Baranyi Krisztina szerint kellemetlen helyzetbe hozta őt az ATV

  • narancs.hu
  • 2022. november 4.

Belpol

Nem szóltak neki arról, hogy a stúdióban a Pesti Srácok újságírója is kérdezni fogja. A polgármester nem válaszolt neki.

„Kicsit kellemetlen helyzetbe hoztak engem, ugye én régóta hangoztatom, hogy propagandamédiának, ócska fizetett propagandistáknak soha nem nyilatkozom, úgyhogy most sem fogom ezt megtenni. Nem tudtam, hogy ön itt lesz, és ha tudom, akkor nem jövök el” – mondta Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere az ATV élő adásában, amikor észrevette, hogy hárman fogják kérdezni, és egyikük a Pesti Srácok munkatársa, szúrta ki a Média1.

A polgármester azt is mondta, csodálja, hogy ez a televízió egyáltalán beenged a stúdióba „ilyen embereket, akiknek az újságíráshoz, a szakmához nulla közük van, folyamatosan mindenféle gátlás nélkül hazudoznak és csúsztatnak”. Krug Emília műsorvezető próbálta menteni a helyzetet azzal, hogy a tévé minden oldalról hív kérdezőt, de erre Baranyi azt válaszolta, hogy ez „nem oldal, nem sajtó, hanem propagandatermék”. Erre Kárász Róbert, a másik műsorvezető a szerkesztési szabadságra hivatkozott, és megkérte a polgármestert, hogy a kérdésre válaszoljon, ne minősítse azt.

Baranyi végül válaszolt a kérdésre, de amikor a Pesti Srácok újságírója másodszor is feltett neki egy kérdést, csak hallgatott néhány másodpercig. A műsor végül úgy ment le, hogy Baranyi nem reagált az újságíró egyetlen kérdésére sem.

„Nézzék, szerintem ez egy olyan súlyos helyzet, hogy én azt is szívesen vállalom, ha többet ebbe a stúdióba nem hívnak meg. De el kellett mondanom, mert ezek az emberek a folyamatos hazudozással, emberek életének a tönkretételével, gondoljunk Juhász Péterre, Vona Gáborra, azokra a perekre, azokra a pénzbüntetésekre, amiket már betáraztak maguknak”

– zárta aztán Baranyi.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.