Botka László kétféle reakciót vár Magyar Péteréktől

  • narancs.hu
  • 2024. december 24.

Belpol

Eldől, hogy az óellenzék részének tekinti őt a Tisza Párt, vagy az új, demokratikus Magyar Köztársaság előképének tekinti a szegedi modellt.

„A Tisza Párt rendkívüli eredménye mindenképpen figyelemre méltó, és azt jelzi, hogy az emberek nyitottak az új hangokra és a változás lehetőségére. Hogy miként látja ez a párt az én szerepemet, aki kétharmados támogatottsággal hatodjára nyertem el a szegediek bizalmát polgármesterként? Nos, majd eldönti, hogy a felvállalhatatlan »óellenzék« részének tekinti, vagy a szegedi modellt az új, demokratikus Magyar Köztársaság előképeként értékeli” – válaszolta Botka László szegedi polgármester a Tisza Pártra és Magyar Péterre vonatkozó kérdésre az év végi interjúban.

A szeged.hu-n olvasható írásban szó esik többek között a Szegeden épülő kínai BYD autógyárról, arról, hogy ez a beruházás „a magyar kormány és Szeged város önkormányzatának legnagyobb közös sikere”. A városi közgyűlés a BYD ügyében minden döntést egyhangúlag hozott meg, és – hangsúlyozza Botka – a szegediek 85 százaléka „az első pillanattól kezdve támogatja a beruházást”. Az építtető betartja a környezetvédelmi előírásokat, a gyártósorok több kilométerre lesznek a lakóterület szélétől, és a területen 60 hektár erdőt, zöldterületet hoz létre a beruházó. Akkumulátort pedig itt nem fognak gyártani. Botka nemrég tárgyalt Lázár János építési is közlekedési miniszterrel. Kiderült, hogy a gyár építése nyomán elsőbbséget élveznek olyan beruházások, amelyekre régóta várnak a szegediek, ilyen az új Tisza-híd építése, a Belvárosi híd fölújítása, a röszkei határátkelőhely bővítése.

Arról is beszélt Botka, hogy a város 19 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételéből a kormány elvesz több mint 5 milliárdot szolidaritási adó címén, és „több mint 1 milliárd forintot az újonnan kitalált, iparűzésiadó-többlet sarccal, amit a jó hangzás kedvéért »területfejlesztési hozzájárulásnak« neveznek. Négy éve még csak 73 millió forintot vont el a kormány szolidaritási adóként Szegedtől” – emlékeztet a szegedi polgármester.

Arra, hogy mit gondol a Tisza Pártról, nem csak az önkormányzati médium volt kíváncsi, Botkát már kommentelő is kérdezte erről. Szegeden az európai parlamenti választáson a Tisza Párt listája 27 ezer 208 szavazatot kapott, a Fidesz–KDNP-é 21 ezer 305-öt, az MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek listája 8028-at.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.