Csépe Valéria: „Kérdés, hogy a hitgyakorlásnak a tanrendben kell-e lennie”

Belpol

A miniszteri biztos szívesebben venné, ha a világvallásokról tanulnának a gyerekek.

A ma megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Csépe Valériával, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztossal. Feltettük neki a fontos kérdéseket: korlátozza-e majd az alternatív iskolák működését az új rendszer, belevenné-e a Harry Pottert a tantervbe, mit gondol a kilenc évfolyamos általános iskoláról?

Ízelítőként egy részlet a tananyagcsökkentésről:

Magyar Narancs: Azt eldöntött tényként lehet kezelni, hogy maximum heti 30 órát szeretnének a középiskolákban is?

Csépe Valéria: Semmi nincs eldöntve, ezek mind javaslatok. A végleges koncepció sincs még kész, ennek lesznek súlypontjai, különböző elágazási lehetőségei. A szakmának kell ezt egyre szélesedő körökben megvitatni. És persze ha a pedagógusokat nem vonjuk be, akkor teljesen felesleges munkát végzünk.

MN: Ezt értem, de az irány mégiscsak az, hogy csökkenteni kellene a heti óraszámot. Tizedikben ez minimum 36 óra jelenleg.

CSV: Kutatóként, pszichológusként azt gondolom, hogy egy 12–14 éves tanuló egyszerűen nem bír ki többet, mint heti 30 óra. Ez naponta hatszor 45 perc. Mutasson nekem egy felnőttet, aki ennyit végigfigyel, végigdolgozik, és utána nincs kiütve! Hullafáradtak a gyerekek is.

MN: Az óraszámcsökkentés nem lesz egyszerű menet. Főleg, hogy a kormány kijelentette, hogy sem a mindennapos testnevelésből, sem a kötelező hit- és erkölcstanból nem enged.

CSV: Viszonylag jó megoldás, ha egyes tartalmakat, készségeket kialakító, egészségre nevelő foglalkozásokat integrálunk más tantárgyakba. Az etika–erkölcstan például könnyen integrálható. Gondoljon bele, hogy mennyi fontos morális üzenet van a történetekben, mesékben. Azt is szívesen venném, ha a világvallásokról tanulnának a gyerekek. Sok országban az ötödikesek elkezdik megismerni, hányféle vallás, hányféle kultúra van a világon, azok milyenek… A hitgyakorlásnak is meg lehet találni a maga helyét, kérdés, hogy ennek a tanrendben kell-e lennie.

Teczár Szilárd teljes interjúját a Magyar Narancs szeptember 28-i lapszámában olvashatják.

Magyar Narancs – Archívum részletes

Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.