Csurka szobrot kapott, bekerült a NER panteonjába

  • narancs.hu
  • 2024. december 8.

Belpol

1992-ben még elítélte, nácinak nevezte a Fidesz az író-politikus nézeteit.

Felavatták Csurka István (1934–2012) író, politikus mellszobrát szombaton Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.

Csurka István a Magyar Demokrata Fórum, az 1990-es, első szabad választásokon győztes párt alapítója volt. Fokozatosan került szembe a pártelnök-miniszterelnök Antall Józseffel. Az 1992. augusztus 20-án megjelent Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán  című írásában már nyíltan bírálta a kormányt. Ezt az írását az MDF-es Debreczeni József és a fideszes Kövér László is élesen bírálta, náci szelleműnek nevezte. Az MDF-ből való kizárása után megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek a haláláig elnöke volt.

Csurka rehabilitálása évek óta zajlik a Fidesz környékén, ennek részeként a múlt szerdán konferenciát rendeztek az emlékére, amelyen a korát megelőző, félreértett, de jelentős gondolkodónak nevezték. 

A mostani szoboravatáson Schmidt Mária történész, a Terror Háza múzeum főigazgatója azt mondta, az író és politikus azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”. Szerinte Csurka a magyarok önérdekalapú politizálásának szószólója volt, és azok vádolták demokráciaellenességgel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak". Schmidt szerint „amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”. Pedig Csurka István hívta fel a figyelmet a Soros-hálózat jelentette „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”. Schmidt úgy látja, Csurka a realitással szembesítette a magyarokat, és diagnózisai pontosak voltak, valójában azért minősítették antiszemitának, mert ez volt a zsidó származású kommunisták érdeke, akik a viselt dolgaikat érintő kérdéseket rögtön antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, így akarták megúszni az elszámoltatásukat. 

A szoboravatáson beszélt Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő is. Szerinte Csurka István a korát megelőző látnok volt, akinek a maga idejében talán nem volt igaza, de később sok mindenben igaza lett, ő a magyar nemzet igaz ügyének „golyófogója”.

A szoboravatás előtt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményt adott ki

Arra kérte a hazai politika döntéshozóit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézzék, amikor eldöntik, melyik közéleti szereplő méltó arra, hogy a nemzeti panteonba és kánonba beemeljék.

„Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít” – írta a Mazsihisz. A szervezet szerint Csurka István szobrának – a teljes életművet tekintve – nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban Szent-Györgyi Albert szobra mellett. 

A címlapkép 1998-ban készült, Orbán Viktor és Csurka István látható rajta. Fotó: MTI

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.

Amíg felér a lift

„Amint kicsiben, úgy nagyban”, szól az ismert Hermész Triszmegisztosz-féle mondás, amely tökéletesen illik a Wirtz Ágnes és a férje által létrehozott Világszép Alapítvány létrejöttére és működésére.