2016: Üdvözöljük Csurka István Magyarországán!

  • narancs.hu
  • 2016. január 2.

Narancsblog

A testes drámaíró a maga – nem is oly rég volt – idejében a margóra szorítva, politikai száműzöttként végezte be közéleti pályafutását. Mára megvalósultak a legmerészebb álmai is.

A magyar Országgyűlés elnökének karácsony óta tartó verbális ámokfutása újév napján ért fel a csúcsra, amikor felkereste régi, ám olykor-olykor eltévelygő harcostársát, a hírhedt tagkönyvtulajdonost és az ő Mélymagyar c. műsorát Széles Gábor televíziójában. Nos, Kövér László, aki saját korábbi bevallása szerint nem lett milliárdos a Fideszben, a következőket mondotta: „A családok szétrohasztása, szétbomlasztása, a nemzetek felbomlasztása a multik érdeke.” Előtte meg utána, gyakorlatilag a műsor egészében ezt ragozta a két kormánypárti politikus. Mondjuk, folyamatos egymásra licitálásuk abban csúcsosodott ki, amikor a műsorvezető bejelentette, hogy felmondja telekomos előfizetését – ez ugyan eszünkbe juttatja azt a remek csínyt, amikor a pomázi önkéntes tűzoltók valami Forma–1-es umbulda miatt bejelentették, hogy nem vásárolnak több Ferrarit, de ez sajna itt mellékszál. A fősodor ugyanis még mindig Csurka.

Csurka egykor

Csurka egykor

 

A műsorban fellépő felek mondandója ugyanis a következőképpen foglalható össze: fogyik a magyar, s ennek az az oka, hogy a multik akarják irányítani a világot, s ezen belül természetesen Magyarországot is. Szóval nem a kiszámítható, biztos társadalmi környezet hiánya az oka a népességfogyásnak, hanem a Telekom. Kinek volt ez a vesszőparipája? Na, ugye!

Ki szorította ki Csurkát a magyar közéletből? Egyebek mellett a Fidesz. Szegény Bayer Zsolt, aki ennek a kiszorítási folyamatnak egyik nagy hangú aktora volt, halála előtt valamivel meg is követte a dúlt drámaírót. Most Kövéren a megkövetés sora, hisz a süket is hallja, hogy Csurka kottáját fújja.

Esetleg elnevezhetnének valami sugárutat Csurkáról, ha már felépítették az országát.

És azt se mondja senki, hogy Csurka legalább stadionokat nem épített volna. Hisz ő meg lóversenypályákban volt érdekelt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.