Szennyvíztelep és politika Dél-Magyarországon

Büdös, aki mondja

Belpol

Szörnyű bűzt áraszt Kistelek új ipari szennyvíztelepe. A biológiai tisztítást végző ökoszisztémával történt valami. A megyei napilap június közepén azt írta, megszűnt a kellemetlen szag. Azt, hogy mi az igazság, mindenki érzi.

„Napok óta olvasom folyamatosan, hogy ki mivel nincs megelégedve. Viszont sosem olvasom, hogy milyen szép a kis parkunk, szép az idő, itt a szünidő, tele a város fiatalokkal, hétvégente bográcsozás illata száll, amerre járunk. Próbáljunk már egy kicsit visszatekinteni a mi fiatalságunkra, próbáljunk boldogok lenni, együtt lenni kicsit, legyinteni a »problémákra«. Aki a kórházi ágyon fújja a gépet, bármikor szagolná a bűzt, hallgatná a motorosokat, bármit megtenne, hogy újra a rendes életben lehessen. Ölelés mindenkinek!” – írta vasárnap a mintegy 8 ezres taglétszámú Kistelek és környéki infócsoportba Andrea.

Több mint négyszázan értettek egyet vele. Akadt viszont, aki elmagyarázta: lehet egyszerre örülni annak, amink van, észrevenni a jót és a szépet, ugyanakkor szólni a problémákról is, például a rettenetes bűzről, ez nem károgás.

A Facebook-csoportban az utóbbi két hónapban tényleg sokan panaszkodtak az orrfacsaró szagra. Eleinte gyanakodtak egy városszéli nádasrészre, hátha ott rothad valami. Aztán a kollektív bölcsesség kiderítette, hogy az új ipari szennyvíztisztítótól ered a változó töménységben áramló bűz. Aki eltekert arra a szagnyomon, ott majdnem lefordult a bicikliről.

A vélemények megoszlottak, hogy amit éreznek, miféle szag, de elviselhetetlennek tartják. „Megpusztulok” – írta Ricsi. Estétől hajnalig sokan emiatt nem nyitnak ablakot. Van, aki úgy érzi, „nem lehet vacsorázni, mert kifordul az ember gyomra”, arról pedig le kellett szokni, hogy az udvaron szárítsák a mosott ruhát, mert reggelre beleivódik a szövetbe az a szag. A legintenzívebben a Petőfi, a Jókai, a Csillag utcák és a Kenderföld sor által behatárolt területen lehet érezni, de olykor a város túloldalán lévő utcákban lakók írtak róla, tehát odáig is eljutott. Sőt némely tanyákig is: „a vasútátjáró után, a Harmath Sanyi bácsiék mellett” is érezte egy csoporttag.

Az emberek vérmérsékletüknek megfelelően bosszankodtak, dühöngtek, szidták a felelőst, ígértek neki egy kocsi trágyát leborítva a háza elé, feltételezve, hogy vagy nem érzi, vagy érzi, de direkt nem tesz a megoldás érdekében semmit, és azt várja el, hogy az emberek „kussoljanak és tűrjenek”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?