Botka László kétféle reakciót vár Magyar Péteréktől

  • narancs.hu
  • 2024. december 24.

Belpol

Eldől, hogy az óellenzék részének tekinti őt a Tisza Párt, vagy az új, demokratikus Magyar Köztársaság előképének tekinti a szegedi modellt.

„A Tisza Párt rendkívüli eredménye mindenképpen figyelemre méltó, és azt jelzi, hogy az emberek nyitottak az új hangokra és a változás lehetőségére. Hogy miként látja ez a párt az én szerepemet, aki kétharmados támogatottsággal hatodjára nyertem el a szegediek bizalmát polgármesterként? Nos, majd eldönti, hogy a felvállalhatatlan »óellenzék« részének tekinti, vagy a szegedi modellt az új, demokratikus Magyar Köztársaság előképeként értékeli” – válaszolta Botka László szegedi polgármester a Tisza Pártra és Magyar Péterre vonatkozó kérdésre az év végi interjúban.

A szeged.hu-n olvasható írásban szó esik többek között a Szegeden épülő kínai BYD autógyárról, arról, hogy ez a beruházás „a magyar kormány és Szeged város önkormányzatának legnagyobb közös sikere”. A városi közgyűlés a BYD ügyében minden döntést egyhangúlag hozott meg, és – hangsúlyozza Botka – a szegediek 85 százaléka „az első pillanattól kezdve támogatja a beruházást”. Az építtető betartja a környezetvédelmi előírásokat, a gyártósorok több kilométerre lesznek a lakóterület szélétől, és a területen 60 hektár erdőt, zöldterületet hoz létre a beruházó. Akkumulátort pedig itt nem fognak gyártani. Botka nemrég tárgyalt Lázár János építési is közlekedési miniszterrel. Kiderült, hogy a gyár építése nyomán elsőbbséget élveznek olyan beruházások, amelyekre régóta várnak a szegediek, ilyen az új Tisza-híd építése, a Belvárosi híd fölújítása, a röszkei határátkelőhely bővítése.

Arról is beszélt Botka, hogy a város 19 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételéből a kormány elvesz több mint 5 milliárdot szolidaritási adó címén, és „több mint 1 milliárd forintot az újonnan kitalált, iparűzésiadó-többlet sarccal, amit a jó hangzás kedvéért »területfejlesztési hozzájárulásnak« neveznek. Négy éve még csak 73 millió forintot vont el a kormány szolidaritási adóként Szegedtől” – emlékeztet a szegedi polgármester.

Arra, hogy mit gondol a Tisza Pártról, nem csak az önkormányzati médium volt kíváncsi, Botkát már kommentelő is kérdezte erről. Szegeden az európai parlamenti választáson a Tisza Párt listája 27 ezer 208 szavazatot kapott, a Fidesz–KDNP-é 21 ezer 305-öt, az MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek listája 8028-at.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.