Bányagödröket vett a cég, amelynek közvetve tulajdonosa Török Gábor is

Belpol

Garancsi István NER-oligarcha teherautói az ismert politológus bányájába tartanak. Frissítve Török Gábor válaszával.

Három homokbányát vásárolt Fóton egy herceghalmi hulladékhasznosító cég. A Fót külterületén található 06/1, 06/2, 06/3-as helyrajzi számú gigantikus gödör tulajdonváltozását ezekben a napokban intézi a dunakeszi földhivatal. Hétfőn adták be a kérelmet a február óta húzódó bejegyzési ügyben. A kibányászott medencék eladója az Utilis Kft., a vevő a herceghalmi Soldus Recycling Hulladékhasznosító Kft. (SRH), amely februárban még az Etyek–Budai Bortársaság/Borpincék Ingatlanüzemeltető Kft. névre hallgatott. Az adásvétel célja az évek óta elhagyott, leginkább kvadozók által látogatott, körülbelül 1–1,5 millió köbméter űrtartalmú bányagödör hasznosítása volt. Az utóbbi hónapokban munkagépek dolgoznak a területen, a Garancsi István Market Zrt.-jéhez tartozó OK Bau Kft. jelzéseit viselő teherautók intenzíven jönnek-mennek, töltik a gödör peremét.

Valamit hoz a szél

Fóton élénken foglalkoztatja a lakosokat a választások óta odaszállított több tízezer köbméternyi föld. Annál is inkább, mivel információt nem kapnak a fideszes városvezetéstől, miközben a múlt héten már zúzott aszfaltot és betoncsöveket is ürítettek a területre. A fóti polgárőrség egy tagja, Szabó Mihály a helyi rendőrőrsön kért intézkedést a környezetszennyezőnek tűnő tevékenység miatt. Az Utilis Kft. számára július 2-án kiadott környezethatósági engedély még nem hatályos, mivel a fokozódó lakossági nyomás hatására az önkormányzat megtámadta az engedély meghosszabbítására kiadott végzését. Jogerős környezethatósági engedély nélkül tevékenységet nem folytathatna ott a tulajdonos, mondta lapunknak Vargha Nóra független helyi képviselő, akinek a javaslatára a környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottság meg fogja hallgatni szándékairól a Soldus képviselőjét, továbbá Fóton környezetvédelmi kerekasztalt alakítanak. „Aki megint a legkevesebbet tudja a homokbányában és körülötte történtekről, az a fóti lakos. Mi csak azt látjuk, halljuk, érezzük, hogy naponta teherautók tucatjai hordanak valamit valahonnan egy olyan területre, ahol jelen pillanatban egyetlen cégnek sincsen jogerős környezethasználati engedélye, és ahol még egy napfénytetőt sem lehetne felhúzni, nemhogy sok tízezer köbméter anyagot lerakni, mivel a képviselő-testület 2017-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre. Tudni akarjuk, mi zajlik szinte a szomszédunkban” – mondta Vargha Nóra, aki évek óta foglalkozik a Fót területén felhalmozott hulladékkal, a homokbánya helyzetére is ő és társai hívták fel a lakosság figyelmét, és folyamatosan nyomon követik a történéseket.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Bartos Sándor (Fidesz) polgármester ebben az ügyben sem közlékeny képviselőtársaival. Májusban találkozott a cég képviselőjével, akivel közölte, a lakossággal nehezen kommunikálható a megvalósítás. Ez a megállapítás a Soldust és az Utilist képviselő Novák Ákostól származik, aki nemcsak Bartossal, de a fóti főépítésszel is tárgyalt, s ennek összefoglalóját napokkal később levélben erősítette meg. Bár konkrétan nem írta le, mit tartalmaz a „megvalósítás”, behatárolható, milyen jövőt preferál a gödörnek a Soldus. A megtámadott környezethasználati engedély szerint kazánhamu és salak, illetve nem szerves anyagot tartalmazó hulladéklerakó létesíthető a néhai bányában. Kazánhamu pedig van bőven, és a 10 kilométerre működő fővárosi hulladékégetőből érkezhetne, ahonnan 2017-ig Dunakeszire szállította a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF). Ott egy apokaliptikus domb keletkezett a fővárosiak hulladékából, ez a lerakó azonban többet nem fogadhat, bezárták. A XV. kerületből így a salakot a 40 kilométerre fekvő pusztazámori lerakóba fuvarozza azóta a főváros köztisztasági cége.

Fóton eddig sem örültek annak, hogy Dunakesziről feléjük fújta a szél a salakport a dombokról, most a légszennyezés veszélye, amit a salak szállítása és lerakása is megtámogat, még közelebb kerülne otthonaikhoz. Az első házsor néhány száz méteren belül található.

A főváros nem szeretné

A salak Fóton való lerakásának az esélye ugyanakkor jelenleg minimálisnak tűnik. Az FKF a Narancs megkeresésére azt közölte, nincs ilyen szándékuk, nem írtak alá megállapodást az Utilisszal, jóllehet megkeresték őket. Még tárgyalásra sem került sor, „minden körülmény egyeztetését követően”. Az FKF nem számol a fóti gödörrel – Pusztazámorral számol, ami 2035 előtt nem fog megtelni, illetve keresik párhuzamosan a más helyeken való hasznosítási lehetőséget – tudatták lapunkkal.

A Fóton zöld ügyekben illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Narancs kérdésére nem nevezte meg, mely helyekre fogják szállítani az égetőműben keletkező, évi 60-70 ezer tonna salakot. Azt megtudtuk, tavaly a hamu 70 százaléka Pusztazámorra került, a maradékot részben Dunakeszire, illetve más rekultiválás alatt álló hulladékbányákba helyezték rétegelésként.

Az FKF idegenkedését városházi forrásaink azzal is magyarázták, hogy a szemétkérdésbe Tarlós István nem enged beleszólást. Az FKF az ő személyes ügye, abba az se fér bele, hogy Fideszhez közel álló üzletemberek gazdagodjanak belőle. Tarlós tavaly áprilisban fakadt ki az FKF védelmében, amelyet padlóra küldött a rezsicsökkentés és az új hulladéklerakási járulék; a főpolgármester egyértelművé tette, nem támogatja, hogy az állam a fővárosi cég nyereségéből fizettesse meg a vidéki hulladékszállítás veszteségeit. Amíg Tarlós a létező Fővárosi Önkormányzat élén van, nem várható, hogy ne Pusztazámorra, a cég saját telepére kerüljön a salak, ahol a lerakásért nem kell fizetni a bányatulajdonosnak.

Nem akarnak bukni

A fóti bányagazda Soldus Recycling Kft.-t (mint említettük, még más néven) Kenyeres Sándor alapította Takács Ernő ingatlanmenedzserrel 2005-ben az etyek–budai bortársasági ingatlanok hasznosítására. Kenyeres 2015/2016-os kilépése után három tulajdonosa lett. A Soldus Development Kft., amely Takács cége. Takács tíz éven át a herceghalmi Talentis Group vezérigazgatója volt, míg 2016-ban Kenyeres magyar Szílicium-völgyet megálmodó projektcégét Mészáros Lőrinc fel nem vásárolta. Ekkor Takács a Wing Zrt.-hez igazolt portfóliókezelőnek. Takács mellett a Soldus Developmentben tulajdonos még Novák Ákos, valamint Török Gábor. Az ismert politológus 2015-ben került a Soldusba, de ott van Takács másik herceghalmi cégében, a Herceghalmi-gazdász Mezőgazdasági Kft.-ben is 2016. február óta. A Soldus Recyclingben Takácsnak az Immostart Ingatlanhasznosító Kft.-je révén is van érdekeltsége. A harmadik tulajdonos a Clean Way Kft., amely az FKF igazgatóságában is megfordult Petrovszki Krisztián (a Soldus Recycling ügyvezetője) építőipari hulladék anyagok hasznosítására alapított cége.

Ahogy fentebb írtuk, építőipari hulladék anyag már érkezett a bányaterületre. Ha a salak elkerüli Fótot, lesz mivel feltölteni a hulladékmedencét. Információink szerint jó esély van arra, hogy a Városligetből ide deponálják a Liget-projekt további bontásával, építésével keletkező anyagot, törmeléket. A kivitelező Market Zrt.-nek kézenfekvő befogadóhely lehet. A Soldus sem járna rosszul, feltöltéssel logisztikai bázist alakítana ki a jelenleg akácos, dimbes-dombos külterületen, ahová egyébként rövidesen elér a kibővített 2/A-t a 2-es úttal összekapcsoló, körforgalommal ellátott út. Novák e tervüket közölte is a város vezetésével. Krajl Károly főépítésznek írt levelében úgy fogalmazott, hajlandóak lennének tiszta földdel tölteni a gödröt, és logisztikai ingatlanokat kialakítani, de csak akkor tudja képviselni e kevesebb haszonnal járó forgatókönyvet, ha egyértelműen nyilatkoznak.

A Soldus Recycling 2017-es beszámolójából egyébként nem következtethető ki, miből tellett a 3 millió forintos törzstőkéjű cégnek a több száz milliós vagy akár milliárdos tételt jelentő fóti bányavásárlásra. 2013 óta a cégnek nincs árbevétele, a tavalyi éve 97 ezer forintos mínuszt hozott, tárgyi eszközökkel nem rendelkezik.

Természetesen kerestük az SRH Kft.-t, Takács Ernőt és külön Török Gábort, többször is, eddig sikertelenül. Amint sikerül beszélni bármelyikükkel, frissítjük anyagunkat.

Frissítés: Török Gábor levélben reagált érdeklődésünkre. Mint írja, „többszörösen törpe minoritásként” („10 százalékos tulajdonrésze van a Soldus Recycling Kft.-ben annak a cégnek, amelynek masszívan kisebbségi tulajdonosa vagyok”) sajnos nem tud érdemi tájékoztatást adni a fóti tranzakcióról, forduljunk az SRH ügyvezetőjéhez.

Neked ajánljuk