Csányi, Index, Lázár, Orbán – Megszólal Spéder Zoltán, gigaportré a friss Narancsban!

  • narancs.hu
  • 2016. február 24.

Belpol

Az FHB-vezérről közlünk terjedelmes pályaképet. Ezekről lesz szó benne: ízelítő.

A magyar gazdasági élet egyik legbefolyásosabb szereplője, a takarékszövetkezeti integráció Orbán Viktor által felkért irányítója. Komoly médiabirodalma és ingatlanbefektetése is van az 52 éves bankvezérnek, akiről ismerői rendre két dolgot állítanak: nagy munkabírású, kiváló szakember, ugyanakkor nehéz fickó, igazi domináns típus, akit ha felbőszítenek, – vagy ha ő bőszíti fel önmagát – akkor jobb fedezékbe vonulni.

Az öntörvényű üzletember portréjának megírásakor tucatnyi volt munkatársával és ismerőjével beszélgettünk, de mindegyikük csak azzal a kikötéssel vállalta, hogy a nevét nem említjük. (Akadt olyan ismerője is, aki bár elgondolkodott a háttérbeszélgetésen, majd neve mellőzése ellenére sem vállalta azt.) Bár Spéder Zoltán nem szokott a nyilvánosság előtt üzleti ügyeiről, volt főnökéről, Csányi Sándorról vagy a politikai kapcsolatairól beszélni, a Naranccsal most kivételt tett. És beszélt.

Cikkünkből kiderül, hogy:

-         Spéder Zoltán melyik fideszes politikussal katonáskodott együtt

-         hogy került a korai Fidesz közelébe

-         hogy tekintett a fiatal Orbán a fiatal Spéderre

-         milyen szerepe volt az OTP-modernizálásában

-         hogy szerezte meg az első milliárdját

-         mit mond Spéder Zoltán Csányi Sándorral való kapcsolatáról

-         miért jött el az OTP-től

-         mit mond arról az állítólag Schmidt Mária által szervezett, Orbán-buktató pártról, amivel őt is hírbe hozták

-         el akarja-e adni az Indexet

-         mi köze volt Garancsi Istvánnak Spéder részvényeihez

-         hogy látja Lázárral való saját kapcsolatát

-         mit tud pártolni az Orbán-kormány politikájában

-         milyen új cégeket alapított az elmúlt hónapokban

-         mit gyűjt szenvedélyesen

Portrénk első része után nemsokára következik az integráció-sztori is, és az, hogy abban milyen szerepet tölt be Spéder Zoltán. A portrét a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.