Csányi, Index, Lázár, Orbán – Megszólal Spéder Zoltán, gigaportré a friss Narancsban!

  • narancs.hu
  • 2016. február 24.

Belpol

Az FHB-vezérről közlünk terjedelmes pályaképet. Ezekről lesz szó benne: ízelítő.

A magyar gazdasági élet egyik legbefolyásosabb szereplője, a takarékszövetkezeti integráció Orbán Viktor által felkért irányítója. Komoly médiabirodalma és ingatlanbefektetése is van az 52 éves bankvezérnek, akiről ismerői rendre két dolgot állítanak: nagy munkabírású, kiváló szakember, ugyanakkor nehéz fickó, igazi domináns típus, akit ha felbőszítenek, – vagy ha ő bőszíti fel önmagát – akkor jobb fedezékbe vonulni.

Az öntörvényű üzletember portréjának megírásakor tucatnyi volt munkatársával és ismerőjével beszélgettünk, de mindegyikük csak azzal a kikötéssel vállalta, hogy a nevét nem említjük. (Akadt olyan ismerője is, aki bár elgondolkodott a háttérbeszélgetésen, majd neve mellőzése ellenére sem vállalta azt.) Bár Spéder Zoltán nem szokott a nyilvánosság előtt üzleti ügyeiről, volt főnökéről, Csányi Sándorról vagy a politikai kapcsolatairól beszélni, a Naranccsal most kivételt tett. És beszélt.

Cikkünkből kiderül, hogy:

-         Spéder Zoltán melyik fideszes politikussal katonáskodott együtt

-         hogy került a korai Fidesz közelébe

-         hogy tekintett a fiatal Orbán a fiatal Spéderre

-         milyen szerepe volt az OTP-modernizálásában

-         hogy szerezte meg az első milliárdját

-         mit mond Spéder Zoltán Csányi Sándorral való kapcsolatáról

-         miért jött el az OTP-től

-         mit mond arról az állítólag Schmidt Mária által szervezett, Orbán-buktató pártról, amivel őt is hírbe hozták

-         el akarja-e adni az Indexet

-         mi köze volt Garancsi Istvánnak Spéder részvényeihez

-         hogy látja Lázárral való saját kapcsolatát

-         mit tud pártolni az Orbán-kormány politikájában

-         milyen új cégeket alapított az elmúlt hónapokban

-         mit gyűjt szenvedélyesen

Portrénk első része után nemsokára következik az integráció-sztori is, és az, hogy abban milyen szerepet tölt be Spéder Zoltán. A portrét a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.