Kié lesz a harkányi gyógyvíz?

Befürdőváros

  • Matkovich Ilona
  • 2012. június 10.

Belpol

A négyezer lelkes kisváros adóssága eléri az ötmilliárd forintot, s ezzel az egy lakosra eső tartozás tekintetében listavezető az országban. A kiutat a csődből a fürdő fejlesztése jelenthetné, ám nem sikerült tőkeerős partnert találni ehhez, sőt a város elbukott 1,5 milliárd forint uniós támogatást is.

A főutcán a májusi hőségben sem telnek meg a presszók teraszai, a zöldterületek, a középületek elhanyagoltak, a park befejezésre váró szökőkútjában még sosem csobogott víz. Az uniós támogatással felújított, pompás gyógyfürdőtől paravánnal elválasztott strandon néhány évtizede megállt az idő: a szocreál fürdőépület, a félbehagyott liftház torzója, a leharcolt óriáscsúszda, a használaton kívüli gyermekmedence lehangoló látványt nyújt. Amióta a strandot és a gyógyfürdőt különválasztották, a gyermekes családok inkább a közeli élményfürdők valamelyikét, például a Harkánytól mindössze négy kilométerre fekvő siklósit látogatják. Az 1400 forintos strandbelépővel nem lehet használni a gyógyvizet; a gyógyfürdőbe 2900 forint a beugró. A magát "családbarát fürdőként" hirdető strandon idén nem működik gyermekmedence.

Mindez oda vezetett, hogy míg az ezredfordulón egymillióan, tavaly már csak 520 ezren váltottak jegyet a harkányi fürdőbe, ebből 400 ezren gyógyulást kereső vendégek voltak.

Aquamínusz

Az évi másfél milliárdból gazdálkodó, négyezer lelkes kisváros a 2006-os őszi választások előtt két nappal horribilis összegért, 1,65 milliárd forintért megvette a fürdőcéget, aminek a fele addig a megye kezében volt. Ehhez svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki, amelynek összege az árfolyamváltozás miatt mostanra közelít az ötmilliárdhoz. (Ezzel Harkány vezeti az egy lakosra eső eladósodottsági listát az országban.) A fokozatos forgalomcsökkenés és a fejlesztések elmaradása 2006-2010 között végveszélybe sodorta az idegenforgalomból élő Harkányt.

A 2010-es önkormányzati választáson a pazarló gazdálkodást megelégelő harkányi választók leváltották húsz éve hatalmon lévő fideszes polgármesterüket, Bédy Istvánt, és helyette Imri Sándor független, ám vállaltan jobboldali jelöltet választották meg. Az új testület tett erőfeszítéseket a működőképesség megőrzésére, de a hétmillió forintért megrendelt esettanulmány, amely többek között a kulturális rendezvények és a helyi sportegyesületek költségvetésének csökkentését ajánlja, nem hozott javulást. Helyi forrásunk szerint "a kultúrában és a sportban racionalizálnak, abban azonban nem, hogy még ma is két főnöke van hat sofőrnek. De az új vezetés legalább annak véget vetett, hogy megyei potentátok VIP-belépőkkel, százával vehessék igénybe a fürdőt". A testület feljelentése nyomán a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat az önkormányzat korábbi gazdálkodása miatt - a tárgyidőszakban Bédy volt a polgármester, aki megyei képviselőként és a harkányi gyógykórház felügyelőbizottsági elnökeként ma is aktívan politizál.

A város az ötmilliárdos hitelállomány mellett - amelyben benne foglaltatik a fürdő négyszázmilliós szállítói tartozása - saját kasszájából képtelen fürdő- vagy bármiféle fejlesztésbe fogni. A kezelhetetlen adósság a városvezetést arra késztette, hogy eladja fürdőrészvényeinek egy részét, hogy a részvényekért kapott pénzt önerőként felhasználva, fejlesszen. Egy összesen 3,2 milliárd forintos, az Európai Unió által 1,5 milliárd forinttal támogatott pályázat során jutott volna strandfejlesztésre és a belváros központi sétányára, a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház pedig a terápiás épület felújítása mellett 90 ágyas új szárnnyal bővülhetett volna. Kerécz Tamás főigazgatótól megtudtuk, hogy a kórház jelenleg önállóan végzi a felújítást, ám a bővítést csak úgy valósíthatják meg, ha a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. jövendő befektetője az uniós pályázati politika előírásai szerint igazolja a fürdő önerejét.

Hónapokig úgy tűnt, hogy a Fidesszel köztudottan jó kapcsolatot ápoló, a szomszédos Siklóson és számos más fürdőprojektben is érdekelt Aquaplus Kft. 851 millió forintért megveszi a fürdő részvénycsomagjának 35 százalékát. Emellé kérte még a menedzsmentjogokat, a fürdő vezérigazgatójának kinevezési jogát 25 évre, és a termálvíz szabad vételezési jogát a rá eső részben. Az Aquaplus az ajánlat szerint 25 év alatt fizetett volna a harkányi önkormányzatnak 850 millió bérleti díjat (az első öt évben évi 12, aztán évi 34 milliót).

A testület el is fogadta György Zoltán, az Aquaplus Kft. ügyvezető igazgatójának ajánlatát, ám a cég nem tudta letenni időre az ígért pénzt. Aztán a lejárat napjának reggelén, minthogy az Aquaplus nem mutatta be a banki ígérvényeket, a hatfős képviselő-testület - anélkül, hogy megvárta volna a lejárati időt -, visszavonta a betegállományban lévő Imri polgármester aláírási jogát arra, hogy az Aquaplusszal megkösse a befektetői szerződést. Imri akkor azt nyilatkozta, emiatt nem jött létre az üzlet. A képviselők úgy vélték, az Aquaplus nem érdekelt a harkányi létesítmény megvalósulásában, mert az a téli hónapokban jelentősen csökkentené a siklósi élményfürdője látogatószámát.

Barkó Béla, a Jobbik harkányi szervezetének elnöke erről azt mondta, a szakmailag megalapozott befektetést támogatná, ám az Aquaplus többször változtatott azon, hogy mikor mire fordítaná az elvben meghatározott fejlesztésekre szánt pénzt. Ráadásul a képviselők néhány órával a határidő előtt sem ismerhették meg a végső szerződéstervezetet. "Sárvár, Siklós is jelentősen növelte idegenforgalmát azáltal, hogy új vendégkört célzott meg fejlesztéseivel. Az Aquaplus műszaki terveiben azonban elsőként nem fedett élménymedence, hanem bejárat-felújítás, kerítéslefestés, sószoba és aromaszoba létesítése, valamint az étterem télikertjének kialakítása szerepel. Olvastuk a megyei napilapban, hogy az Aquaplus 200 milliós tagi kölcsönt is ad, de nekünk erről képviselőként nincs ismeretünk. Emiatt határoztunk úgy, hogy a polgármester csak akkor írhasson alá, ha György úr bemutatja a rendelkezésére álló 851 millió forintot, amit azóta is bármikor megtehetett volna" - magyarázza a megegyezés elmaradását a képviselő.

A harkányi képviselők úgy gondolták, az Aquaplus által ajánlott konstrukcióban nem jutnának szabad, a legégetőbb tartozások kifizetésére felhasználható pénzforráshoz sem. Ez viszont elkerülhetetlenné tenné a küszöbön álló adósságrendezést, amelynek során megeshet, hogy jóval értéken alul kényszerülnek eladni a megmaradt fürdővagyont, akár az akkorra már résztulajdonos Aquaplusnak - miközben az adósság nagyrészt az önkormányzat nyakán maradna.

Emiatt néhány képviselő tárgyalást kezdeményezett egy új befektetőjelölttel, a Sa-Le Invest Kft. tulajdonosával, a harkányi Leéb Józseffel, akinek főleg Németországban és Törökországban vannak vállalkozásai. Az új befektetőjelölttől hivatalos ajánlattétel érkezett: a Sa-Le 1,3 milliárdot ajánlott a fürdő 51 százalékáért és az irányítási jogokért. Habár kevesen ismerik személyesen, úgy tűnik, az év nagy részében külföldön tartózkodó Leéb elnyerte a harkányi képviselők bizalmát, mert állítólag akkor is "beleteszi a pénzt a fürdőbe, ha netán elbukják a következő pályázatot is". Képviselői vélemény szerint ebből a pénzből, az önrész kifizetése és a fejlesztések megvalósítása mellett, maradna a legsürgetőbb banki tartozások kifizetésére, és Harkány másfél-két évre megmenekülne. Különben elkerülhetetlennek látszik a vagyonfelosztás: a város legnagyobb hitelezője, az Erste Bank már hónapok óta felügyelőbizottsági tagot akar delegálni a fürdőbe, és jelzálogot tenne a fürdővagyon szabad részére, valamint a város fejlesztési területeire. (A fürdővagyon fele már jelzálog alatt van.)

Lejtőn

Ám a harkányi testület hiába várta: áprilisban sem került pénz az önkormányzat számlájára, amelyből bemutathatta volna az önerőt, így kétszeri határidő-módosítás után, dacára annak, hogy a gyógyfürdőért az utolsó pillanatban bejelentkező Sa-Le Invest Kft. ajánlatára nyilvános, gyorsított és egyszerűsített befektetői eljárást írtak ki, elbukták a 3,2 milliárdos uniós pályázatot. Leéb József időközben elkezdte intézni a pénz Magyarországra utalását, de az nem érkezett meg időben.

György Zoltán, az Aquaplus Kft. ügyvezető igazgatója a Narancs megkeresésére úgy kommentálta a történteket, "hogy őt már előzetesen kijátszották az üzletből, pedig az Aquaplus Kft. utolsó pénzeit mozgósította annak érdekében, hogy a tartozások miatt ne kerülhessen sor a harkányi fürdő bezárására". György szerint az első ütemben a fürdő általános képét, benne a kiszolgálóhelyiségek állapotát akarták javítani, mert "a roncsot nem lehet marketingelni", majd a második ütemben, a mintegy 200 milliós tagi kölcsönből megépülhetett volna a fedett medence a strandfürdőn, és az ötcsillagos szálloda. "Ha orosz vendéget akarnak, akkor ötcsillagos szálloda kell, az viszont hatvan kilométeres körzetben sincs", jelentette ki György, aki azt is elmondta, igazolni tudja, hogy rendelkezésére állt a pénz, de nem kívánt szembemenni a testülettel azzal, hogy bemutatja a 851 milliót és kéri az előszerződés érvényesítését, hiszen az önkormányzat többségben van a gyógyfürdő közgyűlésében is. Azaz később keresztülhúzhatták volna az elképzeléseit. ' is próbált 51 százalékot szerezni a fürdőben, ez elől azonban elzárkózott a testület. György ma már nem számol a harkányi fürdőberuházással, de mint mondta, szakmai segítséget szívesen nyújt az új befektetőnek.

Leéb József telefonos megkeresésünkre elmondta, "szándéka komolyságát bizonyítja, hogy múlt pénteken kivette a pályázati anyagot és befizette az önkormányzat számlájára a kellő forrást, s változatlanul úgy képzeli el a jövőt, hogy Harkányt, Siklóst és Villányt közös turisztikai koncepcióval kell fejleszteni". Megerősítette: "ha elúszik a pályázat, önerőből is hajlandó pénzt befektetni, hogy ehhez az egyedülálló vízkincshez egyedülálló szolgáltatás társuljon. A pénz még mindig nem érkezett meg, de az átutalás folyamatban van, és amikor megérkezik, megteszi az ajánlatát". A harkányi városvezetés pedig nem tehet mást - bízik benne, hogy valóban banktechnikai akadálya van az utalásnak, és nem a pénz hiánya.

Ha megoldást nem is, némi segítséget jelent a turisták idecsalogatásában a Harkányi Turisztikai Egyesület létrejötte, amelynek tagja "minden magára valamit adó helyi vállalkozó". Sarkadi Eszter turisztikai programvezetőtől megtudtuk, hogy az iden elnyert 100 milliós támogatásból többek között szökőkút, tanösvény, gyerek- és felnőttjátszótér készül, és jut pénz kerékpárok és négykerekű bringóhintók beszerzésére is. A javarészt az idegenforgalomból élő harkányi vállalkozók azonban többet akarnak, és a testületet színvallásra szólították fel: miért zárt üléseken tárgyalják a harkányiak többségének a megélhetést jelentő "fürdőtémát"? Egy étterem-tulajdonos kérdésünkre elmondta, hogy "a május elsejei négynapos ünnep magasabb forgalma sem fordított az áprilisi negatív mérlegén". Ha nyáron sem lesz a tavalyinál több vendég, csődbe megy, mert nem tudja fizetni a részleteit. A vendéglős úgy véli, az egyéni ambíciók, politikai és gazdasági érdekek - például a fürdőben lévő büfék újbóli megpályáztatása - felülírták a józanságot és a közösségi érdekért folytatott politizálást; "a visszajuttatás, illetve haszon-elosztás körüli vita miatt úszott el az Aquaplusszal kötendő üzlet".

A háttérben zajló, feltételezett politikai játszmákról annyit sikerült megtudnunk, hogy hamarosan a harkányi Fidesz-alapszervezet is a siklósi alapszervezet sorsára juthat: a siklósi csoportot az ottani fürdőberuházás kapcsán oszlatta fel az országos pártvezetés. Tiffán Zsolt, Baranya megye fideszes elnöke állítólag már üzent, hogy erre Harkányban is sor kerülhet. Természetesen tőle is kértünk tájékoztatást, de nem reagált telefonos megkeresésünkre. Bár a helyi képviselők erről sem hallottak, információnk szerint egy baranyai üzletemberekből álló csoport is érdeklődik a harkányi fürdőfejlesztés és a hozzá kapcsolódó uniós pályázatok iránt. Olyan befektetői körről van szó, amelyben a jobb- és a baloldalhoz is közel álló üzletemberek fogtak össze. Szívesen megkérdeztük volna erről Imri Sándor polgármestert, de nem kívánt nyilatkozni. A tönk szélén álló város most minden befektetőt szívesen fogadna; ha a Sa-Le Invest vagy egy újabb jelentkező befizeti az önkormányzatnak az önerő igazolására szolgáló összeget, Harkány ismét pályázhat fürdőfejlesztésre. Így elkerülhető volna, hogy e jobb sorsra érdemes fürdőváros idegenforgalma végképp lejtőre kerüljön.

Neked ajánljuk