„KGBéla” kémügye

Befolyásolás

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/35. (08. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos – a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is.

Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol azonnal meg is alapította a párt külügyi bizottságát, de a nyilvánosság ezenkívül mást nemigen tudott a magát üzletembernek nevező Kovácsról. 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke lett, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke. Kovács pártbeli felemelkedésével párhuzamosan következett be a Jobbik oroszbarát fordulata. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Narancsnak elmondta, hogy a putyini Oroszországgal korábban rendre kritikus Jobbik a 2008-as grúz konfliktusban már feltűnően az orosz álláspontra helyezkedett, ahogyan a 2013-as ukrán forradalom idején is. „Azokat a pártokat, melyek az ő nézőpontját közvetítették, egyre erősebben kezdte támogatni Oroszország, persze pénzzel is” – mutatott rá Krekó.

 

Mint a rakéta

Azt, hogy a fordulat Kovácshoz köthető, egy volt jobbikos is megerősítette. A 2010-es választások előtt a párt korábbi alelnöke, Nagy Ervin tálalt ki a Magyar Hírlapnak. Interjújában azt mondta, a Jobbik azért „isteníti” Oroszországot, mert Vona Gáborék támogatást kapnak onnan. „Ne felejtsük el, hogy Vona és felesége nemegyszer járt Moszkvában, a párt külügyi főtanácsadója, Kovács Béla pedig a szocializmus éveiben a moszkvai elitképzőn (a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében – a szerk.) végzett” – emlékeztetett Nagy. Szintén az országgyűlési választások előtt jelent meg a Heti Válaszban egy Kovácsot bemutató portrécikk. Kovács addigra már nemcsak a Jobbik „fő külügyese” volt, de Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő szakértője is Brüsszelben. Kovács apja a tokiói magyar követség gondnoka volt, és Kovács a Szovjetunió által kiemelten kezelt japán fővárosban tanult politológiát.
A Heti Válasz azt is megemlítette, hogy Kovács önéletrajza hiányos, üzletemberi karrierjéről semmit nem tudni, pártbeli előmenetelét pedig annak köszönhette, hogy milliós összeggel járult hozzá a Jobbik kampányához. Kovácsról a környezetében mindenki tudta, hogy rendszeresen jár Oroszországba, 2008-ban még Vona Gábort is elkísérte oda, ahol Putyin pártjának képviselőjével is találkoztak. Nem csoda, hogy Kovácsra a párton belül hamar ráragadt a KGBéla becenév.

Kovács idővel a nemzetközi politikában is aktivizálta magát. Vezetésével alakult meg 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM), amelyben a Jobbik mellett nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vettek részt. Kovács 2010-től alelnöke és kincstárnoka, 2013-tól pedig elnöke volt a szervezetnek. Az AENM ugyan nem tudott frakciót alakítani az EP-ben, de jelentős támogatásokhoz jutott: a szervezet 2012-ben 290 ezer eurót, 2013-ban 385 ezer eurót, 2014-ben pedig 454 ezer eurót kapott az Európai Parlamenttől. Az összesen nagyjából 350 millió forintnak megfelelő juttatást főleg konferenciázásra költötték, ezt viszont a szervezeten belül sokan nem nézték jó szemmel. Az Index beszámolója szerint Sipos László jobbikos politikus azon akadt ki, hogy a hírhedt brit szélsőjobboldali pártvezér, Nick Griffin is csak lopni akart az AENM pénzéből, és családostul járt a jellemzően luxusszállodákban megrendezett konferenciákra.

Kovács 2010-ben képviselői helyhez jutott az Európai Parlamentben, miután Balczó Zoltán Brüsszelből hazatért az Országgyűlésbe. Kovács az EP-ben egyből olyan posztokat kapott, amelyek Oroszországnak kiemelten fontosak: az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság, az Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásért felelős küldöttségek tagja lett. Kovács EP-képviselőként nemzetközi megfigyelő volt a Krímben 2014 márciusában, és az Oroszországhoz csatlakozás miatt tartott referendumot „szabad és igazságos választásnak” minősítette. Emiatt ki is tiltották Ukrajnából, beregszászi irodáját pedig törvénysértésekre hivatkozással bezáratták. Kovács lendületét azonban ez sem törte meg. Tavasszal indult az országgyűlési választásokon (Zuglóban 11 százalékkal a harmadik lett), és a Jobbik európai parlamenti listáján a befutó, harmadik helyet kapta meg. Erről Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lapnak azt nyilatkozta, hogy nem érti, miért jelölte a Jobbik Kovácsot, amikor egy nemzetbiztonsági átvilágításon az EP-képviselő biztosan nem menne át. Szerinte gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Azzal pedig maga Balczó büszkélkedett el a Népszabadságnak, hogy Kovács orosz kapcsolatai a „legnyíltabban” vállaltak, és ő volt az, aki az EP energiaügyi bizottságában egy külön EP–Oroszország energetikai munkacsoportot is létrehozott. Ne feledjük, ez még mind azelőtt történt, hogy a jobbikos képviselő állítólagos kémügye nyilvánosságot kapott volna.

Az akkor még a Fidesz szolgálatában álló Magyar Nemzet egy héttel az EP-választások előtt, 2014. május 15-én robbantotta a bombát: a „Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését”. Azt is hozzátették, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tett feljelentést április elején kémkedés gyanúja miatt. Az AH szerint Kovács hírszerző tevékenységet folytatott az EU-val szemben harmadik állam részére. Egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése rutineljárásnak számít, de hogy valakit kémkedés miatt kérjen ki hazája ügyészsége, az példa nélküli az EU történetében.

 

A gyanú

Azt, hogy Kovácsot pontosan mivel gyanúsítják, azóta sem tudni, és az ellene folyó nyomozásról egymásnak ellentmondó információk szivárogtak ki. A Magyar Nemzet szerint a magyar hatóságok az orosz titkosszolgálat (FSZB – ennek elődszervezete volt a KGB) egyik ma is aktív ügynökét figyelték meg külföldi szolgálatok jelzései alapján, és ekkor került képbe a Jobbik EP-képviselője, aki rendszeresen találkozott a diplomáciai fedésben dolgozó orosszal, méghozzá konspiratív módon. Lapinformációk szerint a helyszínt utolsó pillanatban, titkosított csatornákon egyeztették, a találkozókra sietve Kovács többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket. A szóban forgó ügynök egy zöld dosszié felmutatásával jelezte, ha tiszta volt a terep, és piros volt a jele annak, ha valamiért el kellett halasztani a találkozót. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben azt mondta, hogy Kovács „a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”, míg a Hír Tv szerint Kovács „energetikai kérdésekről referált”.

Miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta a szolgálatok beszámolóit, a jobbikos Mirkóczki Ádám kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy az eléjük tárt bizonyítékok meggyőzőek voltak. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint kép- és hangfelvételek bizonyítják, hogy Kovács rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és a jobbikos politikus hírszerző és kémtevékenységet folytatott. Szél Bernadett már talányosabban fogalmazott a 2014. májusi meghallgatás után. Az LMP-s képviselő szerint nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke pedig azt mondta, hogy a kémkedéshez nem szükséges a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető információ, azt sokkal tágabb körben is el lehet követni. Azt, hogy ezzel pontosan mire utaltak a képviselők, az ügy jellege miatt nem árulták el.

Ezzel szemben a Népszabadság szerint a magyar hatóságok maguk figyeltek fel Kovácsra, mégpedig az AENM 2009-es megalapításakor. A lap szerint Kovács „nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak”, hanem feladata a bomlasztás, az unióellenes politikai erők összeszervezése volt. A bomlasztáshoz képest csak „hab volt a tortán”, hogy Kovács rendszeresen találkozott a „köztudottan” fedésben dolgozó orosz diplomatával. A lapnak mindezt Molnár Zsolt is megerősítette, mondván, a fenti „megközelítés nem áll távol attól”, amiről őt tájékoztatták. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint „a gyanú nem arról szól, hogy Kovács Béla illegálisan szerzett meg titkos iratokat, amelyeket átadott az orosz hírszerzésnek”. Kérdés, hogy akkor viszont mi a gyanú alapja, hiszen lobbizni az EP-ben – akár az orosz érdekeket szem előtt tartva – teljesen legális.

„Ha helytállóak a róla megjelent információk, Kovács Béla orosz terminológia szerint úgynevezett befolyásoló ügynök lehetett. Egy ilyen ügynök elsődleges célja nem az információszerzés, hanem hogy a politikai, társadalmi folyamatokat a megbízó állam érdekeinek megfelelően alakítsa, befolyásolja. A befolyásoló ügynök munkája akár évtizedekig tarthat, és ebből a szempontból teljes a folytonosság a szovjet és az orosz szolgálatok munkája között” – mondta a Narancsnak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. „Ez persze még nem feltétlenül illegális tevékenység, de a Kovács elleni nyomozás kémkedésről szól. Vagyis azt kell bizonyítani, hogy Kovács minősített információkat adott át olyanoknak, akiknek nem volt betekintési joga a dokumentumokba” – fogalmazott a posztszovjet térség biztonságpolitikájának kutatója. Egy EP-képviselő nem feltétlenül fér hozzá minősített iratokhoz, viszont úgy is jelenthet valaki biztonsági kockázatot – és ez ellen már jóval nehezebb fellépni –, hogy nem végez illegális tevékenységet. „Gondoljunk például Gerhard Schröder esetére. A volt német kancellár évek óta magas pozíciót tölt be az orosz állami gázipari vállalatnál, a Gazpromnál, és az idén kinevezték az olajipari Rosznyefty vezetésébe is. A nyilvánvaló biztonsági kockázat ellenére az ilyen helyzetekkel nem tud mit kezdeni a jelenlegi szabályozás, hiszen nem történik törvénysértés.”

Az Index cikkéből kiderült, hogy Kovács felesége, Szvetlana Isztosina a KGB megbízható ügynöke volt. Azt viszont, hogy Kovács hol volt és mit csinált 1988 és 2003 között, máig nem tudni. Hivatalos önéletrajza szerint ekkor különböző vállalkozásokat vezetett, de ezeknek semmi nyoma, életrajzát pedig már le is vették az EP oldaláról.

Ráadásul Kovácsot keveset látni az EP folyosóin, és munkásságával sem keltett komolyabb feltűnést – állítja egy parlamenti forrásunk. A politikusokat munkájuk és aktivistásuk alapján rangsoroló MEP Ranking szerint a 748 uniós képviselő közül Kovács a 726. helyen áll. 2010 óta mindössze két törvénytervezetnek volt a jelentéstevője (az irodai eszközök energiahatékonyságáról, illetve a radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartásáról szóló szabályozásé) és kettőt véleményezett (energiatermékek adóztatása, egy EU–orosz kereskedelmi megállapodás tervezete). Krekó Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy az EP-ben Kovács mindig az orosz érdekek mellett szólalt fel, és 2010 óta a Jobbik képviselői rendre az orosz állásponttal összhangban szavaztak. Krekó szerint az EP-ben Kovácsnak segítői is lehettek, és nem csak a euroszkeptikus pártok politikusai között. Kovács brüsszeli asszisztensei Gajdos Attila, a Magyar Gárda alapítója, Valerio Cignetti, az AENM olasz főtitkára, valamint a fehérorosz Viktorya Vinahradava, aki szintén aktívan ápolja az EU–orosz kapcsolatokat.

A kémügy óta még jobban eltűnt a képből Kovács; noha az energetikai bizottságnak tagja maradhatott, a posztszovjet térséggel közvetlenül kapcsolatos ügyeket elvették tőle, a szavazásokon viszont továbbra is részt vesz.

Mint a rétestészta

A súlyos vádak ellenére a nyomozás lassan halad. Az ügyészség 2014 májusában kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, ám a döntés szokatlanul sokáig húzódott. Ennek oka, hogy a felfüggesztésről szóló döntést előkészítő uniós bizottság csak nehezen tudott meggyőződni arról, hogy a Kovács elleni gyanú megalapozott – mondta a Narancsnak egy parlamenti forrás. „A magyar ügyészség állítólag nem tudott perdöntő bizonyítékokat szállítani, pedig Polt Péter személyesen is kiutazott Brüsszelbe Kovács kiadatásának érdekében.” Az ügyészség viszont arra hivatkozott, hogy a valódi bizonyítékok minősített iratok, így azokat nem mutathatták meg „csak úgy” az uniós bizottságnak. Az EP végül 2015 októberében felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, és másfél évvel az ügy kipattanása után megkezdődhetett a nyomozás. Kovács Béla manapság is szabadon mozoghat.

Szakértők szerint Kovácsot vagy tetten kellett volna érni – ilyenkor nem is hivatkozhat a mentelmi jogára –, vagy titkosszolgálati módszerekkel kellett volna ellehetetleníteni és kiszorítani Európából. Az, hogy ez nem így történt, politikai döntés eredménye, ahogyan az is, hogy az egész ügy nyilvánosságra került. Ez nem csak azért probléma, mert így Kovács minden kapcsolata értesült a lebukásról. Könnyen belátható az is, hogy a nyilvánosság veszélyezteti a nyomozást, és veszélybe sodorhatja a titkosszolgálatok munkatársait is.

A nyomozás menetéről is keveset tudni. Kiszivárgott információk szerint a lengyel, a francia, a belga és az olasz szolgálatok is igyekeztek felderíteni Kovács orosz kapcsolatait. Az ügyészség házkutatást tartott Kovácsnál, kihallgatta a szüleit és őt magát is, bár ez nem ment könnyen. Kovács többször is betegségre hivatkozva nem jelent meg a különböző hatóságok előtt: kezelték mellkasi fájdalommal, szívproblémákkal, tüdőgyulladással. Egy uniós meghallgatásról azért maradt távol, mert Abháziában szorult kezelésre. Saját állítása szerint kagylóba lépett és vérmérgezést kapott. (Abházia szakadár grúz terület, amelynek függetlenségét Oroszországon kívül csak néhány másik állam ismeri el. Abháziából nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni senkit, és az általános nézet szerint a területet bizonyos titkosszolgálatok „pihentető helyként” használják ügynökeik számára.) Azt, hogy a külföldi gyógykezeléssel a hatóságok elől menekülne, Kovács egy Brüsszelben készült fotóval igyekezett cáfolni. (Az más kérdés, hogy a parlament azon a héten Stras­bourgban ülésezett.) Kovács rendre tagadja, hogy valaha is bármiféle titkosszolgálatnak dolgozott volna, és többször hangoztatta, hogy áll a hatóságok rendelkezésére. Ügyvédje törvényi hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés csak 2014-től szerepel a Btk.-ban, Kovácsot viszont 2009-től megfigyelték, és 2011–2013 közötti kémkedéssel vádolják. A Jobbik szintén összezárt, és kitart Kovács mellett, mondván, kémeknek tényleg nincs helye a pártban, de pusztán azért senkit nem fognak kirakni, mert Németh Szilárd azt mondja.

A nyomozás lezárásának határideje jelenleg szeptember 20., ezt a Magyar Idők szerint újra meg fogja hosszabbítani az ügyészség. Sok idejük mindenesetre nincs, mert decemberben lejár a nyomozás kétéves végső határideje: akkor vagy vádat kell emelni Kovács ellen, vagy vádemelés nélkül kell lezárni a nyomozást. A nyomozati határidő vége éppen a választási kampány közepére esik, amikor nagyon jól jöhet a Fidesznek egy jobbikos politikus, akit bilincsben lehet mutogatni – akár korrupciós vádak miatt is (erről lásd az Állítólagos álgyakornokok című keretes írást). Krekó Péter szerint az ügyészség látványosan nem kapkodja el a munkát, miközben Kovács szabadon járkál, és minden nyomot eltüntethet. „Eddig semmi olyan információ nem került nyilvánosságra, ami arra utalna, hogy Kovács illegális tevékenységet végzett volna. Ha a magyar hatóságoknak valóban vannak olyan információi, hogy Kovács kémkedett, miért nem emeltek még vádat a majdnem két év alatt? Ez egy kül- és belpolitikai játék, aminek a kimenetétől függetlenül az látszik biztosan, hogy a hatóságok nem védik megfelelően a magyar államot a külső és belső ellenségektől.”

Rácz András szerint érdekes elméleti probléma, hogy ha Kovács tényleg orosz kém, hogyan tudnák elítélni Magyarországon azok után, hogy az elmúlt években a kormány határozottan elkötelezte magát Oroszország mellett. „Ha valaki élethosszig szolgálja a birodalmat, akkor arról általában gondoskodik Oroszország. Az ukrajnai forradalom után szinte a komplett ukrán vezetés kiment Oroszországba, több ezer ember kapott ott menedéket, nem csak Viktor Janukovics. Nem lenne váratlan, ha az eljárás vége előtt Kovácsot is kimentenék. Ő most is szabadon mozoghat a világban, és lehet, hogy az abháziai gyógykezelés csak a főpróba volt” – mondta Rácz András. „Általános tanulságként annyi mindenképp leszűrhető, hogy alaposabb szűrésnek kell alávetni azokat, akiket uniós intézménybe delegál egy tagállam. Az már nehezebb kérdés, hogy egy választott képviselőt ki lehet-e szűrni utólag, biztonsági alapon. Ilyenkor felmerül a jelölő párt felelőssége is, bár egy pártnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy komoly háttérellenőrzést végezzen egy politikusán. És addig jó, amíg ezek az eszközök nincsenek a pártok kezében.”

Állítólagos álgyakornokok

Alig egy évvel a kémügy kirobbanása után az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzése alapján az ügyészség újabb eljárást indított Kovács Béla ellen. A Legfőbb Ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, akiknek Brüsszelben kellett volna segíteniük a képviselő munkáját. Ők azonban érdemi munkát nem végeztek és sosem jártak a belga fővárosban, ezzel pedig Kovács jogtalan vagyoni előnyt biztosított az álgyakornokoknak, és megtévesztette az EP-t, amely a cechet állta. Az ügyészség szerint mintegy 28 ezer eurót vett fel így jogtalanul a Jobbik képviselője. Polt Péter tavaly szeptemberben kérte az EP-t, hogy ebben az ügyben is függesszék fel Kovács mentelmi jogát, ezt az Európai Parlament idén júniusban meg is tette. A jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás ügyében megindult nyomozást egyesítették a kémügyben indult eljárással. Kovács ügyvédje szerint a képviselő nem követett el bűncselekményt. Szerinte Kovács csak rosszul dokumentálta a gyakornokok munkáját, az esetet az EP már ki is vizsgálta, és a feltárt adminisztrációs hiányosságok miatt megrovásban részesítette a képviselőt.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/35. (08. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra