„A mi közös felelősségünk, hogy az odaadott anyagi javakból, lehetőségekből kultúra és mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton az Ungvár járásbeli Nagydobronyban, a Kárpátaljai Református Egyház családi csendesnapján.
A Reformáció – 500 éve az áldás útján mottóval szervezett, mintegy hétezer fős rendezvényen Balog Zoltán az Életünk reformációja – út az áldáshoz címmel tartott előadásában hangsúlyozta: az életben számtalanszor tapasztalta, mekkora ereje van az Áldás, békesség református köszönésnek. „Ez a kiindulópont, mert azzal, hogy békességet kaptunk, és áldásunk van, nagyon messzire el tudunk jutni” – tette hozzá. „Megszoktuk, hogy református közösségben textus alapján kell megszólalni, így az előadásnak legyen a ’Mert kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka’ (Efézusbeliekhez írt levél) textus a vezérfonala” – folytatta.
| ||
Szerinte 2011-ben az Alaptörvény elfogadásakor az volt a cél, hogy legyen egy biztos alap, ezért – mint mondta – „nem véletlenül kezdődik az alkotmány Istennel, nevezetesen: az Isten, áldd meg a magyart mondattal. Ilyen alkotmánya csak nagyon kevés nemzetnek van, mert ha valami fölé odaírjuk az Istent, akkor annak következménye kell, hogy legyen, annak zsinórmértéknek, mércének kell lennie” – mondta Balog, aki szerint ha el akarunk igazodni a magyar közösség ügyeiben, akkor innen kell venni a segítséget.
Ennek kapcsán a miniszter idézte az Alaptörvény passzusát, amely szerint Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, rámutatva arra, hogy „milyen nagy a különbség a felelősséget visel és az előző alkotmány felelősséget érez kifejezései között. Ott van a magyar alkotmányban, ami eddig nem volt ott: elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét” – emelte ki, rámutatva, hogy ő is azért van jelen a kárpátaljai reformátusok legnagyobb rendezvényén, hogy „ezt a szellemi-lelki egységet ne csak őrizzük, hanem érezzük is, és viseljük, vállaljuk is, és táplálkozzunk belőle”.
A szellemi-lelki egység erősítésének gyakorlati részére utalva Balog Zoltán elmondta: „bízom benne, hogy a kárpátaljai magyarok az anyaországból egyre nagyobb mértékben érkező anyagi támogatás mögött is érzik, hogy viseljük, hogy érezzük a felelősséget, hogy mi szeretjük a kárpátaljai magyarokat.” A miniszter hangsúlyozta, erre a segítségre most minden korábbinál nagyobb szüksége van a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak. „A mi közös felelősségünk, hogy az odaadott anyagi javakból, lehetőségekből kultúra, és mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján.”
Balog Zoltán az MTI érdeklődésére a Kárpátaljai Református Egyház legnagyobb rendezvényének jelentőségéről elmondta: „Nagyon fontosak az évente megrendezett családi csendesnapok, mert erősítik a közösséget, az összetartozás érzését. Nagydobronyban egy nagyon erős református közösséggel találkoztam, megható, sőt megrendítő, ahogy a tömeg énekel, ahogy több száz gyermekkel foglalkoznak. Ez is mutatja, hogy a valóban nehéz helyzetben az emberek a közösség erejében – vagyis a legjobb helyen – keresik a reményt. A mi dolgunk és kötelességünk, hogy ez ne hiú remény legyen, hanem valóságos tényeken alapuljon, és mi mindent megteszünk azért, hogy Kárpátalja a magyaroknak a jövőben is élhető hely legyen.”
Az emberi erőforrások minisztere a családnapi rendezvény keretében a nagydobronyi református templomban ünnepélyesen megnyitotta a Soli Deo Gloria: a magyar reformáció öt évszázada című kiállítást.
