell mondani, vakon repülünk.
magyarnarancs.hu: A megbetegedések számából lehet következtetni, nem?
BL: Pont ez az, amit nem tudunk, hiszen túl magas a tesztek pozitivitási aránya. A WHO ökölszabálya alapján ennek öt százalék körül-alatt kell lennie ahhoz, hogy reális képet kapjunk a megbetegedések számáról, ugyanakkor hetek óta 20 százalék felett, körül vagyunk. Merkely Béla professzor és Müller Cecília országos tiszti főorvos is elmondta, hogy sokkal többen fertőződtek meg, mint ahányról tudunk. A késett és nem elég szigorú korlátozások következményeként a haladó oltási program ellenére eljutottunk oda, hogy drámai a helyzet a kórházakban.
Rengeteg ember halt meg, akinek nem kellett volna meghalnia. És közben folyik ez az oltásokat túlhangsúlyozó központi tájékoztatás. Ez még akkor is helytelen, ha érthető, hogy egyre többen gyűlölik a bezártságot, a maszkviselést, a távolságtartást. Az emberek egyre fegyelmezetlenebbek, amit egy objektív mérőszám, a Google mobilitási index változása is jelez. A kormányzati tájékoztatásnak éppen ebben a stádiumban lenne nagyon fontos szerepe,
hogy fenntartsuk a kontaktusszámok csökkentését, amíg felépül az oltottságból szerezhető védelem. Ez még hosszú hetek, akár hónapok kérdése.
magyarnarancs.hu: Noha a kormányfő nem ezt az irányt választotta, a brit vírusvariáns által dominált harmadik hullám sajátosságaiból ítélve alighanem az előzőeknél is indokoltabb lenne az óvatosság.
BL: A brit variánsból – a kutatások folynak – feltehetően kevesebb vírus is elegendő a másik ember megfertőzéséhez, vagy egyszerre több távozik például egy köhögéssel. Emiatt ugyanazok a találkozások, amelyek tavasszal nem voltak rizikósak, most azokká váltak. S amit még nagyon fontos megérteni, és már egy éve beszélünk róla: a járvány sohasem egyenletesen terjed. Egy-egy fertőzött akár nagyon sok másiknak, sok másik viszont egynek sem adta át a tavasszal a fertőzést, véletlenszerű eloszlásban. Most úgy látszik a brit variánsnál ez valamelyest másképp van.
magyarnarancs.hu: Feltűnő, hogy családon belül most a korábbiaknál is sokkal könnyebbén terjed a fertőzés.
BL: Így van, ezt említettem az előbb. Hiszen nem szuperterjesztők vannak, hanem szuperterjesztési események. Nem az egyén tehet róla, hanem a helyzet, amiben van. Mivel a vírus könnyebben átkerül egyik emberről a másikra, ezért minden valamelyest is szorosabb közösségi esemény szuperterjesztési eseménnyé válik. Az a helyzet, ha egy esküvői vacsorára, egy bulira vagy egy osztályközösségbe egyvalaki most beviszi a vírust, szinte biztos, hogy sok mindenki meg fog fertőződni. Tavaly tavasszal nem feltétlenül volt így.
