Interjút adott a 24.hu-nak Bereményi Géza, aki beszélt az elmúlt hónapokban elharapódzó kultúrharcról is. „Tegnap futottam össze egy járókelővel, aki megállított azzal, hogy azt olvasta rólam a sajtóban, én vagyok a mostani rendszer kedvence. Ennyit a kultúrharcól” – mondta Bereményi, aki arra a kérdésre, hogy nem érzi-e úgy, hogy meg kellene szólalnia, amikor harci zászlóra tűzik a nevét, azt mondja, „de hát, aki ezt állította, az szemlátomást egy nagyon hülye ember. Láttam a fényképét. Mit cáfoljak rajta?”
Bereményi szerint a személyiségét korlátozzák azzal, hogy mindenféle hülyeséget állítanak róla, de az alkotásban nem korlátozzák. „Egy biztos, az írásban nem gátolnak. Az íróasztalnál ülve teljesen szabad vagyok, a többi meg nem is érdekes” – magyarázta az író.
| ||
Bereményi azt mondta, inkább csak röhög a híreken, fel nem bosszantja magát.
Az újságíró utolsó kérdésére („És mi veszélyesebb, mikor fenyegetik az embert, vagy amikor élő klasszikusként kezdik emlegetni propagandaújságok hasábjain?”) pedig az alábbi választ adta:
„Látja, ez jó kérdés, de nem lehet kilóra mérni a veszélyt. Talán legyen elég most annyi, hogy lehülyéztem az illetőt, aki nagy lelkesen védelmébe vett.”
