Csányi szerint már nem kell több stadion

  • narancs.hu
  • 2021. január 15.

Belpol

Az MLSZ elnöke értékelte 2020-at.

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, miután átesett a koronavírus-fertőzésen megtratotta beszámolóját a 2020-as év értékeléséről - írja a rangado.24.hu.

Csányi szerint a célokból már sok mindent megvalósítottak, bár vannak még fejlesztésre váró területek. Az MLSZ vezetés tíz éve indította el a futballfejlesztési programját, emlékeztetnek, így most alkalom nyílt az értékelésre. 

Csányi elmondta, hogy úgy ítélik meg, hogy elég sok mindent elvégeztünk abból a stratégiából, amit célul tűztek ki, de nyilván vannak olyan területek, ahol kevésbé voltak sikeresek. Hozzáteszi, hogy a kormánytámogatás nélkül nem ment volna.

Csányi szerint az infrastuktúra fejlesztésében ígérteket nemhogy teljesítették, de "túlteljesítették". 

"Megértem azokat, akik azt kritizálják, hogy túl sok invesztíció ment a sportba általában – nem csak a futballba –, mert lett volna helye máshol is. Másik oldalról viszont azt kell mondanom, nem arról van szó, hogy jött egy kormány, amely hirtelen felgyorsított egy folyamatot, hanem közel 30-40 éves stagnálást, leromlott infrastruktúrát kellett helyrehozni. Amit tíz év alatt elköltöttünk, azt 40 év alatt kellett volna folyamatosan rákölteni az állami sportingatlanokra, és akkor nem lett volna szükség ilyen invesztícióra” - mondta.

Hozzátette:

„folyamatban lévő nagyberuházások lezárása (például a Bozsik-stadion – a szerk.) után nincs szükség további stadionok építésére”.

 A jövőbeli tervekről és fejlesztendő területekről elmondta:

  •  a 2021/22-es bajnoki évadtól az NB I-ben is bevezeti az MLSZ a videobírót,
  • jelenleg nem gondolkodnak az NB I csapatlétszámának bővítésén,
  • Kiemelték, hogy nagy eredménynek tartják, hogy nemcsak az NB I, de az NB II és az NB III is részesedik a Szerencsejáték Zrt.-től származó, valamint a televíziós bevételekből.
  • Az MLSZ nagyjából 10 milliárd forint tartalékkal rendelkezik.
  • Csányi úgy érzi, a magyar labdarúgás elismertsége jelentősen megnőtt Európában, de a világban is.
  • Marco Rossi szövetségi kapitánnyalelégedettek, tervezik a szerződése meghosszabbítását.
  • Arra, hogy a magyar kormány 2021-re 120-ról 100 milliárd forintra csökkentette a hat labdajátékra fordítható összértékét, azt reagálta, hogy nem merült fel veszélyként a tao további vagy teljes lecsökkentése, így ettől nem tart.
  • Fejleszteni kellene még a sportszakember-képzés hatékonyságát és az  utánpótlásedzők képzését.
  • Csányi szerint javítani lehetne azon is, hogy túl sok olyan külföldi játszik Magyarországon, amilyen tudású magyart is lehet találni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.