"Gyuri soha nem hitt abban, hogy akár egy nemzeti radikális kormány változást tudna elérni. A Jobbik mostani sikerét is megmosolyogta, mert a jelenlegi pártrendszer nem az ő terveit erősíti" - mondta a Narancsnak Novák Előd, a Jobbik Országos Választási Bizottságába delegált tagja, Budaházy barátja.
A jurtában lakó, háromgyermekes Budaházy szülei, felesége és testvére, Edda ideológiai támogatását élvezi. A Rongyos Gárda nyugat-magyarországi volt kapitányának unokája korábban Árkádia néven egy diszkót működtetett a Fehérvári úton, amely fokozatosan vált az ún. nemzeti radikálisok találkozóhelyévé, ám üzleti sikereket nem hozott. A gépészmérnök-grafikus Budaházy az MDF-ben kezdte politikai pályáját, ám a karrierista politikusok miatt kilépett a pártból. 2002-ben majdnem elindult a MIÉP önkormányzati képviselőjelöltjeként, de inkább a hídfoglalást választotta. Közben elindította a Hun Szövetséget, és fokozatosan fordult az ősinek mondott magyar kultúrák felé, egyre távolodva a kereszténységtől. Testvérével, Eddával és édesanyjával együtt két kézművesboltot vezet, egyik a Magyarok Házában található. Elvtársai szerint Budaházy az igazi csalódottakhoz szól, sose akar tömegeket maga mellé állítani. Rossz szónok, de gyújtó hangú, misztikus, gyakran érthetetlen szövegein szélsőjobboldali fiatalok egy csoportja nőtt fel. Habár 1999 óta folyamatosan voltak kisebb akciói, a 2002-es Erzsébet hídi "csatával" vált ismertté. 2002. július 4-én társaival együtt keresztbe állított kocsik segítségével lezárták a hidat, hogy így kényszerítsék ki a parlamenti választások szavazatainak újraszámlálását. Még abban az évben eljárás indult ellene, de jogerős ítélet csak 2008 közepén született: Budaházyt és öt társát harminc nap közérdekű munkára ítélték, mert a bíróság bűnösnek találta őket közérdekű üzem (ti. a BKV) megzavarásának kísérlete miatt.
Játék a szavakkal
Budaházy a tévészékház 2006. szeptemberi ostromát követően fél évig sikeresen bujkált a hatóságok elől; 2007. március 15-én fogták el a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásakor, és államellenes szervezkedés vádjával indítottak eljárást ellene. Házi őrizetbe került, majd lakhelyelhagyási tilalomra ítélték; ennek ellenére több tüntetésen felszólalt, az egyikért ötszázezer forintos bírsággal sújtotta a rendőrség.
Fotó: MTI
Idén májusban kezdődött újra a Budaházy György ellen állam elleni bűncselekmény vádjával indított büntetőper megismételt első fokú eljárása, melynek során a bíróságnak a lázadás előkészületének lehetőségét is vizsgálnia kell. Budaházyt az MTV-székház 2006. szeptemberi ostroma után 2007 nyaráig a neten közzétett tizenhárom írása miatt vádolták meg. Ezekben többek között arról írt, hogy "többet ér egy diktatúra, ha az hazafias, mint egy demokrácia, mely elherdálja a jövőt", továbbá új rendszerváltást, a parlament feloszlatását, a kormány elkergetését, területi revíziót, szakrális vezetést követelt. Megjelölte azt a 24 helyszínt is, ahol szerinte le kell zárni a Budapestre vezető utakat, hogy blokád alá vegyék a várost. "Az így kialakult helyzetet az egyébként is agyonhajszolt, túlterhelt rendőrség már képtelen lesz megoldani, de az ő átállásukat is el kell érni, ha szép szóval nem megy, akkor egy újabb ütközetben le kell őket győzni" - írta többek között a kuruc.infón Budaházy, aki fegyveres harcra szólított fel.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogásza szerint az írások belül maradnak a véleménynyilvánítási szabadság körén, és bár tartalmaznak rendszer- és kormánykritikát, nem hívnak fel közvetlenül az alkotmányos rend megváltoztatására és erőszakkal sem fenyegetnek. Az írások nem igazítják el a felhívottat, hogy mikor, hová kell mennie, mi lesz ott a feladata. A védelem ügyesen tett úgy, mintha Budaházy pusztán élni kívánt volna a meglévő alapértékekkel: "Épp az alkotmányos rend részét képező alapértékekre hivatkozott, amikor a népképviselet, népszuverenitás, véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog gyakorlására hívja fel a társadalom jelenlegi helyzeten változtatni kívánó tagjait."
A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette Budaházyt, mondván, hogy bár átlépte a véleményszabadság határát, amikor az erőszak lehetőségét vetette föl, állam elleni bűncselekménynek az előkészületét nem követte el (ha elkövette volna, már önmagában a szervezésért is egy-öt év adható). Az indoklás szerint az alkotmányos rend elleni bűncselekmény elkövetéséhez az kell, hogy közvetlen és belátható következményei legyenek a felhívásnak. A bíró szerint az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a népszerűtlen, "sajátos" nézetek megnyilvánulása a fejlődőképes, eleven társadalmak része. Nem a közlés tartalma, hanem közvetlen és belátható következményei alapozhatják meg a felelősségre vonást; a strasbourgi európai emberi jogi gyakorlat szerint a véleményszabadság határa ott húzódik, ahol a közlés már erőszakra hív fel. A vádbeli írások azonban minden "harcosságuk" ellenére sem buzdítottak erőszakra, csupán az erőszak lehetősége vetődött fel - emelte ki a bíró. Az ügyészség fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasította az első fokú bíróságot, mert a tábla szerint az FB nem merítette ki a vádat, és nem tisztázta a tényállást. Ítélet szeptemberben várható. Gaudi-Nagy Tamás korábban azt nyilatkozta: az új eljárás csak formalitás, hiszen az elsőfokú ítélet indoklásának lényegi részével az ítélőtábla is egyetértett.
A magyar IRA
Budaházy Györgyöt a múlt héten tartóztatták le kétrendbeli terrorcselekmény elkövetésével, és kétrendbeli emberölés előkészületével. A Narancs úgy tudja, hogy a márciusban letartóztatott négy férfiból az egyikkel vádalkut kötött az ügyészség, s részint az ő vallomására alapozva tartóztatták le Budaházyt, aki előzetesét a szombathelyi börtönben tölti. A Nemzeti Nyomozó Iroda kapcsolatot talált Budaházy és a Magyarok Nyilai nevű szervezet között. A gyanú szerint Budaházy utasítására követte el az egyik, már előzetesben lévő vádlott a Hiller István családi háza elleni lőfegyveres támadást, és az ő utasítására dobtak Molotov-koktélt 2007 végén Kóka János házára is.
Jobbik környéki forrásainkat csak részben lepte meg Budaházy letartóztatása, amit bár meghurcolásnak tartanak, visszafogottak abban, hogy meddig terjedhetett Budaházy radikalizmusa. Meglepő például, hogy a korábbi ügyekkel ellentétben ezt a pert már nem Gaudi-Nagy Tamás fogja vinni (aki nem is kívánt nyilatkozni lapunknak), az eljáró ügyvéd pedig csak a letartóztatás formai részleteiről adott rövid felvilágosítást.
Jobbikos forrásaink szerint a Magyarok Nyilai inkább egy szélsőségesek által használt névjegy, mintsem valódi szervezet, amely alatt különböző csoportok vagy személyek fejezik ki a jelenlegi politikai elittel szembeni ellenérzésüket. Mindezt azonban úgy teszik, hogy emberéletben, testi épségben ne essen kár - hangsúlyozzák. Kivéve például Csintalan Sándort, akit brutálisan bántalmaztak. Az egykori szocialista képviselő, hírtévés műsorvezető a szélsőjobboldalt kritizáló beszólásaival vívhatta ki a radikálisok haragját. A saját garázsa előtt hat egyenruhás férfi verte meg Csintalant, aki szerint a rendőrség korántsem tart az ügy végén. Csintalan úgy dolgozza fel a történteket, hogy beszél róla. "Három-négy percig tarthatott az egész, de csak később jöttem rá, hogy eszméletemet veszthettem, mert pár dolog kiesett. Amíg nincsenek meg a tettesek, nem tudok megnyugodni; baromi szar érzés, hogy az egyéni életem eseményei összekapcsolódnak az egész országban zajló szélsőséges, erőszakos és kontrollálhatatlan folyamatokkal" - mondta a Narancsnak Csintalan. A műsorvezető szerint azért léphettek fel vele szemben a legbrutálisabban, mert többször nekiment műsorában a szélsőjobbnak, például amikor azt mondta, hogy ha Simon Peresz tényleg beszélt Magyarország felvásárlásáról, ő a Hősök terén kasztrálja magát.
Bezzeg
"Kövér László idején nem volt nyilasfelvonulás, eskütétel a Várban, holokauszttagadás meg Magyar Gárda. Nem lehet elkapni a kuruc.info szerkesztőit? Lelőnek egy kisfiút az édesapja karjában, és a hatóságoknak fogalmuk sincs, hogy ki tette? Mi az, hogy idióták lezárnak egy hidat?" - ezeket a kérdéseket már egy nemzetbiztonsági ügyekben tájékozott fideszes forrásunk tette föl. A legnagyobb ellenzéki párt szerint legalábbis nem kizárható, hogy a Magyarok Nyilainak egy része puszta titkosszolgálati provokáció, bár néhány "elmebeteg" látszólag önként cselekszik. Fideszes forrásunk szerint a szolgálatok beépültek ugyan a szélsőséges szervezetekbe, csak épp a szerzett információkat nem bomlasztásra, hanem információszerzésre és befolyásolásra használják fel. "Mi az, hogy Budaházy Edda a tévében elmondhatja, hogy erőszak nélkül nem megy, és semmi sem történik? Hol van a hatóságok józan esze?" - záporoztak tovább forrásunk kérdései.
"A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség hiányosságaiért a Fidesz a felelős" - reagált lapunknak a szolgálatok működésére jó rálátással bíró kormányzati forrásunk. Ha a szolgálatok megfelelően dolgoznak, beépülnek és manipulálnak, az ellenzéki párt máris azért veri az asztalt, hogy a kormány irányítja a szélsőségeseket. Kormányzati forrásunk szerint a Fidesz "gátlástalansága" elbizonytalanítja a szolgálatokat, mert tartanak attól, "hogy egy potenciális kormányzati erő" a hatalomra kerülésekor kicsinálja őket.
2006 előtt a szélsőséges szervezetekbe épülés nem volt jellemző, hiszen nyílt atrocitások sem igen voltak, ezért a rendvédelmi szerveknek és a nemzetbiztonságnak 2006-ban kellett elsajátítania az ezek kezelésére alkalmas (pszichológiai és operatív) technikákat. "90 óta a szolgálatok távol tartották magukat a politizáló, radikális csoportoktól, de amióta képviselőket érnek támadások, már nincs több tabutéma." Szerinte Budaházy és társai elfogása óriási siker, mert "viszonylag korai stádiumban sikerült elkapni a magyar IRA-t, mielőtt még halálos áldozatok lettek volna".
Kérdésünkre, hogy akkor a romák elleni, eddig hat halálos áldozatot és több sebesültet követelő támadásokkal vajon miért nem jutnak semmire, a kormányzati forrás azt felelte: ott feltehetően nincsenek szervezetre utaló nyomok, míg Budaházyék "elértek egy kritikus mértéket", és a felderítés is hatékony volt.
Ütöttek, dobtak, lőttek"Terrorista sejt" - így nevezte Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a Magyarok Nyilait, amely szerinte politikusok elleni merényletsorozatra készült. Bár elsőre ócska viccnek is tűnhet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg Solymosi Eszter Csapásmérő Alakulata (MNYNFHSEC) név, a tettek korántsem ennyire mókásak. Csintalan Sándor már említett megverésén kívül számos politikus háza elleni támadást a Magyarok Nyilai vállalt magára. 'k dobtak Molotov-koktélt a Hollán Ernő utcai jegyirodára, ők vállalták magukra a Kóka János és Hiller István elleni támadásokat, ők rongálták meg Szilvásy György nyaralóját, és ők helyeztek el Molotov-koktélt több kevésbé ismert szocialista képviselő házánál vagy érdekeltségénél is. A Magyarok Nyilainak fenyegetésére hivatkozva lépett vissza a ferencvárosi időközi választásokon John Emese - igaz, csak miután csúnyán elbukta az első fordulót. Felrobbantottak egy buszt is, amely romákat szállított volna demonstrálni. Idén tavasszal négy férfit tartóztattak le a hatóságok a támadásokkal összefüggésben. Egyikük egy futball-labdába szerelt bombával akarta felrobbantani Ecsődi László szocialista politikus lakását, és a lakásán talált pisztollyal lőttek Hiller házára. Emellett robbanószerkezeteket, előállításukhoz szükséges eszközöket, éles lőfegyvert is találtak. "Talált a védencem az egyik tüntetésen egy ilyen pisztolyt, és bár sosem használta, tény, hogy hazavitte" - mondta a Narancsnak Somogyi János, a harmincöt éves, vidéki hentesként dolgozó férfi képviselője. Meglepő ugyanakkor, hogy a pisztolynak nem volt sorozatszáma, holott a fegyvergyárból úgy csak speciális helyekre kerülhet ki. A férfit terrorcselekménnyel és emberölés előkészületével vádolják, amiért akár életfogytiglant is kaphat. Az ügyvéd sérelmezi, hogy a férfi nem láthatja féléves gyermekét és feleségét, és hogy emiatti panaszára a hatóságok nem válaszolnak. |
