„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – nyilatkozta a Politico-nak az egyik nagy, külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese.
A Portfolio.hu szemléje szerint a lapnak nyilatkozó illetékes jelezte: panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan, az osztrák Spar és a brit Tesco.
A névtelen megszólaló felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe, mivel „a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, a rájuk vonatkozó törvény pedig „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Bár a lap felvette a kapcsolatot az érintett külföldi kiskereskedőkkel, azok vezetői azonban mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.
A cikk a minden kiskereskedelmi szereplőre vonatkozó, múlt szerdán kiterjesztett árstop intézkedéseken túl két olyan törvényt említ, ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:
- egyrészt egy tavaly decemberi parlamenti döntést, amely alapján a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt, ellenszolgáltatás nélkül kell beszolgáltatniuk az élelmiszereket,
- másrészt pedig azt az idén tavasszal meghozott döntést, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7%-ról 4,1%-ra emelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát.
A lap tovább Lázár János szavait is idézi, aki már tavaly novemberben is nyíltan vázolta a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter májusban tett kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az élelmiszer kiskereskedelemben és az építőiparban.
