Júliustól csak akkor kaphatják kedvezményesen a legkorszerűbb inzulint a 2-es típusú cukorbetegek (a definíciót lásd keretes írásunkban), ha tartják az előírt diétát. A gyógyszer-támogatási rendelet módosítása szerint ugyanis közülük azok, akik nem követik a terápia során meghatározott szénhidrátbevitelt, az úgynevezett analóg inzulint a korábbi 100 helyett csak 50 százalékos támogatással kaphatják, vagy visszaállítják őket a kevésbé modern humán inzulinra. A betegeket negyedévente olyan vérteszttel ellenőrzik, amiből vissza lehet következtetni az elmúlt másfél-két hónap szénhidrátbevitelére. Évente két rossz teszteredményt még büntetlenül lehet produkálni, hiszen a betegeknek önhibájukon kívül (például egy fertőző betegség miatt) is romolhat az anyagcseréjük.
A módosítás oka természetesen a gyógyszerkassza újabb megszorítása, tehát a spórolás. A közpénzek kezelése szempontjából ugyanakkor méltányolható lehet a cél, hogy csak azok kapják az egészségbiztosításnak sokba kerülő terápiát, akiknél tényleg van értelme, mert maguk is hozzájárulnak a kezelés sikeréhez. Kérdés: nem diszkriminál-e a rendelet, azaz nem aránytalanul drága-e a megfelelő diéta betartása. Az új eljárásrenddel az illetékes szakmai kollégium és a Magyar Diabetes Társaság is egyetértett: a kényelmesebben alkalmazható és kisebb kockázatú analóg inzulin is csak megfelelő életmóddal (diéta plusz mozgás) kombinálva segít hozzá az elfogadható anyagcsere-állapothoz, a betegek együttműködése nélkül tehát csak pénzkidobás a drágább gyógyszer. A Társaság a Szabadságjogokért viszont etikai problémákra hívta fel a figyelmet. Szerintük, ha el is fogadjuk azt az orvosszakmai érvet, hogy ez esetben a beteg gyógyulását a saját életmódja akadályozza meg, még nem biztos, hogy ezzel a betegek is tisztában vannak. A tájékoztatáshoz való joguk ugyanis minden felmérés szerint nagyon gyakran sérül, és az esetleges egyszeri szóbeli közlés sem helyettesíti azt az – akár írásos – tájékoztatást, amit a beteg tényleg meg is ért és alkalmazni is tud. (Ehhez azért hozzátehetjük, hogy amikor gyógyszeráremelésről van szó, valószínűleg csökken a betegek tájékozatlansága.) A TASZ azt is felvetette, hogy a diéta be nem tartásának nem csak fegyelmezetlenség lehet az oka: egészségesen étkezni jóval többe kerül, mint egészségtelenül, azaz a rendelkezés főként a szegényebb állampolgárokat sújtja majd. (A témában írt előző cikkünkhöz hozzászólás érkezett egy érintettől, amelyet e cikk végén olvashatnak – a szerk.)
| Definíciók Az 1-es típusú cukorbetegség, amikor vírusok vagy genetikai tényezők olyan autoimmun reakciót váltanak ki, amelynek következtében leáll a szervezet inzulintermelése. Általában gyermekkorban alakul ki. A sokkal gyakoribb 2-es típusú cukorbetegség esetén ugyan termelődik inzulin, de nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben ellátni. Öröklött tényezők is befolyásolják a kialakulását, de elsődleges rizikófaktora az elhízás. Általában középkorú vagy idősebb embereknél alakul ki, de a korai elhízás terjedésével egyre gyakoribb a serdülő- és gyerekkori megjelenése is. |
Turcsák Katalin dietetikus a narancs.hu-nak elmondta, hogy egyáltalán nem új elvárásokról van szó, csak mostantól a táplálkozási előírások be nem tartásához majd szankció is kapcsolódik. A cukorbetegek helyes táplálkozása az egyébként is egészségesnek nevezhető étrendhez áll közel, miközben minden betegre individuális terápiát határoz meg a kezelőorvos és a dietetikus; ebben a fogyasztandó élelmiszerek mennyiségét, összetételét, az étkezések gyakoriságát is megadják. Továbbá a rendszeres testmozgás fontosságára is felhívják a figyelmet, mert ez több ponton is támogatja a terápiát (energiafelhasználás, vércukorszint-csökkentés, közérzetjavulás). Az étrend betartása természetesen az alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítását igényli, ügyelni kell a szénhidrátbevitelre és a glikémiás indexre – mindez valóban több odafigyelést igényel, de nem megvalósíthatatlan feladat. A szakértő szerint a diabetikus élelmiszerek ugyan drágábbak, de ezek olyan kényelmi termékek, amelyek fogyasztása magas kalóriatartalmuk miatt egyébként sem ajánlott. Ugyanis a cukorbetegek 90 százaléka az ún. 2-es típusú diabéteszben szenved, és döntő többségük túlsúlyos vagy elhízott. Viszont a zöldségeket, gyümölcsöt, sovány húst, halat, teljes kiőrlésű gabonát, zsírszegény sajtot stb. tartalmazó egészséges étrendre váltás, „ha a mennyiség helyett a minőségre figyelünk”, nem feltétlenül drágább. Legalábbis a cukorbetegeknek nem kell olyan extrém többletköltségeket vállalniuk, mint mondjuk a lisztérzékenyeknek. „De még ha valamivel drágább is, hosszú távon biztosan megéri, mert nem lesznek szövődmények, rossz közérzet és kevesebb gyógyszerre van szükség” – vélekedett Turcsák Katalin.
| Egy hozzászóló: Sajnos én is cukorbeteg vagyok, és érintett vagyok a dologban. |
