„A jelenleg kiszabott ítélet üzenete a társadalom felé az, hogy a rasszista indítékkal elkövetett élet elleni bűncselekmények a legsúlyosabb büntetés alkalmazását vonják maguk után” – mondta a másodfokú ítélet kihirdetésének ötödik órájában, pénteken kora délután az eljárást lefolytató Máziné dr. Szepesi Erzsébet bíró. Az ítélet még mindig nem jogerős, az életfogytig tartó fegyházra ítélt három vádlott fellebbezhet a Kúriánál.
| ||
Apró kiegészítésekkel helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla a romagyilkosságok elsőfokú bírósági ítéletét: így K. Árpád Sándort, K. István Zoltánt és P. Zsoltot életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra nem bocsáthatók, emellett 10 év közügyektől való eltiltást kaptak, míg Cs. István Csabát 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől való eltiltásra ítélték, ő szintén nem bocsátható feltételes szabadlábra, ám esetében a közel 6 évnyi előzetes letartóztatás beleszámít a büntetésbe.
Kisebb változtatások: védekezésre képtelen sérelmére
Pénteken 9 órakor kezdődött a Markó utca 16. szám alatt a cigányok ellen elkövetett támadássorozat perének másodfokú ítélethirdetése. Amikor a vádlottakat bevezették a tárgyalóterembe, a hallgatóság egy része mosolyogni látta az egyik vádlottat. „Mit mosolyogsz, te mocskos náci!” – vetette oda egy férfi lehalkított hangon. A többi vádlott leszegett fejjel, komoran érkezett, összebilincselt kézzel, lábbal, vezetve.
| ||
Máziné dr. Szepesi Erzsébet bíró részletesen ismertette a vádpontokat, valamint azt a több mint tíz tényállást, amelyekkel kapcsolatban helyenként hol kiegészítéssel, hol kirekesztéssel, figyelmen kívül hagyással élt a másodfokú eljárás ítélethozatala során a bíróság. A hosszan tartó, alapos ismertetés során kiderült, hogy a bíróság lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, s csupán kisebb jelentőségű dolgokban változtatott: kimondta a K. testvérek és P. Zsolt bűnösségét személyi szabadság megsértésében is (ez a besenyőszögi rablás alatt megkötözött vadászra vonatkozik). De változás az is, hogy a gyilkosságok minősítése közé bekerült a „védekezésre képtelen sérelmére elkövetett” meghatározás is (amelyet az ügyész kért, mondván az egyik helyszínen alvó emberre támadtak), az eddig is meglévő aljas indok, előre kiterveltség, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette mellé.
„Fel nem bírom dolgozni a testvérem halálát”
Az ítélethirdetésen az áldozatok, illetve sértettek családtagjai már nem nagyon vettek részt. Egy középkorú cigány asszony azonban ma is eljött, mert ahogy mondta, „itt kell lennem”. Akkor is, ha „fel nem bírom dolgozni a testvérem halálát”. Rozika, a kislétai áldozat testvére nem nagyon akart nyilatkozni, azt mondta, hogy belefáradtak már ebbe az egészbe, azért is nincsenek itt többen. De az ítélethirdetés szünetében még elmondta, hogy soha semmilyen ítélettel nem lesznek megelégedve, mert „meg lettek nyomorítva”. „Az lett volna a jó, ha nem ölik meg őket. Hát, az állatot sem bántjuk. Nem szabad megölni senkit.”
| ||
A másodfokú ítélet értelmében tehát az első-, másod- és harmadrendű vádlott élhet a fellebbezési jogával a Kúria felé, míg a negyedrendű vádlott esetében az ítélet jogerős. Az elsőfokú bíróságot egyedül a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezésekben utasították új eljárásra.
