2016: Üdvözöljük Csurka István Magyarországán!

  • narancs.hu
  • 2016. január 2.

Narancsblog

A testes drámaíró a maga – nem is oly rég volt – idejében a margóra szorítva, politikai száműzöttként végezte be közéleti pályafutását. Mára megvalósultak a legmerészebb álmai is.

A magyar Országgyűlés elnökének karácsony óta tartó verbális ámokfutása újév napján ért fel a csúcsra, amikor felkereste régi, ám olykor-olykor eltévelygő harcostársát, a hírhedt tagkönyvtulajdonost és az ő Mélymagyar c. műsorát Széles Gábor televíziójában. Nos, Kövér László, aki saját korábbi bevallása szerint nem lett milliárdos a Fideszben, a következőket mondotta: „A családok szétrohasztása, szétbomlasztása, a nemzetek felbomlasztása a multik érdeke.” Előtte meg utána, gyakorlatilag a műsor egészében ezt ragozta a két kormánypárti politikus. Mondjuk, folyamatos egymásra licitálásuk abban csúcsosodott ki, amikor a műsorvezető bejelentette, hogy felmondja telekomos előfizetését – ez ugyan eszünkbe juttatja azt a remek csínyt, amikor a pomázi önkéntes tűzoltók valami Forma–1-es umbulda miatt bejelentették, hogy nem vásárolnak több Ferrarit, de ez sajna itt mellékszál. A fősodor ugyanis még mindig Csurka.

Csurka egykor

Csurka egykor

 

A műsorban fellépő felek mondandója ugyanis a következőképpen foglalható össze: fogyik a magyar, s ennek az az oka, hogy a multik akarják irányítani a világot, s ezen belül természetesen Magyarországot is. Szóval nem a kiszámítható, biztos társadalmi környezet hiánya az oka a népességfogyásnak, hanem a Telekom. Kinek volt ez a vesszőparipája? Na, ugye!

Ki szorította ki Csurkát a magyar közéletből? Egyebek mellett a Fidesz. Szegény Bayer Zsolt, aki ennek a kiszorítási folyamatnak egyik nagy hangú aktora volt, halála előtt valamivel meg is követte a dúlt drámaírót. Most Kövéren a megkövetés sora, hisz a süket is hallja, hogy Csurka kottáját fújja.

Esetleg elnevezhetnének valami sugárutat Csurkáról, ha már felépítették az országát.

És azt se mondja senki, hogy Csurka legalább stadionokat nem épített volna. Hisz ő meg lóversenypályákban volt érdekelt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.