Börtönt kér az ügyészség a Ráday utcai kollégium gyújtogatóira

  • narancs.hu
  • 2025. január 17.

Bűn

A korábbi ítéletben felfüggesztett börtön szerepelt, az ügyész azonban súlyosabb szankcionálást kér.

Szándékos közveszély okozása megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kezdeményezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a kollégiumi épület leégésével, és halállal végződő gyújtogatásos bűnügyben - olvasható a közleményben. A Fővárosi Főügyészség 2020 év végén emelt vádat három, az elkövetéskor fiatalkorú fiúval szemben társtettesként, halált előidéző közveszély okozása bűntette miatt.

Az egyik elkövetőt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, két társát pedig társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek, az egyik elkövetőt 240 óra, a másikat 280 óra közérdekű munka büntetésre ítélte.

A tragikus eset még 2019 januárjában történt, amikor a IX. kerületi egyházi kollégium épületének lezárt ajtajához támasztott matracot három fiatalkorú felgyújtotta. A legfiatalabb elkövető körömlakklemosóval leöntötte, és öngyújtóval felgyújtotta a matracot, társai pedig takarták. A tűz átterjedt a zárt ajtó mögött lévő helyiségben tárolt bútorokra, majd az épület többi emeletére is átterjedt. Egy veszprémi férfi halálát okozta a tűz, további 50 embernek sikerült kimenekülnie a füsttel telt helyszínről.

Az ügyész mindhárom elkövető terhére szándékos bűncselekmény, társtettesként halált előidéző közveszély okozása bűntettének megállapításáért, és súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáért fellebbezett.

A matracot felgyújtó elkövető büntetése enyhítéséért, védője pedig eltérő gondatlansági alakzat megállapításáért, és a büntetés további enyhítése végett fellebbezett. Az elkövető társak és védőik a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítványával az ügyészi fellebbezésben előadottakkal egyetértve azt fenntartotta, illetve a védelmi fellebbezések elutasítását kezdeményezte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.