Beer nem tudja, mit szólna Jézus ahhoz, hogy kopt keresztenyeket befogadunk, de mást nem

  • narancs.hu
  • 2017. október 11.

Belpol

„Amikor én először meglátok egy menekültet, nem azt kérdezem, hogy muszlim-e, hanem azt, hogy kér-e enni." Vallási vezetők beszélgettek a bevándorlásról.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy asztalhoz ültette Beer Miklós váci püspököt, Bolba Márta evangélikus lelkészt és Darvas István főrabbit, hogy a bevándorlásról beszélgessenek.

A beszélgetésen a Hvg.hu tudósítása szerint Beer mondott két erőset.

false

Egyrészt a muszlim vallás kapcsán azt mondta, a keresztényekre is lehet mondani, hogy terroristák, "ne legyünk annyira büszkék magunkra, inkább nézzünk végig a történelmünkön". Másrészt Beer nem érti, hogy a kormány miért tesz különbséget és fogad be kopt keresztényeket, másokat viszont nem.

„Nem tudom, mit szólna ehhez Jézus. Amikor én először meglátok egy menekültet, nem azt kérdezem, hogy muszlim-e, hanem azt, hogy kér-e enni."

(HVG)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.