"Viszont mi, az albizottság leendő fideszes tagjai és a Fidesz-kormány egészében is, azt is gondoljuk, hogy ha valaki ilyen politikai bűnt követett el az országgal szemben, ott a politikai felelősség mellett meg kell vizsgálni a jogi felelősség lehetőségét is. Az elkövetkező két hónapnak nagyon fontos munkája lesz, hogy megnézzük, Magyarországon a jelenlegi jogszabályok ezt milyen módon teszik lehetővé. És hogyha azt látja majd ez a vizsgáló albizottság, hogy ez a jelenlegi jogszabályok közepette nem vagy nehezen kivitelezhető, akkor természetesen készen fogunk állni arra, hogy javaslatokat is fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy a politikai felelősség mellett, ha szükségesnek látjuk majd, a jogi felelősség megállapítására is sor kerülhessen. Ez az egyik feladatunk lesz, a kezdeményezők szándéka szerint" - mondta február végén Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, egyben az államadósság növekedését 2002 és 2010 között vizsgáló albizottság alelnöke.
"Ebben a kijelentésben nem találok semmilyen fenyegetést, munkánk kizárólag szakmai lesz. Nagyon sajnálom, hogy ebben az albizottságban sem az MSZP, sem az LMP nem vesz részt. Figyelemre méltó, hogy előre ítéletet mondanak arról, ami még el sem kezdődött. Felháborít, hogy előre színjátéknak nevezik az albizottság tevékenységét. De ahogy az államadósság növekedését mutató számsorokat elnézem, nem csodálkozom, hogy a szocialisták nem ülnek be az albizottságba" - mondta a Narancsnak Dancsó József (Fidesz), aki orosházi polgármesteri irodájában fogadta stábunkat. Az albizottság vezetője fölvetésünkre tagadta, hogy politikai értelemben önkényes lenne, hogy a grémium nem a rendszerváltás óta eltelt időszak államadósság-növekedését veszi górcső alá, hanem csak az elmúlt nyolc évét. Dancsó az Európai Közösség Statisztikai Hivatala (Eurostat) grafikonját mutatja, amely a magyar adósságállomány változásait ábrázolja 1997-től napjainkig; ebből azt olvassa ki, hogy az adósság megugrása egyértelműen 2002 végétől, a Medgyessy-kormány működésétől számítható.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a rendszerváltozás több mint húsz éve alatt három szakaszban emelkedett az államadósság: a legutóbbi periódus 2001 végétől 2007-ig tartott. A Népszabadságban március 3-án megjelent publicisztikájában Petschnig Mária Zita pedig a Széll Kálmán Terv bejelentése kapcsán arra emlékeztet, hogy Matolcsy György miniszter a magyar adósságfelhalmozás történetét ismertetve nem beszélt az első Orbán-kormány második félidejében történtekről. Az természetesen tény, hogy az adósságállomány növekedési üteme az elmúlt nyolc évben volt a legnagyobb, s emelkedett a nemzeti össztermék 53 százalékáról 80-ra; az adósság nagyságrendje 2005-ben lépte át a maastrichti kritériumokban lefektetett 60 százalékot.
""riási gondnak tartom, hogy az adósságállományt 2005-től devizaalapon újították meg, ami utóbb egyértelmű hátránynyal járt az országnak. Ez olyan árfolyamkockázatot rejtett magában, ami később be is következett. Az albizottság feladata, hogy kiderítsük,
kik és miért döntöttek
e megoldás mellett" - magyarázta Dancsó József. Mint lapunknak elmondta, az albizottság a munka során belenéz egykori hitelszerződésekbe, azok esetleges záradékaiba, a hitelszerződés-tárgyalások jegyzőkönyveibe.
Az orosházi szocialisták, köztük Fetser János, aki 1994-től 2006-ig volt Orosháza polgármestere, valamint Varga Zoltán országgyűlési képviselő, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere pedig azon csodálkozott, hogy a Fidesz arra a Dancsó Józsefre bízta az államadósság növekedését vizsgáló albizottság elnöki teendőit, aki az elmúlt években "brutálisan eladósította a várost". A közgazdász végzettségű, korábban a bankszakmában dolgozó Dancsó országgyűlési képviselősége mellett 2006-tól Orosháza pénzügyekért felelős alpolgármestere volt, míg a tavaly őszi helyhatósági választás után a polgármesteri tisztet tölti be.
Az MSZP orosházi irodájában Fetser elsorolta a Narancsnak kifogásaikat. A még MSZP vezette dél-békési város 2006-os költségvetése 11 milliárd 122 millió forint kiadással és nagyjából ugyanennyi bevétellel, így nulla forint hiánnyal számolt. A fejlesztési hitel alig 300 millió forint volt, míg az adósság mértéke 1,6 milliárd forint. A nemrég elfogadott 2011-es költségvetés szerint a bevételi főösszeg 8 milliárd 750 millió, a kiadási közel 9,9 milliárd, így a folyó hiány csaknem 1,2 milliárd. Ezt 1 milliárd forintos, közel 8 százalékos folyószámlahitel, 364 milliós működési hitel egészíti ki. Összességében az adósság mértéke 6,3 milliárd forint, méghozzá Fetser János szerint mindez úgy, hogy az elmúlt években nem voltak jelentős fejlesztések. A helyi képviselő-testület szocialista frakcióvezetője pikírten megjegyezte, hogy Dancsó József különös szakértelemről tett tanúbizonyságot, amikor vezetése alatt a város 1,5 milliárd forint értékben svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki. Ez azonban a frank forinthoz viszonyított erősödése miatt jelenleg 2,2 milliárd forint tőketörlesztést és több mint 500 millió forint kamatterhet jelent.
"Ezt nem neki, hanem az orosháziaknak kell majd visszafizetniük. Ha tehát a fideszes képviselők az eladósítást szeretnék vizsgálni, legjobb lenne Dancsó József kétbalkezes orosházi munkásságával kezdeni" - fogalmazott élesen Fetser. Fetser János a Narancsnak elmondta: a következő testületi ülésen azt javasolják, hogy alakuljon helyben egy Orosháza eladósodását s benne Dancsó József szerepét vizsgáló albizottság. A képviselő-testületi számarányok ismeretében a szocialista kezdeményezés aligha jár sikerrel.
"Brutális hazugság Fetser János és Varga Zoltán pusztán politikai kommunikációként értékelhető kritikája, hogy Orosháza az elmúlt években adósodott volna el. Úgy látszik, hogy a helyi ellenzéket nem zavarják a tények" - reagált Dancsó. A polgármester-képviselő szerint a 2006-os és a 2011-es orosházi költségvetés több szempontból sem hasonlítható össze. Érvelése szerint a 2006-os költségvetésben az önkormányzat kamatkötelezettségeit nem kellett feltüntetni, ami akkor legalább 700 millió forint volt, így az akkori adósságállomány bőven elérte a 2,5 milliárd forintot, másrészt a folyószámlahitel akkor majdnem 500 millió forint volt. 2006 választási év volt, amikor a beruházásokat csúcsra járatták, így lehet nagyobb az akkori bevételi és kiadási főösszeg közel kétmilliárd forinttal, mint az idén. A főösszeg most azért is kisebb, mert közben egy nagy létszámú középiskolát átadtak a megyei önkormányzatnak, és a városnak jutó állami normatíva az elmúlt években 1 milliárd forinttal csökkent.
Dancsó jónak nevezte a svájcifrank-alapú kötvénykibocsátás technikáját és kezelését. Megítélése szerint más idegen forrásnál ilyen alacsony kamatot aligha érhettek volna el: tavaly csupán 18-20 millió forint volt az emiatti kamatkiadás. "Azt pedig nem tudhatjuk, hogy a 2013-tól esedékes tőketörlesztés milyen árfolyamon történik. Abban bízom, hogy addigra javul az ország gazdasági és pénzügyi helyzete, így kedvező feltételek mellett kezdhetjük meg a kifizetéseket" - hangsúlyozta a polgármester.
Az orosházi önkormányzat pénzügyi osztálya által a 2006-os és 2011-es helyi költségvetésről készült öszszefoglaló táblázat összesítését kérdésünkre helytállónak nevezte Dancsó József. Ekként azt is, hogy a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás, valamint az egyéb kötelezettségek címszó alatt ma a dél-békési város adósságállománya 6,3 milliárd forint. De, tette hozzá, valójában
mégsem annyi az annyi
"2011-ben még az igénybe nem vett hitelek terheit a hitel futamidejére göngyölítetten, egyben kell kimutatni az önkormányzatoknál" - magyarázta a büdzsé számait a Narancsnak a városvezető.
"Ha ténylegesen 6,3 milliárd forint lenne az adósságállományunk, akkor 5 százalékos kamat mellett ez évi 300 millió forint törlesztést jelentene, de ennek csak töredékét kell fizetnünk. Ezért nem igaz Fetser János és Varga Zoltán állítása, s maguk is pontosan tudják, hogy ez így van" - mondta Dancsó József, aki szerint az önkormányzatok adósságnövekedésének vizsgálatára semmi szükség. (Pedig többek között ezért szállt el a 2010-re tervezett 3,8 százalékos államháztartási deficit.) Egyrészt, mert az állami visszaosztó rendszernek részei a települések, másrészt mert erre a feladatra ott van az Állami Számvevőszék.
Amelynek élén tavaly nyár óta a korábban ugyancsak Békés megyei fideszes politikus, Domokos László áll.
