Civil törvény: a civilek beolvasnak Orbánéknak

  • narancs.hu
  • 2017. április 20.

Belpol

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös közleményt adtak ki: elutasítják és vitára alkalmatlannak tartják a civil törvényt:

Iván Júlia, Pardavi Márta, Kapronczay Stefánia

Iván Júlia (Amnesty), Pardavi Márta (Magyar Helsinki Bizottság), Kapronczay Stefánia (TASZ)

Fotó: Sióréti Gábor

„Az Igazságügyi Minisztérium mára meghívott néhány civil szervezetet az elnevezése szerint a »külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról« szóló törvény egyeztetésére. A gesztus komolytalanságát jelzi, hogy a minden szempontból elfogadhatatlan törvényjavaslat parlamenti vitája egy nappal a minisztériumi tárgyalás előtt megkezdődött. A meghívott civil szervezetek álláspontja a találkozó után is változatlan: nem tartják vitaalapnak, így elutasítják a törvényjavaslatot. A legjobb, amit a kormánypártok tehetnek, hogy visszavonják, és örökre elfelejtik a kártékony megrendszabályozási kísérletüket.

A tervezett változtatásoknak – a kormánypártok állításával szemben – nem az a célja, hogy a társadalom számára átláthatóbbá tegye a civil szervezetek működését. A mostani kormánypártok által elfogadott törvény jelenleg is kötelezi arra a közhasznú szervezeteket, hogy nyilvánosságra hozzák a bevételeik mértékét és azt, hogy kik a támogatóik. A civil szervezetek többsége a törvényben előírtnál is sokkal átláthatóbban működik. Ha pedig valamelyik szervezet megszegné a szabályokat, az államnak eddig is rendelkezésére álltak az ahhoz szükséges eszközök, hogy megfelelően szankcionálja a szabálytalankodókat.

A fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat önkényesen külföldről támogatottnak minősít és regisztrációra kötelez egyes civil szervezeteket és a támogatóikat. Ez a szabályozás semmilyen alkotmányosan igazolható célt nem szolgál, ugyanakkor megbélyegez és kirekeszt számos független és önálló hangon megszólaló közéleti szereplőt.

A »külföldről finanszírozott« stigma az évek során felépített kormányzati kommunikációval együtt nyer valódi értelmet, amelyben minden, ami »külföldi«, az szükségképpen a magyar nemzet érdekei ellen van. A törvényjavaslat egyes civil szervezeteken túl a külföldinek minősített támogatókat is stigmatizálja – legyenek azok magánszemélyek (pl. külföldön élő magyarok vagy Magyarországon élő külföldiek), magánalapítványok, külföldi államok, nemzetközi szervezetek, az Európai Unió vagy akár az ENSZ és szakosított szervezetei.

Az Igazságügyi Minisztériumban ma megjelenő civil szervezetek közül az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország Alapítvány elutasítja, és vitára alkalmatlannak tartja a törvényjavaslatot. Ezért arra kérik a kormánypártokat, hogy vonják vissza azt.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.